Putyin mankója kell a Vnyesekonombanknak, mert hiába alapította még Lenin és vált egy évtizede a legfontosabb fejlesztési bankká, az orosz export legfontosabb támogatójává és a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozójává, ha Szocsival – a téli olimpiával – túllőttek a lehetőségeiken. A bank felszínen maradásához annyi nem elég, amennyit az orosz költségvetésből most ki lehet szorítani.
Egyre valószínűbb, hogy csak állami segítséggel menthető meg Oroszországban a még Lenin által alapított Vnyesekonombankot (VEB) – írja a Wall Street Journal. A WSJ szerint az állami pénzintézet már képtelen elegendő új forrást bevonni a nemzetközi tőkepiacról az országot érő szankciók miatt, és a néhány éve a magas olajárnak köszönhetően még dübörgő gazdaság féltérde ereszkedése miatt.
A hírt elsőként a napi.hu szúrta ki, benne azt is, hogy a 2014-es szocsi téli olimpia pénzügyi forrásához akarata ellenére igénybe vett VEB igencsak megsínylette az egyesek szerint akár 50 milliárd dollárt is elemésztő putyini rongyrázást. A WSJ szerint ekkor még a bank viszonylag könnyedén hozzájutott ugyan 20 milliárd dollárhoz, ám e tartozást az orosz-ukrán konfliktus következtében az unió és az Egyesült Államok által elrendelt gazdasági szankciók miatt egyre kevésbé tudja kezelni, illetve egyensúlyban tartani. A WSJ úgy tudja, hogy a pénzintézetnél csak az idén 3 milliárd dollár adósság jár le, de a VEB ezt nem tudja miből (és honnan) visszafizetni.
Ráadásul nem csupán a forrásoldalon, de eszközoldalon is bajban van a bank, ahogyan azt Jegor Fjodorov, az ING Bank moszkvai elemzője mondta: a VEB-nek nagyon sok rossz hitele van. A WSJ számításai szerint az idei évre az orosz államkincstárból érkezhet ugyan 2,2 milliárd dollár, de ezzel csak a rövid távú problémákat és likviditási gondokat lehet megoldani, mivel a VEB csak az idén mintegy 4,47 milliárd dollárnyi "beöntéssel" volna képes nagyjából egyensúlyba kerülni. Csakhogy ennyi már az orosz költségvetésben sincs – pláne, hogy az a legóvatosabb számítások szerint is 75-80 dolláros olajárra épült, márpedig az olaj hordónkénti világpiaci ára jelenleg is csak 40 dollár körül táncol.
A bank új vezére, Szergej Gorkov azonban bizakodó: szerinte a Kremlből beígért támogatás elegendő lesz addig, míg elkészülnek a működőképességre vonatkozó új hosszú távú stratégiával. A Wall Street Journal számára ez a hír eddig tart. Számunkra azonban ad plusztartalmat is: mert igen, a VEB az a bank, melyet a Paks II. projekt orosz-magyar kormányközi hitelfinanszírozása kapcsán az orosz oldal képviselőjének jelöltek ki. Ez az a bank, melynek a 10 milliárd eurós hitelt biztosítania kellene a paksi új atomerőmű építéséhez. De a jelek szerint teljesen releváns kérdéssé vált mostanra a hogyan- írta a hvg.hu.
Putyinnak is sokba lesz a paksi bővítés
Vagy beletesz az orosz állam 18 milliárd dollárt a paksi atombizniszt is hitelező bankba, vagy nuku atommutyi – írtuk még januárban.
Az orosz állami vagy félállami projekteket gyakran – mondjuk a magyarországi MFB-hez vagy az Eximbankhoz hasonlóan – finanszírozó Vnyesekonombank nagy bajban van, amióta beütöttek a nyugati szankciók, és a dollár-rubel elszállása, valamint a kőolaj- és egyéb nyersanyagárak zuhanása miatt sok orosz vállalat nem tudja fizetni hiteleit.
