A számos országban engedélyezett és piacra került géntechnológiai úton (GM) módosított növényekből készült élelmiszerek és takarmányok biztonsága és nyomon követése érdekében vett részt egy többéves nemzetközi projektben a Központi Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet (KÉKI).
GM kukorica és zöldborsó állati és emberi szervezetre gyakorolt hatásvizsgálatában működött közre dr. Gelencsér Éva, a KÉKI tudományos tanácsadója a GMSAFOOD Konzorcium irányító testületében, az egyik munkacsoport szakmai vezetőjeként, tizenkét munkatársával. A GMSAFOOD angol mozaikszó genetikailag módosított biztonságos élelmiszert jelent. Ezt a nevet vette fel a kutatásra alakult konzorcium, amelyet osztrák, ausztrál, norvég, ír, török és magyar kutatók alkottak. A 2008-ban indult programot az Európai Unió támogatta, s az ausztriai Medizinische Universität Wien koordinálta.
Magyarországon tilos a GM növények szabadföldi termesztése, ám forgalmazásuk a jogszabályi keretek között lehetséges. Hazánkban is forgalmaznak külföldről érkezett GM takarmányt és élelmiszert, amelyeket az érvényes európai jogszabályok szerint kell jelölni. A terméken fel kell tüntetni, ha annak bármely összetevője 0,9% feletti arányban tartalmaz GMO-t. A tudományos világ ugyan megosztott a kérdésben, ám a transzgenikus növények termesztése számos országban elfogadott, így a GM-termékek szabadon áramlanak a világban.
A magyar kutatócsoport az élelmiszerbiztonság fokozása érdekében fogadta el a felkérést a tudományos kísérletben való részvételre, hangsúlyozta a magyar élelmiszerkutató. A projekt célja olyan biomarkerek (biológiai jelek, értékelhető hatások) kifejlesztése volt, amelyek az engedélyezett és piacon forgalmazott GM növényt tartalmazó élelmiszerek egészségügyi kockázatát előre jelzik. A KÉKI szakmai csoportja ezen belül azt kutatta, hogy laboratóriumi és háziállatok szervezetében mi történik, ha GM takarmányt kapnak rövid, közepes és hosszú távon. A magyar csoport biológiai minták (vér, szervek, gyomor- és bélfolyadék) vizsgálatával szűrte ki, miként hat az érintett állatok szervezetére a GM táplálék. A többéves program Bécsben tartott záró konferenciáján Dr. Gelencsér Éva személyesen tartott előadásában összegezte a magyar részprogramban szerzett tapasztalatokat.
A magyar kutatók által végzett egyik kísérletben GM kukoricát etettek sertésekkel, majd megvizsgálták, hogy ez a takarmány hatással van-e az immunválasz minőségére. A laboratóriumi elemzések semmiféle káros következményt nem mutattak ki az állatoknál. A transzgén kapcsán termelődő új fehérje a sertés tápcsatornájában még kimutatható volt, ám a vérplazmában, a szervekben és az izomban már nyomokban sem volt tetten érhető. Ugyanezzel a végeredménnyel zárultak az atlanti lazacokkal végzett kísérletek is.
A másik kísérletben olyan, még nem engedélyezett GM borsót vizsgált a konzorcium, amelyet egy szénhidrátbontó enzimet gátló fehérje segítségével rovarkártevőkkel szemben ellenállóvá tettek. (Nem támadta meg a zsizsik.) Mivel ez a fehérje más kutatócsoport mérései alapján egérben allergiát okozott, ezért a konzorcium ezt a GM növényt használta fel vizsgálati modelljeiben, többek között az allergia vizsgálatok modelljében is. A magyar kutatók feladata az volt, hogy klinikai és immunológia módszerekkel vizsgálják meg, hogy a hüvelyes allergia kialakulásában ez a bizonyos gátló fehérje, az alfa amiláz inhibitor is szerepet játszik-e. S amennyiben igen, a GM növény fogyasztása jelenthet-e egy újabb kockázatot a hüvelyes allergiában szenvedő betegeknek.
Az eredmények szerint a hüvelyes növények fogyasztását követően gyomor- és bélpanaszokat, bőrtüneteket és légzési nehézségeket mutató betegekben kialakulhat a gátló fehérjével szembeni érzékenység is, a tüneteket nem produkáló egészséges kontrolcsoporttal szemben. Ezt a kedvezőtlen immunológiai reakciót a betegtől független vizsgálatok során hőkezelt (megfőzött) GM borsóval szemben már nem sikerült kimutatni.
A címzetes egyetemi tanár Dr.Gelencsér Éva a konzorcium egyik legfontosabb eredményeként értékelte a GM szervezetek piacra kerülése utáni nyomon követésre tett új módszertani javaslatot. Olyan egységes, „klaszterezés és neurális hálózat” létrehozását javasolta konzorcium, amely egy adatbázisban összesítené a transzgenikus élelmiszerekkel és takarmányokkal kapcsolatos valamennyi vizsgálati eredményt, és így több adat ismeretében segítené a kockázatbecslést, illetve fokozná a biztonságot.
