Parázs viták zajlottak a Védegylet Egyesület „Gazdaság helyben” című konferenciáján a szociális- és az újonnan megalakuló foglalkoztatási szövetkezetekről. A válság idején is életképes, példaértékű helyi munkahelyteremtő kezdeményezésekről számoltak be polgármesterek és sikeresen működő szövetkezetek.
A megjelentek egyet értettek abban, hogy az alulról jövő kezdeményezések támogatása és a demokratikus értékek szem előtt tartása megállíthatja a munkanélküliség problémáját és az elvándorlást.
„Már kezdünk olyan rossz helyzetben lenni, hogy muszáj szövetkezni” – jegyezte meg Dr. Szabó Zoltán, a Hangya Együttműködés elnöke az agrárszövetkezetekkel foglalkozó szekcióban. Elmondta, hogy az agráriumban a szövetkezeti forma kiválóan alkalmas lenne arra, hogy az együttműködő termelők megoldják a helyi termékeik értékesítési problémáit. Pablo Ascasíbar, a világ talán legnagyobb szövetkezetének, a spanyol Agresta szövetkezetnek a tagja előadásában elmondta: bár a gazdasági válság Spanyolországot nagyon súlyosan érintette, és a munkanélküliség négy év alatt 9%-ról 25%-ra nőtt, a szövetkezetek képesek voltak új munkahelyeket teremteni.
Kiderült, hogy nem csak az állampolgárok, de a politikusok között sincs egyetértés abban, hogy mire jó egy szövetkezet. Az alulról szerveződő, demokratikusan, hosszútávon fenntartható gazdasági érdekközösségként működő szövetkezet képe helyett még mindig sokszor az államszocializmus szövetkezeti hagyományai élnek bennünk: az állam igyekszik felülről meghatározni a szövetkezetek célját, a pályáztatási szempontokból kimarad az önrendelkezés és a profitábilis gazdasági tevékenység ösztönzése, az állampolgárok gyakran az anyagi haszon reményében döntenek for-profit cégeik vagy civil szervezetek szövetkezetté alakítása mellett.
A kormány a szövetkezeti rendszert megreformálni igyekezvén a munkanélküliség problémájára tervez megoldást találni a foglalkoztatás-szervezésre létrehozott foglalkoztatási szövetkezetekkel – mondta el a konferencián Patay Vilmos, Fideszes országgyűlési képviselő. Az viszont, hogy miért kötik minimum 500 főhöz egy foglalkoztatási szövetkezet megalakulását, Németh László, a Szociális Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke szerint ellentmond a nyugat-európai értelemben vett szövetkezeti alapelveknek, a szolidaritásnak, a demokratikus működésnek, az önrendelkezésnek, és a társadalmi integrációnak.
Minden felszólaló egyet értett abban, hogy támogató jogszabályi környezetben a szövetkezetek alkalmasak lennének a társadalmi kohézió és önfenntartás kultúrájának erősítésére, valamint a munkahelyteremtésre. Ehhez szükség lenne arra, hogy a szövetkezetek adó- és járulékkedvezményeket kapjanak, tudjanak lehívni állami normatívát és működésüket olyan pályázati konstrukció támogassa, melyek államtól való függetlenségre, önrendelkezésre és önfenntartó működésre ösztönzi őket.
A konferencia nemzetközi és hazai előadói egyöntetűen egyetértettek abban, hogy a gazdasági alternatívák terjedésének egyik legfontosabb feltétele az együttműködés kultúrájának erősítésére. A csütörtöki napot záró utolsó szekcióban Pázmánd, Rozsály és Egerág polgármesterei számoltak be saját munkahelyteremtő kezdeményezéseikről, mellyel ott tudják tartani településeiken a különböző hátterű és életkorú lakosokat. Módszerük a helyi önszerveződések támogatása, az emberek közötti bizalmi kapcsolatok erősítése és a helyi igények becsatornázása saját döntéshozatali eljárásukba.
A konferencia második napján szó esik a felelős vállalkozásokról, melyek a haszonszerzésen túl társadalmi célokat is támogatnak. Bemutatkozik a Völgység Kincse Gyümölcsfeldolgozó Szociális Szövetkezet, a Közösségi Szociális Szövetkezet adományboltja, a fogyatékosokkal dolgozó Kék Madár Alapítvány, a roma és nem roma kultúra együttélését ösztönző Romani Design Szociális Szövetkezet. Az érdeklődők magyar és svájci példákat is hallhatnak a helyi erőforrások igénybevételét ösztönző helyi pénz-rendszerekről. A napot záró utolsó szekció az etikus bankok hazai és külföldi példái mellett bemutatja a hetekben alakult ökotakarék modellt is.
