Talán a klíma miatt is fordulhatott elő egy szokatlan jelenség Európában, ami épp azt mutatja, hogy a zöld jövőt illetően igenis történnek fontos dolgok. Képzeljük el, hogy az áramtermelő fizet azért, hogy a hálózat üzemeltetője átvegye tőle a megtermelt áramot! Lakossági fogyasztóként nehéz feladat.
Márpedig van ilyen. A tervezhetetlen és nehezen szabályozható szélerőművek elterjedése óta egyre gyakrabban. Ez a negatív áramár.
Az árammal ugyanis valamit csinálni kell, ha több termelődik, mint amennyire szükség van. El kell tárolni, ami nem egyszerű feladat. Vagy: villámgyorsan be kellene kapcsolni plusz fogyasztókat a rendszerbe. Közben erősen ösztönözni kell a termelőket arra, hogy ilyenkor csökkentsék a termelésüket, amennyire és amilyen gyorsan csak tudják.
Erre szolgál az a megoldás, hogy az áramtőzsdéken negatív árak is ki tudnak alakulni. Január harmadik hetében újra volt erre példa, Németországban és Franciaországban egyaránt.
Minden mindennel összefügg: így lett negatív az áramár
Az árak azért süllyedtek negatív tartományba, mert az ilyenkor egyébként szokatlan erejű – azaz talán a klímaváltozással is összefüggő – atlanti viharokban pörgő tengeri szélturbinák sokkal több áramot tápláltak a rendszerbe, mint amennyivel a hálózatok üzemeltetői előzetesen kalkulálhattak.
A szélerőművek teljesítményének kiszámíthatatlansága mindig megmarad, de mennél nagyobb és földrajzilag mennél diverzifikáltabb ez a kapacitás, annál inkább csökken a kiszámíthatatlanság problémája – a folyamatosan és garantáltan rendelkezésre álló zsinóráram és a gyorsan bekapcsolható plusz kapacitások szükségességének fennmaradása mellett.
Ezeken a triviális összefüggéseken azért lehet érdemes kissé elmélázni, mert 2023 utolsó negyedévében először fordult elő, hogy Európában több villamos áramot állítottak elő szélerőművekkel (193 terrawattóra), mint szénerőművekkel (184 terrawattóra).
Havi szinten is rekordot hozott a tavalyi év utolsó hónapja, a decemberben az EU-ban szélerőművekkel megtermelt 54,93 terrawattórányi áram új csúcsot jelent.
Ez az egy biztosan nem igaz
Az energetikai tranzíció körül óriási a habverés, rengeteg képtelenséget sikerült elültetni az emberek fejében – és sok ellenérzést is sikerült kiváltani erőszakos és arrogáns kommunikációval. Kétségkívül rengeteg a megoldandó feladat az ökológiai, technológiai, közgazdasági ellentmondások körül, de az biztosan nem igaz, amit sokan állítanak, hogy valójában nem történik semmi lényeges.
A német atomerőművek leállítása ugyan alaposan megnyújtotta a szénalapú villamosenergia-termelés korszakát Európában, de a trend világos – a szénégetés erről a kontinensről el fog tűnni.
Milyen kár, hogy a globális szénfelhasználásból Európa mindössze hat, azaz 6 százalékot tesz ki.
Kovács Krisztián üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgató, Concorde Értékpapír Zrt.
