Némi túlzással a tavaly novemberi átadása óta kisebb tűzijátékra emlékeztet a Paks 2-höz hasonlóan orosz fejlesztésű új, belorusz atomerőmű. Folyamatosak a hibák, alkatrészrobbanások, leállások. A magyar kormányt ez egyáltalán nem hozza lázba.
A kormány nyugodt, az ellenzék feszült a nemrég átadott, a tervezett paksi blokkok “mintaerőműveként” beharangozott új belorusz atomerőmű rendszeres hibái miatt – foglalható össze Oláh Lajos és Süli János bővítésért felelős tárca nélküli miniszter minapi parlamenti levelezése. A DK-s politikus felidézi, hogy az Európai Parlament a biztonsági kockázatok és a műszaki hiányosságok miatt az asztraveci egység leállítását követeli. A honatya azt tudakolja, miként vélekedik a kormány a műszaki leállásokról, hogy érinti ez a paksi fejlesztést és ezzel összefüggésben a kabinet milyen vizsgálatokat kezdeményezett. Süli János először is leszögezi, “szó sincs” az asztraveci erőmű leállításáról. Valójában tavaly november elején az egységet, mindössze egy nappal az Alekszandr Lukasenko elnök vezette átadás után, transzformátorrobbanások miatt a belső védelmi rendszer leállította. A javítások után az áramtermelés kilenc nappal később indult újra. December 3 és 21 között a reaktorhűtő rendszer hibái miatt állt az egység.
A legutóbbi híradás pedig egy január közepi “generátorvédelmi” leállásról szólt. Az építkezés során amúgy a legfontosabb alkatrésznek számító reaktortartályt leejtették, amit a Paks 2-t is építő orosz Roszatom csak Minszk nyomására cserélt ki újra.
Az asztraveci blokk próbaüzeme zajlik – hívja fel a figyelmet a miniszter. Ez a tesztidőszakkal együtt pontosan azt a célt szolgálja, hogy az esetlegesen felmerülő műszaki problémákat kiküszöbölve az atomerőművet megfelelően felkészítsék a folyamatos, biztonságos villamosenergia-termelésre, vagyis a kereskedelmi üzemre – teszi hozzá. A létesítmény nemzetközi szakértőkkel együttműködve valósul meg azért, hogy a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfeleljen.
2017-ben a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség átfogó ellenőrzést, az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportja pedig “stressztesztet” végzett az egységen azt igazolandó, hogy az új blokkok szélsőséges természeti katasztrófák és “tervezési alapon túli” történések esetén sem veszélyeztetnék a környezetet. Süli János levele tanúsága szerint a – magyar szakértőt is felvonultató – testület biztonságnövelési intézkedéseket javasolt. A csoport az Európai Bizottság kezdeményezésére végzett idén februári felülvizsgálata során megállapította, hogy ajánlásaik végrehajtásában Belarusz “jelentős előrelépést” ért el.
Bár az asztravecit a Roszatom a magyar blokkok mintaegységeként hirdeti, Süli János az ebben rejtező figyelmeztetést fel nem ismerve csak afelől biztosít, hogy Paks 2 minden biztonsági követelménynek megfelel és a szakértők egyeztetnek. Egyszersmind emlékeztet, hogy Oláh Lajos illetékes államtitkárként még vele együtt vett részt az előkészítésben. (A felidézett, 2009-2010-es időszakban Süli János a Paksi Atomerőművet vezette.) Süli János propagandafordulatai közül is kihámozható tehát, hogy a belorusz egység az Unió és szakhatóságai négy évvel ezelőtti javaslatainak máig nem tett mindenben eleget. A magyar kormányt mégsem aggasztják Paks 2 “mintaerőművének” problémái, szemben például az egységtől félszáz kilométerre található litvánokkal, akik kezdettől fogva hevesen ellenzik a fejlesztést. Az Országos Atomenergia Hivatal értékelte a belorusz erőmű meghibásodásait, a felhasználható információ bekerült Paks II. engedélyezési tételei közé és ha szükséges, előírásokat tesznek – közölte lapunkkal az ügy kapcsán két hónapja a hatóság.
