Új gépek vásárlásakor fejtörést okozhat, hogy mi legyen a régivel. Bár sokan várnak a selejtezéssel a lomtalanításokig, fontos tudni, hogy az elektronikai és elektromos szemetet ilyenkor sem lehet kitenni az utcára. Pontosan miért lehetnek károsak a környezetre a kidobott gépek, és hol lehet leadni a megunt kütyüket?
A tavaszi nagytakarítások és lomtalanítások idején felmerülhet a kérdés: mi legyen a háztartásokban kallódó, kidobásra ítélt elektronikai gépekkel, a régi televíziókkal, rádiókkal vagy mikohullámú sütőkkel?
Magyarországon a háztartások egyre jobban fel vannak szerelve gépekkel, viszont gépeink átlagéletkora még mindig elég magas. A hivatalos adatok szerint szinte minden háztartásban van például hűtőgép és mosógép, valamint a mikrohullámú sütők is közelítenek a 100 százalék felé, 2019-ben 100-ból már 91 családnak volt ilyen otthon. Ahogy azt a TVE korábban részletesen megírta, a mosógépek legnagyobb része, 43 százaléka 8 évnél idősebb, de 11 évnél, a hűtők esetében ennek a „korosztálynak” az aránya már közel 58 százalék, a fagyasztóknál pedig 68 százalék.
A régi műszaki cikkek sokszor sokkal többet fogyasztanak mint az újabb verziók, ugyanebben a kutatásban a szakértők azt is kiszámolták, hogy több mint 1,2 millió tonnával csökkenne a szén-dioxid-kibocsátás Magyarországon, ha az összes 8 évnél idősebb nagygépet korszerűbb verziókra cserélnék az emberek.
Ahogy a tudatosvasalo.hu cikksorozatának előző részéből kiderült, ha valaki régi gépet használ és belefér a büdzsébe, akkor érdemes energiatakarékosabbra, korszerűbbre cserélni a meglévőket. Azonban amellett, hogy milyen új gépet érdemes venni, egy füst alatt azon is el kell gondolkodnunk, hogy mi legyen a már meglévő gépekkel.
Mi számít elektronikai berendezésnek?
A különböző háztartási gépek vagy kütyük kidobás után elektronikai vagy elektromos hulladéknak minősülnek. Az e-hulladékok kérdése pedig több szempontból is problémát jelent.
A 197/2014. (VIII. 1.) kormányrendelet szerint elektromos, elektronikus berendezésnek számít a legfeljebb 1000 voltos váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 voltos egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ. Ide tartoznak az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is. A jogszabály tételesen is felsorolja a termékkategóriákat, amelyek között szerepelnek a háztartási gépek is.
Elektronikai vagy elektromos hulladékból meglehetősen sok keletkezik: elég csak belegondolni, milyen gyorsan fejlődik a technológia és milyen gyakran jönnek elő a gyártók újabb kütyükkel. Az elektronikai vagy elektromos hulladéknak elenyésző részét hasznosítják újra: az ENSZ 2019-es adatai szerint például a világon évente közel 50 millió tonna elektromos hulladék keletkezik, és ebből mindössze 20 százalék kerül újrahasznosításra. Ráadásul ebből az 50 millió tonnából az előrejelzések szerint 2050-re könnyen 120 millió tonna lehet. A helyzet az EU-ban sem sokkal rózsásabb: az e-hulladék a leggyorsabban növekvő hulladéktípus az Európai Unióban, és kevesebb mint 40 százalékát hasznosítják csak újra az Európai Parlament adatai szerint.
Az e-hulladékban a kidobott nagy háztartási készülékekből, így a mosógépekből és villanytűzhelyekből van a legtöbb – a statisztika szerint ezek teszik ki az összes begyűjtött e-hulladék több mint felét. A szórakoztató elektronikai cikkek aránya több mint 14 százalékos, a háztartási kisgépeké pedig 10 százalékos.
A különböző kütyük és gépek számos olyan alkatrészt tartalmazhatnak, amelyek a környezetre, egészségre is károsak lehetnek, ha a kommunális szemétbe kerülnek. Az első és legfontosabb tehát, hogy a megunt vagy lecserélt gépek semmiképpen ne kerüljenek a kukába!
