Paradicsom, orchidea, és kaktusz nappal indul az őszi szezon a Füvészkertben, ahol csaknem minden látogató rákérdez a Pál utcai fiúk történetének helyszíneire, – hol bujkáltak a fiúk, merre járhatott Boka és Geréb? Két hete azonban már akár szelfit is készíthetnek Nemecsek Ernővel, akinek emlékszobra olyan helyen áll, melynél egészen biztosan garantált, hogy mindig lesz körülötte virág.
Az ELTE Botanikus Kert igazgatójával, Dr. Orlóci Lászlóval Kővágó Angéla beszélgetett.
– Én itt vagyok gyakorlatilag már 36 éve, és visszatérő kérdése a látogatóknak, hogy „hol fürdött Nemecsek?” Ilyenkor mindig el kell magyarázni, hogy az eredeti tó már nincsen meg, hiszen annak a helyén létesült a Klinikák egyik épülete, csak az a medence látható még, amelyben előtte elbújt.
Az alapgondolat az volt, hogy van egy nagyon szép irodalmi mű, amelynek 2007-ben ünnepeltük száz éves jubileumát. Akkor itt a kertben volt egy ünnepség a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen, korhű ruhákba beöltözött szereplőkkel jeleneteket játszottunk el, illetve történeteket meséltünk. Ehhez kapcsolódott, hogy 2006-ban volt augusztus 20-án egy szörnyű vihar, amely itt a kertben is kidöntött három hatalmas fát, egyikük a Pálmaház előtt álló 150 év körüli tölgyfa volt. Ez a tölgyfa adta magát 2007-re, hogy valamilyen emléket fabrikáljunk a Pál utcai fiúknak.
Erre kiírtunk egyetemi hallgatóknak Inspiráció címmel egy pályázatot, hiszen mind a regény megírásához, mind egy műalkotás kifaragásához valamilyen inspirációra van szükség. Így megszületett az a kettős, nonfiguratív szoborcsoport, Fülöp Gábor alkotása, amely a mai napig látható a kertben.
Később megkeresett Zsigó András, – a két hete átadott szobor alkotója-, hogy ő egy olyan Nemecsek szoborban gondolkodik, amely direkt, a látogatók számára is könnyen értelmezhető, hiszen az első alkotás történetét csak mi ismerjük, akik abban a jubileumi évben részesei voltunk ennek a gondolatnak.
Az új Nemecsek-szobor segít nekünk a Füvészkert azon feladatát teljesíteni, ami Józsefváros szocializációja kapcsán reá hárul – ez pedig a környezettudatos nevelés. Aki még nem olvasta a regényt, azt kérdezi, “miért fürdik az a gyerek a vízben?” Aki olvasta, eleve azzal jön, hogy keresi a helyszínt. Mindkét esetben felkeltjük az érdeklődést, ez a szobor haszna, hiszen ezután már a környezetében lévő növények is több figyelmet kapnak.
2021-ben 250 éves lesz az intézményünk, melyet 1771 -ben alapítottak. Ennek kapcsán tervezünk egy emlékévet létrehozni, – sok esemény lesz, többféle formában fogjuk megfogalmazni a “füvészkerti meséket”, – elképzelhető hogy lesznek még szobrok, de ez még egy folyamatban lévő dolog.
Októberben tizedik alkalommal lesz gitárest a kertben, utána mindig van egy esti séta, szakvezetéssel, és például a sétákat tudjuk megtölteni ezekkel a mesékkel. Azt reméljük, hogy ezek adnak olyan inspirációkat a látogatóinak is, hogy minél többen jönnek majd ötletekkel, amelyek segítségünkre lehetnek a jubileum megünneplésében
– A nemrég átadott Nemecsek-szobor tágabb környezete is megújul, hiszen a látogatók a Viktória-ház mögött jelentős építkezésbe botlanak
– Ez szintén az évfordulós ünnepségekre készülő projektünk, amiről egyelőre annyit mondhatok, hogy az egykor Új-hollandi gyűjteménynek nevezett egységet szeretnénk újra életre kelteni. A közönség itt láthatja majd többek közt a cikászokat, de külön ügyelünk, hogy a Viktória-ház stílusához alkalmazkodó hatszögletű zárt környezet jöjjön létre, amelynek nem medence lesz a közepén, de a részletekről egyelőre nem árulhatok el többet, tényleg legyen meglepetés!
– Most a Viktória -házban látható a Nemecsek-szobor, azonban később átkerül egy másik helyre, ez mikorra várható?
