Különleges videón tárul fel a Kiskunsági Nemzeti Park rejtett életet élő vadvilága. Halpern Bálint, a Rákosi vipera Life + program vezetője és az MME munkatársa évek óta önműködő, éjjel nappal látó kameracsapdákkal figyeli az állatok mozgását a rákosi viperák élőhelyein. A mozgásra aktiválódó szerkezetek esőben-fagyban, télen-nyáron működnek, és az évek során közel 60 fajról készítettek több száz órányi videófelvételt. Ebből láthatnak most egyedülálló válogatást.
Először a Kiskunsági Nemzeti Parkban szabadon engedett rákosi viperák környezetének megfigyelése céljából vetette be az önműködő, éjjel-nappal látó kameracsapdákat Halpern Bálint. Az Európai Unió Life Nature programja által támogatott természetvédelmi programot azért is választották be 2009-ben az 5 legsikeresebb Life program közé, mert a természetvédelmi célok eléréséhez a legmodernebb technológiák felhasználása mellett mindig elsődleges szempont volt az emberi zavarás minimalizálása. A kameracsapdák alkalmazása jó példa ezen törekvés gyakorlati megvalósulására. Ebben a pillanatban is tíz kamerája működik odakint a vadonban, Kiskunságon kívül a Duna-Ipoly és a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén is.
– Egy olcsó, áruházi kamerával kezdődött, amit a Természetfilm.hu stábja bocsátott rendelkezésünkre. A készülék olyan hatékonyan leplezte le a rákosi vipera élőhelyén felbukkanó ragadozókat, hogy azóta több másik kamerát vettünk, melynek köszönhetően több élőhelyet tudunk párhuzamosan szemmel tartani – mondta el Halpern Bálint, a Rákosi vipera védelmi program vezetője. Érdekes volt látni, hogy például a program részeként évtizedes múltra visszatekintő, hagyományos csapdázáson alapuló, kisemlős-monitorozás eredményeihez képest milyen új információkkal gazdagodhatunk adott fajok előfordulási gyakoriságáról, illetve napi aktivitásáról. Felvételei iránt a felvett fajokat kutató szakembereken kívül filmesek is érdeklődnek: a legizgalmasabb pillanatok bekerültek a rákosi vipera megmentéséről szóló egész estés természetfilmbe.
Éjszakai felvételek:
Nappali felvételek:
Letölthető fényképek:– A kameracsapdás felvételek előnye, hogy abszolút hitelesek. A rossz felbontást is feledteti a nézővel az, hogy autentikus viselkedést lát, amit egyáltalán nem befolyásolt a filmesek jelenléte – mondta Molnár Attila Dávid, a készülő természetfilm rendezője – Ebben a műfajban a válogatás a nehéz. Sok-sok óra nyersanyagot kell átnézni, hogy ráakadjunk az értékes másodpercekre.
Halpern Bálint kameracsapdás archívuma nemzetközi szinten is párját ritkítja.
– Annak ellenére, hogy izgalmasan hangzik, néha elég unalmas tud lenni például a felvételek átnézése. Főleg, ha a kamera egy éjjelilepke, vagy egy szélfuvallat miatt kapcsolt be. Szerencsére a folyamatosan termelődő anyag átnézésében önkéntesek és családom is segítettek. Néha mint egy tévés valóság-shownál már várja az ember, hogy mit csinált már megint a kedvenc vagy a kevésbé kedvelt szereplőnk – mondta Halpern Bálint.
KAMERACSAPDA VAGY WEBKAMERA – MI A KÜLÖNBSÉG?
– A parlagi sas etetőnél vagy a réti sas fészkénél kihelyezett webkamerák iránt óriási az érdeklődés, hiszen az eseményeket élőben követhetik a nézők. Egy-egy ilyen kamerarendszer telepítése azonban sokba kerül, és számos feltételnek kell teljesülnie, mire elindulhat az adás. A kameracsapda egészen más műfaj. – mondta el Tóth Zsolt Marcell természetfilmes – Akár minden tapasztalat nélkül, egyedül is belevághatunk a kameracsapdázásba. Nem kell hozzá más, csak egy készülék, és persze sok-sok türelem. A kameracsapdázás magányos műfaj, a kamera kihelyezést és ellenőrzést általában egymagam végzem – avat be a részletekbe Halpern Bálint. – Az érdekes az, hogy nem mindig a legdrágább kameracsapdával járunk jól. A HD felbontású, panorámanézetet kínáló készülékek például sokszor megbízhatatlanabbak, mint azok az egyszerű darabok, amiket egy nagyáruházban is beszerezhetünk.
– Keressük a kapcsolatot azokkal a szakemberekkel, szervezetekkel, akik ilyen kameracsapdákat üzemeltetnek. – mondta Molnár Attila Dávid, a Kiskamerák Nagyvadak című film készítője – Ha valaki érdekes jeleneteket rögzített a természetben, kérjük, keresse meg a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhelyt.
Halpern Bálint egyik vadkamerája
HÁTTÉR
A természetfilmezés átalakulóban van. A kamerák kisebbek, érzékenyebbek, mint valaha, éjjel-nappal egyaránt látnak, ember sem kell a működtetésükhöz, és ami a legfontosabb: élő képet közvetítenek. Ezt a tendenciát felismerve a Természetfilm.hu Tudományos Filmműhely Egyesület és a Magyar Madártani ésTermészetvédelmi Egyesület – az Európai Unió Life Nature alapjának támogatásával -, rejtett kamerák, fészekkamerák és kameracsapdák telepítésébe kezdett. Mára több tucat jól álcázott, önműködő kamera forgat folyamatosan a vadonban, a rögzített felvételek hossza meghaladja a több ezer órát. A vadvilág rejtett kamerákkal történő megörökítéséről a Médiatanács támogatásával 2014 végéig önálló ismeretterjesztő film készül Kis Kamerák, Nagy Vadak címmel. A természetből ellesett pillanatokat a parlagi sas és a rákosi vipera védelméről szóló dokumentumfilmekben láthatja viszont a nagyközönség, de ha nem bírnak addig várni, akár élőben is követhetik az eseményeket.
Az élővilág lefilmezésének és a természetes viselkedésformák megörökítésének a legfőbb akadálya gyakran maga a filmes. Az emberi jelenlét zavaró hatását vagy tökéletes álcával, vagy önműködő kamerákkal lehet kiküszöbölni. A technológiát először önkioldó fényképezőgépeknél használták, később pedig megjelentek a kameracsapdák. Az első készülékek alacsony felbontással, és csak nappal működtek. Ma már akár áruházi kínálatból is elérhetőek a szuperérzékeny, éjjellátó, HD formátumban rögzítő készülékek.
További információk: http://www.youtube.com/kameravalamadarakert
Kapcsolódó anyagok:
