Végleg szakított a törpebirtokokra épülő, Ángyán József-féle “kertmagyarországi” ideológiával a kormány, amikor úgy döntött, hogy nem különít el plusz agrártámogatásokat a legkisebb gazdaságok számára az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2014-2020 közötti forrásaiból, holott erre egyértelműen lehetősége nyílt volna.
Ezzel az „árutermelő pragmatizmus” győzött a „kisparaszti romantikával” szemben, és valószínűvé vált, hogy a támogatáselosztás nem válik választási kampánytémává. A KAP-ból legtöbb pénzt hozó közvetlen kifizetéseket lehetett volna úgy átcsoportosítani, hogy 30 hektárig az eddiginél jóval nagyobb összeg járt volna. Csakhogy a Fidesz-körüli gazdaságok között is sok olyan van, amelyik nem elaprózott területeket, hanem több száz hektáros táblákat művel, így a pénzelvonásos átcsoportosítással kifejezetten rosszul járt volna.
A közelmúltban döntött arról a kormány, hogy nem választja azt a lehetőséget, amely alapján extratámogatásokat lehetett volna fizetni a hazai gazdálkodóknak a 2014-2020 közötti új KAP-ban. Ezt a támogatási formát redisztribúciónak nevezik és a legtöbb uniós pénzt hozó, úgynevezett közvetlen kifizetéseken belül lehetett volna alkalmazni. Brüsszel a redisztribúció bevezetését nem írja elő kötelezően, erről – miként több más támogatási elemről is – a tagországok saját hatáskörben dönthetnek a közvetlen kifizetéseknél.
Redisztribúciós átalánytámogatást az uniós szabályozás szerint maximum 30 hektárig lehet fizetni, de idetartozik a nagyobb gazdaságok területének „első harminc” hektárja is. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) korábbi számításai szerint Magyarországon 151 ezer termelőnek van 30 hektárnál kisebb területe, és ezek együttesen 1,05 millió hektárt tesznek ki. Harminc hektár felett pedig 25 ezer gazdaság termel, amelyek „első harminc” hektárja összesen 750 ezer hektárt képvisel. Így a kiegészítő támogatás nálunk együttesen 1,8 millió hektárra terjedhetett volna ki.
További információk >>>