– Ameddig nagy érdeklődés van, addig a jelenlegi helye azért jó, mert ott lehet kulturáltan megtekinteni, le lehet fotózni, többen is hozzáférnek, közös fotók készülhetnek. Amikor ez a nagy érdeklődés, ami most van, alábbhagy, akkor elköltözik Nemecsek, arra az autentikus helyszínre ahol megfürdött, de ezt nem árulom el, mert jöjjenek a gyerekek és keressék meg! Ha elolvassák a regényt azonnal be lehet azonosítani a helyszínt.
– A Viktória-házban az amazonasi tündérrózsa virágzása szintén hatalmas érdeklődést szokott kiváltani, – tegnap már láttam egy fehér virágot a levelek között…
– Sajnos ez a sokadik virág, már másfél hónapja virágzik a növény. Idén nem tudtuk átteleltetni a tövet, új egyedet neveltünk, ez azt jelenti, hogy egy év alatt kell ilyen hatalmasra kifejlődnie és virágoznia. Ettől függetlenül néhány virága még lesz a növénynek, most is van egy nagy bimbó, ami feltehetőleg 2-3 nap múlva fog kinyílni. Az első fehér virág az esti órákban nyílik, másnap a rózsaszín a délelőtti órákban, már csak ezért is érdemes pénteken (2019.08.30-án) eljönni hozzánk
– Pénteken indulnak az őszi szezon programjai a “paradicsom nappal“
– Ez is olyan program, ami évek óta van már, azért indítottuk el, mert felmerült az igény, hogy olyan paradicsomokat szeretnének az emberek kóstolni, aminek jó az íze. Szokták mondani a látogatók, hogy “a nagymamának a kertjében hátul, gyerekkoromban az milyen jó volt… és ma már nincs”. De van! A magyar tájfajták között is akad bőven, ez volt az első paradicsom napok témája, – később bevontunk más országokat is, ahol finom paradicsomot termelnek. Ilyen Bulgária, – minden évben a Plovdivi Zöldségkutató Intézet jeles professzorai eljönnek, és bemutatót tartanak. Kapunk minden tavasszal magot, ezeket az általuk nemesített bolgár paradicsomfajtákat neveljük ki, ezekből szoktunk a bemutató napon kóstoltatást tartani.
– Előadásokon milyen témák kerülnek elő? Megtudhatják-e az érdeklődök mitől olyan finomak ezek a fajták, esetleg a likopin tartalmuk magasabb-e?
– Az ízt a sav és a cukortartalom aránya határozza meg a paradicsombogyóban, erről is lesz egy előadás, egy kollégám éppen erről fog beszélni, hogy mitől jóízű, és mitől egészséges a paradicsom, ez a kettő nem feltétlen jár együtt, és az sem igaz, hogy az a paradicsom a legmagasabb likopin tartalmú, amelyik a legpirosabb.
Ha már a likopin tartalom, a paradicsom ivólé pl. azért egészséges, mert a készítés során gyenge hőhatásnak vetik alá, így jobban hasznosul a szervezetben a likopin.
– Ha már a beszélgetés elején augusztus 20-át említette, az teljesen megszokott, hogy a tűzijáték számítógép-vezérelt, a Nemzetközi Űrállomásra éppen most küldték fel az új orosz robotot a már ott lévő másik három mellé, és tavalyi hír, hogy a britek kifejlesztettek egy paradicsomszedő robotot, de a dísznövénykertészetben is vannak hasonlóan innovatív kutatási eredmények? Ezekről viszonylag kevesebbet hallani.
– Nagy István agrárminiszter úr, éppen most jelentette be, hogy elfogadták a Nemzeti Digitális Agrárstratégiát, amit ugyan miniszter úr nagyjából leszűkített az élelmiszergazdaságra, de én azt mondanám, hogy a teljes agráriumra igaz, pl. ebbe beletartozik a zöldfelület gazdálkodás is. Sokan úgy képzelik, hogy a precíziós gazdálkodás egy kényelmi funkció, nem kell felülni a traktorra, lehet joystick-al vezérelni, nem kell paradicsomot szedni, hiszen a robot meg tudja ítélni az érettségét.
Az agrár digitalizáció azonban nem erről szól, hanem a mérhetetlen mennyiségű adat elemzéséről és feldolgozásáról, amely a termesztés és a kutatások során összegyűlt. A fejlődő műszerezettségnek, az újabb érzékelőknek köszönhetően a jövőben ez az adatfeldolgozás, a big data elemzés minősége lesz a fejlődés kulcsa, hiszen ezek most rendezetlen adatok, ezekből számunkra hasznos információkat kell kinyerni.
– Itt a Füvészkertben is elképzelhetőek digitális fejlesztések? Gondolok esetleg olyan múzeumokra ahol a látogatók QR-kód alapján a telefonjukra, tabletjükre tölthetnek le információkat. Önöknek milyen álláspontot képviselnek az ilyen informatikai megoldásokkal kapcsolatban?
– Az gondolom, hogy egy ilyen gyűjteményes kertbe ezek a platformok nem igazán valók. Aki eljön egy növénykertbe az ne a laptopját bújja, az nézze az élő környezetet! Az, hogy az ismeretek és az ezzel kapcsolatos adatok a háttérben hogyan vannak feldolgozva, azt szüntelenül fejlesztjük, van egy informatív honlapunk, van rajta virtuális séta, van facebook oldalunk, látogatóink a bejáratnál fényképes táblán kereshetik meg az őket, érdeklő növényeket, azonban szerintem az élőszavas történetmesélést, a szakvezetések során semmi nem helyettesítheti. Át lehet ezeket az információkat verbálisan is adni, ha meg dolgozni kell vele, akkor az adatokat elérhetővé kell tenni, de nem túl könnyen elérhetővé.
– Ha már a honlapot említette, számos program olvasható még rajta a következő hetekre
– Igen lesz orchidea napunk, szeptember közepe táján egy füge nap, amelyet a Horvát Nagykövetség segítségével szoktuk megszervezni, hiszen a füge, egyik hozzánk legközelebb eső hazája Dalmácia. Magyarországon is elérhető már állami támogatás fügetermesztésre ültetvényes rendszerben.
Mivel melegszik a klíma ezek egyre elterjedtebbek lesznek, hiszen a kiwi, a füge, és a gránátalma kifejezetten meleg igényes növény.
Itt van egy nagy fügegyűjteményünk és van magyarországi termelő is, aki eljön megosztani ismereteit, illetve jönnek gyűjtök, akik azt mondják el, mely fajtákat érdemes hazánkban termeszteni.
– Most hétvégén a paradicsom napot követően, az orchideák és a rovarfogó növények iránt érdeklődőknek kedveznek tematikus programokkal, de szokott lenni kaktusz kiállítás is…
– Igen most éppen Brazília szukkulens növényeiről lesz szó, de lesz olyan rendezvényünk is amelyet az utóbbi két évben kollégáim találtak ki, – ez a Halloween ünnep.
Ez hallatlanul népszerű a gyerekek körében, mert botanikus kollégáim olyan érdekes dolgokat mesélnek, mint pl. “az óriás emberevő kancsóka és társai” , de volt, hogy a mérgező növények kertjébe vitte el a látogatókat a kolléganő
– Arról nem is beszélve, hogy a Füvészkertnek mindig van macskája, aki nyilván oszlopos tagja ilyenkor a társaságnak
– Természetesen fekete macskánk Zénó ilyenkor (is) főszerepet kap, minden bizonnyal a boszorkánynak lesz a macskája, vagy valahogy megoldjuk, hogy őt is bevonjuk ilyenkor a programba. Itt arról van szó, hogy bár én kissé idegenkedem a hasonló Amerikából importált dolgoktól, de semmi jónak nem vagyok elrontója, fontos, hogy aki eljön ide, az jól érezze magát és ez egy nagyon jó lehetőség a különleges növények megismertetésére.
– Hasonlóan új kezdeményezés a chili nap, amit eddig még nem láthattunk a kínálatban
– Igen, elég sok külképviselet megfordul a Füvészkertben, úgyhogy az elmúlt évben a mexikói nagykövetséggel felvéve a kapcsolatot, David Nájera Rivas nagykövet úr nagyon támogatta a gondolatot, hogy az egyik ikonikus dél-amerikai növény, jelen esetben a paprika kapjon egy tematikus napot
Ezért termesztettek a kollégáim különféle chili paprikákat, bár rossz hír, hogy ezek nagyon nehezen tarthatók nálunk, mindenféle növénykórtani problémák miatt. De mindenesetre, mindenféle egyéb mexikói kulturális jellegzetességgel együtt ezt is igyekszünk megmutatni az őszi időszakban.
Korábban voltak más programok is, de volt, amit néhány év után lecseréltünk másra mert most ezek a növények érdeklik az embereket
– A klímaváltozás is beleszólhat ebbe? Elképzelhető, hogy emiatt pl. a fajösszetétel is változik a kertben?
Ezzel kapcsolatban nem vagyok túl derülátó, másrészt optimista is vagyok. Az emberiség amióta a Földön él sok problémát meg tudott oldani. Azonban az emberi társadalmak józansága és együttműködési készsége kezd elveszni. A totális globalizáció, amikor nemcsak fizikai határok nincsenek, de a digitális térben végképp nincs semmilyen határ, ez egy 6000 éve itt élő fajnak óriási evolúciós kihívás. Itt lélektanilag kell alkalmazkodni a megváltozott környezethez, – ezt megoldani, hogy a gondolkodásmódban és a környezethez való hozzáállásban érjünk el változást, nem egyszerű feladat
– Ebben milyen szerepe lehet a Füvészkertnek, hiszen a nagyközönség igényeinek kiszolgálása mellett bizonyára hangsúlyosak a különféle kutatási programok?
– Kollégáim túlnyomó többsége valamilyen kutatási tevékenységet is folytat, ezek egy része a növények elterjedésével, fajgazdagságával, tehát a biodiverzitással, dinamikával kapcsolatos, másrészt a morfológiával, élettannal van összefüggésben. Természetesen az egyetemi tanszékeken zajló kutatási anyagot is mi biztosítjuk, magokat, palántákat, egyebet.
Emellett a kertben beszélhetünk statikus és dinamikus növénymegőrzésről, előbbi a génbank, azonban ilyenkor rögzül egy adott evolúciós állapot, hiszen a növény nem találkozik környezetével, tehát nem mutálódik. Ehhez képest a dinamikus növénymegőrzés esetén létrehozunk az adott növény méretének megfelelő populációkat, de nem az eredeti élőhelyen hiszen ott valamely okból pl. klímaváltozás miatt ellehetetlenültek a feltételek- így pl. egy növénykert területére telepítjük át. Ekkor az utódgeneráció genetikai sokfélesége megmarad és bárhol újra lehet telepíteni.
Természetesen nálunk is vannak ilyen fajok, ezek növénytani megfigyelései zajlanak, másrészt mi végezzük a nemzeti parkok ajánlásai alapján a visszatelepítéseket, a rekultivációt is. Ennek a folyamatos populációdinamikai vizsgálatai jelentős kutatási eredményeket tudnak hozni.
Van két három nemzetség, illetve faj, ilyen a pilisi len, (Linum dolomiticum) vagy a Ferula sadleriana, a husáng, de Eszter kolléganőm pl. a Magyarországon honos orchidea-félékkel kapcsolatban ért el eredményeket. Ide tartozik rengeteg labortechnikai kutatás, mikroszaporításos vagy steril magvetéses technikák
Szoros kapcsolataink vannak Béccsel, Németország számos botanikus kertjével, mondhatnám a Párizsi Botanikai Intézetet, vagy a Kew Gardent. Növényi introdukciós kutatásaikban pl. olyan növényeket próbálunk létrehozni, amelyek az új kihívásoknak képesek megfelelni, pl. szárazságtűrő növények.
Továbbá ami most nagy kihívás, az a városi környezetben történő növénygazdálkodás, ami még hasznot is hajthat, hiszen Párizsnak pl. saját méhei vannak, de a közösségi kertek is egyre népszerűbbek, vagy van városi erdészet, ezen új irányok adaptálása és elterjesztése hazánkban fontos feladat
– Ezek szerint a Füvészkertnek a Józsefvárosi önkormányzattal is lehetnek közös projectjei?
– Épp a legutóbbi rendkívüli testületi ülésen alakult meg az a munkabizottság, amelynek pont az a lényege, hogy a klímaváltozási kihívásokra adandó válaszoknál hatékony megoldásokat keressen és ebbe meghívták a Füvészkertet is.
Nekünk van konkrét elképzelésünk is arra nézve, hogyan lehetne a józsefvárosi zöld szigeteket összekapcsolni. Így a városrész mindenféle klímaparaméterben jobban teljesítene, mint amivel ma rendelkezik. Ökológiai szempontból sokat jelentene, ha a ma ugyan szépen felújított parkok, mint az Orczy-kert, a Múzeumkert, vagy akár a Népliget nem szigetszerű rezervátumok lennének, hanem megvalósulhatna a fajok szabad vándorlása, ezért – és persze az itt élők egészsége és kényelme érdekében is – szükséges lenne zöld hidakat, zöld láncot létrehozni e szigetek között
Ezt a koncepciót a jelenlegi vezetés elfogadta, így várható hogy a városrészt működtető rendeletekbe egyre jobban beleszövik a jövőben ezt a zöld gondolkodást
A fotókat Kővágó Angéla készítette.
