A Kínában 1980-ban bevezetett és 36 évig érvényben tartott „egy gyermek politika” több szempontból is komoly figyelmeztetés azoknak a politikusoknak és demográfusoknak, akik mesterségesen és durva eszközökkel próbálják megváltoztatni a népesedési trendeket. Az egyik fontos tanulság az, hogy még a legagresszívabb beavatkozás is csak lassan hat: Kínában először 2022-ben csökkent a népesség – 850 ezerrel voltak kevesebben, mint egy évvel korábban, amikor még több mint 1,4 milliárd ember élt a világ legnépesebb országában. (A BBC cikkében meglepő módon felcserélték a számokat, és 1,14 milliárdot írtak.)
A másik lényeges elem az, hogy jelentősen megváltozott a kínai népesség összetétele, és egyelőre nehezen kiszámítható, mit hoz a jövő: miközben elöregedőben van a lakosság, felborult a nemek aránya, és jóval több a fiú, mint a lány. (Kínában a családok általában fiúgyermekeket akarnak, és számtalan abortuszt végeztek el, amikor kiderült, hogy az egyetlen engedélyezett utód lány lesz.)
Kína a világ legnagyobb természeti erőforrás-fogyasztója, például a fosszilis tüzelőanyagoké, bár az Egyesült Államokban a legmagasabb az egy főre jutó felhasználás.
Egészen a közelmúltig Kína lakossága viszonylag fiatalos volt, 2010-ben 35 éves átlagéletkor volt, míg Németországban 44,3 éves volt (most 38,4 év). Ugyanakkor az emberek hosszabb ideig élnek – 2021-ben az ország várható élettartama meghaladta az Egyesült Államokét. Tehát, bár az egy nőre jutó csecsemők száma drasztikusan csökkent, még mindig több csecsemő született, mint ahány ember meghalt. Ez azonban mára megváltozott. Úgy gondolják, hogy a termékenységi ráta csökkenése és a Covid-19 járvány idején bejelentett halálesetek enyhe növekedése szerepet játszhatott Kína abszolút számának csökkenésének felgyorsításában, bár ezt már régóta várták.
Az ENSZ 2022-es világnépességi kilátásokról szóló jelentése szerint Kína népessége 2023-ban várhatóan csökkenni fog – az ország népszámlálása által nemrégiben feltárt csökkenést már egy ideje várták. Valójában a váltás csak kissé korán jött.
Kína demográfiájának ezt a mérföldkövét már számos, a globális népességnövekedésre vonatkozó előrejelzésben figyelembe vették. Azon várakozás alapján, hogy az ország népessége 2023-ban csökkenni kezd, valamint a más országokra vonatkozó előrejelzései alapján az ENSZ arra számít, hogy a bolygón élő emberek teljes száma tovább bővül. Az országban olyan alacsony a termékenységi mutató, hogy hosszú ideig folytatódni fog a népességcsökkenés, amit legfeljebb a bevándorlás bátorításával lehet majd ellensúlyozni. Kínát néhány hónapon belül megelőzi India, s 2030-ra a dél-ázsiai ország népessége meg fogja haladni a másfél milliárdot. Ez előrejelzések szerint a Föld népessége 2083-ban tetőzik majd, akkor a 2030-as 8,5 milliárd helyett már 10,4 milliárd ember él majd bolygónkon.
