A rovat kizárólagos támogatója

Az Európai Parlament mezőgazdasági és környezetvédelmi bizottsága közös meghallgatást tartott, miután kiderült, két nagy mezőgazdasági vegyszereket forgalmazó cég nem osztott meg adatokat az európai hatóságokkal arról, hogy az elmúlt 20 évben 9 alkalommal találtak tudományos bizonyítékot arra, hogy egyes általuk gyártott növényvédő szerek magzati agykárosodást okozhatnak.

A cégek védelme: ők mindent etikusan csináltak, de egyébként sem volt kötelező jelenteniük az EU-nak a potenciális mérgező hatásokat.

Az Európai Parlament két szakbizottsága nyilvános meghallgatáson vonta kérdőre két nagy, növényvédő szereket gyártó cég, a Bayer és a Syngenta képviselőit, miután svéd kutatók kiderítették, hogy a cégek összesen 9 alkalommal tartottak vissza tudományos bizonyítékokat az európai intézményektől az általuk gyártott vegyszerek potenciális mérgező hatásáról. A cégek saját tudományos kutatásaikban arra utaló jeleket találtak, hogy a növényvédő szerek néhány generáció alatt magzati agyi fejlődési rendellenességhez vezethetnek. A két vállalat az USA illetékes hatóságának benyújtotta a bizonyítékokat, viszont az EU-nak nem, mondván, ez jogilag nem volt kötelező. Claire Bury a meghallgatáson az Európai bizottság képviseletében kijelentette, ők ezt nem így látják, szerinte a tanulmányok visszatartása

“a cégek jogi kötelezettségeinek megsértése, és nagyon súlyos probléma”.

A képviselők és az unió szakintézményeinek munkatársai egyetértettek abban, hogy semmiképpen nem megfelelő az a rendszer, amelyben a vegyipari vállalatok dönthetik el, mely tanulmányokat bocsájtják az európai döntéshozók tudomására, és melyeket nem. Ez nem csak egészségügyi és környezetvédelmi kockázatokkal jár, az európai intézmények nem tudnak objektív döntéseket hozni a növényvédő szerek szabályozásáról, ha nincs minden bizonyíték a birtokukban.

A jogi helyzet viszont nem olyan egyértelmű mit azt gondolnánk. Még ha történt is visszaélés, és a cégek valóban veszélyeztették a közegészséget azzal, hogy nem hozták nyilvánosságra, hogy a termékeik mérgezőek lehetnek, ebben a kérdésben nem az EU-nak kell eljárnia. A bírságok kiszabása ugyanis tagállami hatáskör lenne, de egyelőre egy EU-s országban sem látszik jele annak, hogy az ottani kormány felelősségre vonná a cégeket.

A két vegyipari vállalat képviselői is ragaszkodtak hozzá, hogy a szabályokat betartva jártak el. Cristina Alija, a Bayer képviseletében elmondta, hogy a cég mindig “átláthatóan járt el” és minden “kért” adatot átadtak. A kulcsszó ebben az esetben a “kért”, arról ugyanis tényleg lehet technikailag vitatkozni, hogy kötelezték-e pont ezen 9, mérgező hatásokról szóló tanulmány átadására a cégeket az európai jogszabályok.

Alexandra Brand a Syngenta képviseletében úgy fogalmazott, azért nem adták át a tanulmányokat az EU-nak mert

“Nem voltak kötelezőek. Megállapítottuk, hogy nem tartalmaznak új információt. A cégünk szabályszerűen járt el. Nincs rejtegetnivalónk.”

Még ha ez igaz is, bár ezt az európai döntéshozók vitatják, semmiképpen nem fest túl jó képet a vállalatokról, hogy nem értesítették az uniós intézményeket. A botrány egyébként az EU növényvédő szerekkel kapcsolatos kompetenciáinak hiányosságaira is rávilágít: fontos lenne egy olyan jogszabály ami kötelezi az adatszolgáltatást és szabályozza a vegyszerek használatát a mezőgazdaságban.

Van is az EU asztalán egy hasonló szabályozás, ami 2030-ra felére csökkentené az EU-ban használt kemikális növényvédő szerek arányát. Viszont az erről való szavazást éppen az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága napolta el. Több képviselő aggódott ugyanis, hogy a döntés nehéz helyzetbe hozná az agrárszektort, és rontaná a versenyképességet. A képviselők a héten szavaztak volna a javaslatról, azonban politikai egyetértés hiányában októberre halasztották a döntést. A nyilvános meghallgatás eseményei viszont egyértelművé tették, hogy valamilyen EU-s szabályozásra mindenképpen szükség van a növényvédő szerek tekintetében. Az ügyben egyébként a környezetvédelmi bizottság szavazata a mérvadó, az mezőgazdasági bizottság csak másodlagos szereplő. Viszont a mezőgazdasági bizottság tétlenkedése a környezetvédelmi bizottság munkáját is halaszthatja.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás