A magyarok többsége támogatja, hogy csökkentsék a klímavédelmi szempontokból hasznos termékek áfakulcsát, pl. kerékpárok, a környezetbarát fűtési rendszerek és a magánlakásokba és középületekbe telepített napelemek. Sokan még a bioélelmiszerekre és csomagolásmentes termékekre is kiterjesztenék a szabályozást.
Az EU pénzügyminiszterei már elfogadtak egy keretrendszert, az Európai Parlament 2022 márciusában dönthet majd a szabályozás részleteiről, vagyis utána kezdődhet a kiválasztott termékek áfacsökkentése. Az Európai Unió pénzügyminiszterei december 7-én megállapodtak az uniós szabályok módosításáról, hogy csökkenthessék az általános forgalmi adót az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, az egészségvédelemhez és a digitális gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó áruk és szolgáltatások esetében. Egyúttal megállapodtak abban is, hogy 2030-ig fokozatosan megszüntetik a fosszilis tüzelőanyagokra és más, az üvegházhatású gázok kibocsátását növelő árukra vonatkozó jelenlegi alacsonyabb áfakulcsok egy részét, hogy a 27 országot tömörítő blokk elérje azt a célt, hogy 2050-ig nettó értelemben ne bocsásson ki CO2-t.
Az adószabályok megváltoztatása általában lassú folyamat az Európai Unióban, mivel az adóügyekben hozott uniós jogszabályokhoz az összes tagállam egyhangú hozzájárulása szükséges, így minden kormány potenciális vétójoggal rendelkezik. Most viszont az irányelvet gyorsan elfogadták a pénzügyminiszterek, mivel az EU általános minimális áfakulcsa minden termékre és szolgáltatásra továbbra is 15 százalék marad (kivéve a mentességek listáját, ahol a kedvezményes áfakulcsnak legalább 5 százalékosnak kell lennie).
A pénzügyminiszterek megállapodása nem szünteti meg teljesen ezt a rendszert. A tagállamok továbbra is megtarthatják különleges áfakulcsaikat, amennyiben azok nem veszélyeztetik az európai zöld megállapodás céljait. Fontos viszont, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez kapcsolódó termékek, például a kerékpárok, a környezetbarát fűtési rendszerek és a magánlakásokba és középületekbe telepített napelemek esetében is alacsonyabb áfakulcsot lehet majd alkalmazni.
De a megállapodás azt is lehetővé teszi a kormányok számára, hogy alacsonyabb áfakulcsokat alkalmazzanak olyan termékekre és szolgáltatásokra, amelyek a gazdaságot jobban alkalmassá teszik a digitális korszakra, mint például az internet-hozzáférés, valamint a kulturális és sportesemények élő közvetítése. Ahogy az olyan egészségügyi védőfelszereléseknél, mint az arcvédő maszkok és egyéb orvosi felszerelések, valamint a fogyatékkal élők számára nélkülözhetetlennek tartott termékek esetében is lehet adót csökkenteni.
Az uniós pénzügyminiszteri megállapodás egyelőre csak a keretrendszert fixálja, az Európai Parlament 2022-ben dönthet a rendszerről, amelyet aztán az Európai Bizottságnak és az Európai Tanácsnak is támogatnia kell. Érdemben az ügy márciusban fordulhat a megvalósulás felé.
A magyarok is támogatják az áfacsökkentést
Már a korábbi EP-vitákban is felmerült, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, az egészségvédelemhez és a digitális gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó áruk és szolgáltatások áfáját csökkenteni lehessen. Valamint a mostani javaslat nem tartalmazza, de egyes EP-képviselők szerint csökkentett áfával kellene árulni a bio- és más környezetbarát élelmiszereket, csomagolásmentes termékeket.
A Pulzus Kutató és a Napi.hu közös, a felnőtt magyar lakosságra nézve reprezentatív kutatása szerint a magyarok többsége már a mostani pénzügyminiszteri megállapodást is támogatni tudja: 52 százalék ért egyet a jelenlegi áfacsökkentési körrel, míg 35 százalék terjesztené ki azt más termékekre is. Viszont a lakosság 10 százaléka szerint ez nem lenne hatásos eszköz, mert a kereskedők a profitmarzsuk növelése érdekében felfalnák az áfakedvezményt. A hazai felnőtt lakosság 3 százaléka viszont még mindig nem hisz a klímaváltozásban.
Igazán nagy megosztottság nincs a magyar nők és férfiak között: az előbbi csoportnál csak 50 százalék támogatná a jelenlegi tervezetet, míg 12 százalékuk szerint ez csak a kereskedőknek kedvező lépés. A férfiak optimistábbak: 55 százalékuk állna a mostani javaslat mögé, és csak 8 százalékuk hiszi, hogy beépülne az árakba az áfacsökkentés.
A különböző korosztályokat nézve már markánsabb különbségek látszanak. Először is a nyugdíjasok körében kétszer akkora azok aránya, akik szerint nincs klímaváltozás (4 százalék), másrészt a fiatalok 40 százaléka adna áfacsökkentést a bio- és más környezetbarát termékeknek, míg a középkorúak 35, az idősek 32 százaléka. Ehhez képest mindegyik generációnál 50-53 százalékos az alapjavaslat támogatottsága.
Az iskolai végzettségek alapján az látszik, hogy az alapfokú papírokkal rendelkezők 4 százaléka nem hisz a klímaváltozásban, míg a diplomásoknál gyakorlatilag nincs ilyen magyar felnőtt. Az egyetemet végzettek támogatják a legnagyobb arányban a jelenlegi javaslatot (57 százalék), míg a középfokú képesítéssel rendelkezők között vannak a legtöbben, akik szerint az árakba fog épülni az áfacsökkentés (11 százalék), valamint más termékeknél is zsugorítanák az adókulcsot (37 százalék).
Lakóhely szerint vizsgálva a magyar választókorú lakosságot az látszik, hogy a falusiak pártolják a legnagyobb arányban (61 százalék), a budapestiek és a városiak a legkevésbé (48-48 százalék) a pénzügyminiszterek által javasolt termék- és szolgáltatáskör áfacsökkentését. Viszont a két utóbbi csoport kiterjesztené a bio- és más környezetbarát élelmiszerek, csomagolásmentes termékek áfájára is a csökkentést. A klímaváltozást elbagatellizálók a budapestiek körében vannak a legtöbben: 4 százaléknyian.
A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.
