Hirdetés
Holnap Brüsszelbe utazik Orbán Viktor, hogy Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyaljon. A megbeszélés legfontosabb témája a pénz lesz, konkrétan 5800 milliárd forint elköltésének módja. Ó, hát ilyen nagy a baj! Háttér és vélemény.
A 444 több szakértővel beszélt arról, hogy mit kell ezen a lehető legmagasabb szinten megvitatni.
A Canossa-járásról Jávor Benedek volt EU-s parlamenti képviselő írt véleményt.
Ó, hát ilyen nagy a baj! A Főnök személyes rohan Brüsszelbe, fűt-fát megígérni, csak jöjjön mihamarabb a pénz, mert különben a kanyarban előző magyar gazdaság beleáll a földbe!
Ígéretekben nyilván nem lesz hiány, azonban itt most konkrétumokra lenne szükség:
1. Hogyan pótolják a Helyreállítási Terv leadásáig hátralevő nyolc napban a fél év alatt elmulasztott konzultációkat az önkormányzatokkal, civil és szakmai szervezetekkel?
2. Hogyan teljesítik a 37%-os klímacélt, amikor a magyar terv hiába ír 51%-ról a papír mindent elbír alapon, jó ha ennek az ígéretnek a fele igaz és valós?
3. Miért nem a koronavírus válság által sújtott ágazatokat (vendéglátás, kulturális szektor, stb.) segíti a helyreállítási terv, hanem Orbán kedvenc építőipari cégeit?
4. Miért nincs szinte semmilyen rendszerszintű stratégia benne a zöld és digitális átmenetről, csak véletlenszerűen egymásra dobált, még egymással sem összehangolt programok?
5. Miért nem követi a terv az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásait?
6. Miért a felsőoktatás rövid pórázra kötését finanszírozzák meg a Helyreállítási Alapból azzal, hogy az egyetemek alapvető működéséhez szükséges források egy részét nem normatív alapon fizetik ki, hanem a Helyreállítási Terv részeként, ahol az kap majd pénzt, aki jól viselkedik, aki meg nem, az megnézheti magát? Akar-e ennek a gyalázatnak Ursula von der Leyen az arca lenni?
7. Miért csak beton, kő és aszfalt szerepel a tervben, és szinte csak jelképesen a válság sújtotta magyar társadalom megsegítése? Se a munkakeresési támogatás meghosszabbítása, se semmi egyéb?
8. Miért büntetik Budapestet a közlekedési programokban is a szakmai racionalitással nyíltan szembe menve, olyan elővárosi közösségi közlekedési fejlesztéseket erőltetve, amelyeknek a fővárosi végpontjain semmilyen fejlesztést nem támogatnak, sok pénzből sok problémát okozva?
9. Miért viccelődnek az antikorrupciós fejezetben olyanokkal, hogy a közigazgatási szereplők adatvizualizációs képességeinek fejlesztésével, a bíróságok kommunikációs képzésével meg az egyszereplős közbeszerzések nagy arányának okait feltáró kutatással fogják majd elejét venni a korrupciónak?
10. Miért írják le, hogy a vízgazdálkodási problémákra a fenntartható, vízvisszatartást szolgáló vízgazdálkodási gyakorlat kínál megoldást, ha aztán a javasolt projektek szinte kivétel nélkül klasszikus öntözőcsatorna építésekről szólnak, amelyeknek közük nincs a vízügyi szemléletváltáshoz?
11. Hogyan tudják elmagyarázni, hogy tömegesen elektromos fűtésre kívánják átállítani a felújítás nélküli, rossz állapotú magyar épületállományt, ami még a napelemek felszerelésével is csupán arra lesz jó, hogy az utcát fűtsük drágán? És olyan jelentős fűtési villamos energia igényt generáljon, amit – láss csodát! – Paks2-vel akarnak majd kielégíteni?
12. Milyen garanciát tudnak kínálni, hogy a helyreállítási alap nem csupán a korrupció melegágya, a NER-es oligarchák kistafírozásának újabb eszköze lesz ahelyett, hogy a bajba jutott magyar vállalkozásokat és állampolgárokat támogatná és az ország klímabarát és digitális átalakítását szolgálná?
Orbán – von der Leyen találkozó elé: fájó hiányok a magyar helyreállítási tervben éghajlatvédelmi és lakossági szempontból
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) az április 23-i Orbán Viktor -Ursula von der Leyen találkozó el
őtt felhívta a magyar kormány figyelmét: nemcsak az 5800 milliárd Ft-os keret támogatás/hitel aránya tisztázandó, hanem az azon belüli pénzcsoportosítások és konkrét célok. 
