Ha nem követel személyes erőfeszítéseket, támogatjuk az egyszer használatos műanyagok használatának visszaszorítását – derül ki az Ipsos tegnap nyilvánosságra hozott, nemzetközi felméréséből. A 28 országban, több mint 20 ezer fős mintán végzett kutatás a felnőtt lakosság egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatos véleményét vizsgálta.
Miközben hétköznapi beszélgetéseink során egyre több szó esik a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről, ha nekünk személyesen is lépéseket kellene tenni az ügy érdekében, már csökken a határozottságunk és az elszántságunk – szűrték le a felmérés tanulságait. Bár a hazai fogyasztók háromnegyede kiáll az egyszer használatos műanyagok lehető leghamarabbi tiltása mellett, a probléma megoldását mi is inkább másokra hárítanánk.
A magyarok túlnyomó többsége, 76 százaléka legszívesebben a lehető legkevesebb műanyagot tartalmazó csomagolásban vásárolná meg a termékeket. A felmérésben szereplő államok között ezzel Magyarország a középmezőnybe került. A legtöbben, 89 százalékban a kolumbiaiak száműznék az életükből az egyszer használatos műanyagokat. Érdekes módon utánuk is közép- és dél-amerikai államok, így Chile, Mexikó és Argentína következnek. A sereghajtó 55 százalékkal az Egyesült Államok, illetve a mindössze 37 százalékos támogatottságot felmutató Japán. A szigetországban a többség, 54 százalék ugyanis – párját ritkító módon – kifejezetten ellenzi az egyszer használatos műanyagok betiltását. (Ellentétben például az 5. legelkötelezettebbnek számító Kínával, ahol 84 százalék tiltáspárti.)
Mindemellett viszont a világ lakosságának túlnyomó része azzal is egyet ért, hogy a műanyaghulladék kezelése elsősorban nem a fogyasztó teendője. Az újrafelhasználás, az újrahasznosítás és általában a műanyag hulladék mennyiségének csökkentését a többség elsősorban a gyártóktól és a kiskereskedőktől várja. A tanulmány szerint a világ 85 százaléka állítja, hogy a csomagolás csökkentése és újrahasznosítása a termelő és kereskedelmi cégek felelőssége.
Itt a brazilok, kínaiak, britek és mexikóiak vezetnek 90-90 százalékkal. A magyarok a maguk 80 százalékos támogatottsági adatával már kifejezetten sereghajtók. Ennél gyengébb elkötelezettséget csak az oroszok, a dél-koreaiak, a szaúd-arábiaiak és a 72 százalékukkal itt is utolsó japánok körében mértek.
Bár a mostani fiatal korosztályokat sokan hajlamosak a 19 éves, svéd környezetvédővel, Greta Thunberggel azonosítani, a kutatás eredménye legalábbis árnyalja ezt a képet. Míg ugyanis a 35 év alattiaknak “csak” 66 százaléka támogatja az egyszer használatos műanyagok betiltását, addig a 35-49 évesek körében már 77 százalékot mértek, az ennél idősebbek pedig már 78 százalékban kiállnak a szándék mellett.
Bár gyártói oldalról nagy a feladat, a márkák akár előnyt is kovácsolhatnak maguknak a jelenlegi helyzetből. Vajon mely cég nem rest cselekedni és hangosan népszerűsíteni a fenntarthatóság fontosságát? Tesztek is vagy csak nézitek? – teszi fel a kérdést az Ipsos.
Kérdéses hazai hatékonyság
Az Orbán-kormány, több éves huzavona után, végül az EU által engedélyezett legvégső időpontban, tavaly nyáron tiltott be számos, rendkívül környezetszennyező, más megoldásokkal pedig könnyen helyettesíthető, egyszer használatos eszközöket. Ezek közé tartoztak a tányérok, evő- és bizonyos csomagolóeszközök, különböző pálcikák, szívószálak és vastagabb falú zacskók. A Népszava felvetésére, miszerint ennek ellenére különböző kereskedelmi egységekben máig könnyen találkozni a betiltott termékkel, Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, valamint energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára januári sajtótájékoztatóján leszögezte: csak a forgalmazást tiltották, vagyis a meglévő készletek még “kipörgethetők”, az ellenőrzés pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladata.