Mi a helyzet a lomtalanítással?
Lehetnek olyan háztartások, amelyek a lomtalanításkor szeretnének megszabadulni a rossz elektronikus gépeiktől, ám ezt nem szabad. A budapesti lomtalanításokat végző Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. is arra hívja fel a figyelmet, hogy a lomtalanítások alkalmával kizárólag a háztartásban feleslegessé olyan nagy méretű hulladék helyezhető ki, amely nem fér bele a kukába. Ilyenek például a bútorok, matracok, szőnyegek.
Veszélyes vagy speciális kezelést igénylő hulladékot – így elektronikai, elektromos hulladékot -, vagy építési és bontási törmeléket nem szabad lomtalanításkor kitenni.
E szabály alól egyedül azok az elektronikai és elektromos berendezések jelentik a kivételt, amelyeket szétszereltek és elektromos, vagy elektronikai alkatrészeiket eltávolították.
Mivel tehát az elektromos berendezések a kommunális szemétbe nem kerülhetnek, összegyűjtöttük, mit lehet tenni a háztartási gépekkel, ha a lecserélésük mellett dönt valaki.
- Vissza a boltba!
Az elektronikai hulladékot az elektronikai termékeket árusító üzletekben le lehet adni, ezek a boltok ugyanis kérés esetén kötelesek átvenni ezeket függetlenül attól, hogy az adott üzletből származik-e a termék. A kormányrendelet azt is kimondja, hogy az átvétel díjmentes, ráadásul egyes boltok meghatározott összegű árengedményt is biztosítanak egy új termék vásárlása esetén a vásárlás napján és helyszínén átadott elektromos hulladék esetén.
- Irány a hulladékudvar!
Az e-hulladékot a kijelölt hulladékudvarokban is le lehet adni. Az FKF honlapján nézhetünk utána, pontosan hol adható le elektronikai és elektromos hulladék Budapesten. Érdemes ellenőrizni, hogyan tartanak nyitva a hulladékudvarok, bizonyos helyszíneken ugyanis előre be kell jelentkezni és időpontot kell foglalni. A fővároson kívül a megyei hulladékudvarok weboldalán szintén ellenőrizni lehet az átvett termékeket és a nyitva tartási időket.
- Gépek második élete
A még működő gépeket persze nem kell kidobni, hiszen másnak még jó szolgálatot tehetnek. A jó állapotban lévő eszközöket érdemes felajánlani jótékony célra. Sok bentlakásos lakóotthon, jótékonysági szervezet vagy adománybolt szívesen fogadja ezeket. Hasonlóképpen a használt műszaki cikkeket el is lehet adni az online piacterek egyikén, ráadásul ezekkel a megoldásokkal csökkenteni lehet az e-hulladék mennyiségét.
Az e-hulladék mennyiségének csökkentéséhez az is hozzájárul, ha megbízható, évekig jól működő gépeket vásárolt valaki. Ebben segíthetnek a Tudatos Vásárlók Egyesülete és nemzetközi partnerei által készített nagyszabású tesztek, amelyek bemutatják, hogy az adott gépek közül a különböző árkategóriájú készülékek mennyire megbízhatóak, mennyit fogyasztanak.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete a független ICRT nevű nemzetközi szervezettel együttműködésben készíti és teszi közzé a háztartási gépek tesztjeit, amelyekért fizetni kell. A tesztekért azért kell fizetni, mert a Tudatos Vásárlók Egyesületének partnere, a vizsgálatokat végző nemzetközi, független szervezet, az International Consumer Research and Testing Ltd.-nek (ICRT) ez az előírása, számos országban az ezekhez hasonló fizetős tesztek alapján döntenek a vásárlók egy-egy gép megvételéről. Egy tesztért azonban kevesebb mint 2 ezer forintot kell fizetni, ami egy nagyobb háztartási gép árához mérten marginális összeg. Egy 100-200 ezer forintos mosógépnek az 1-2 százaléka.
