A hajózás az egyik legtöbb légszennyezéssel járó tevékenység, és 2020-ra Európa legfontosabb légszennyező forrásává válhat, megelőzve minden más légszennyező tevékenységet. A hajózás felelős a CO2 kibocsátás 3.3%-áért, de tekintve a szektor bővülését ez az arány 2050-re akár meg is háromszorozódhat.
Európát számos olyan tenger veszi körül, ahol nagyon komoly hajóforgalom zajlik. Ilyen a Balti-tenger, az Északi-tenger, az Atlanti óceán, a Mediterrán tenger, de még az Északi-tenger is. 2020-ra az itt közlekedő hajók több nitrogén-oxidot és kén-dioxidot juttatnak majd a levegőbe, mint a közúti közlekedés, vagy a hőerőművek. Miközben az Európai Unió komoly erőfeszítéseket tesz számos ágazat kibocsátás-csökkentésére, addig a hajózás kibocsátása folyamatosan nő, és nincsenek érdemi korlátozó intézkedések. 2000 és 2020 között a becslések szerint az ágazat légszennyező anyag kibocsátása 40-50%-kal növekedhet.
A számítások szerint az európai nemzetközi hajóforgalom évente 2,3 millió tonna kén-dioxidot és 3,3 millió tonna nitrogén-oxidot juttat a légkörbe. És ezek a számok még nem tartalmazzák az országokon belül zajló forgalmat, ami szintén jelentős olyan államokban, mint például Nagy-Britannia.
Éghajlatváltozás
A nemzetközi hajózás nem csak a savasodást okozó vegyületek kibocsátásában játszik meghatározó szerepet, hanem az üvegházhatású gázok légkörbe juttatásában is. A számítások szerint a hajózás felelős a szén-dioxid kibocsátás 3.3%-áért, de tekintve a szektor bővülését ez az arány 2050-re akár meg is háromszorozódhat.
Egészségügyi károk
Egyes európai államokban a hajózás szennyező hatása rendkívül meghatározó. Dániában például az összes kén-oxid kibocsátás 40%-áért a hajózás a felelős, de rossz a helyzet Hollandiában és a Skandináv államokban is. Még az olyan nagy államokban is, mint Franciaország és Nagy-Britannia a kén-dioxid kibocsátás 18%-át adja a hajóforgalomból származó emisszió.
Az egészségügyi becslések szerint a kibocsátott szennyezőanyagok évente 50 ezer európai polgár idő előtti haláláért felelősek. Az apró részecskék nem csak a tenger menti államokban jelentenek kockázatot. A szálló por, és a rendkívül apró másodlagos részecskék a kontinens belsejébe is eljutnak, emelve a háttérszennyezettséget.
Személyszállítás, vagy áruszállítás?
A hajózás terén a fő gondot az áruszállítás jelenti. Bár az Európai Unió területén évente 400 millió utas utazik hajóval, ez a szám és az általa generált forgalom lényegesen elmarad az áruszállítás mögött. A statisztikákból az is kiolvasható, hogy a különböző turisztikai célú és luxus hajóutak (Karib-tenger, stb.) forgalma elenyésző az EU-n belül zajló személyszállítási célú hajózáshoz képest. Mindösszesen a teljes személyforgalom 6%-a zajlik EU-n kívüli országokba. A hajóforgalom legnagyobb volumenét ugyanis az áruszállítás adja. 2013-ban 3,7 billió tonna áru haladt át Európa tengerein, aminek 40%-a folyékony áru volt (kőolaj, cseppfolyósított gáz).
Mit lehetne tenni?
A legfontosabb teendő a hajók üzemanyagának kéntartalom csökkentése. Az ENSZ hajózással foglalkozó szervezete 2015-re komoly szigorításokat léptett életbe, így az üzemanyagok kéntartalmát 0,5%-ra kell csökkenteni. Bár ez jelentősnek tűnik, a valóság messze áll tőle, és sajnos összehasonlítva a közúti közlekedés nulla kéntartalmú üzemanyagaival, még mindig jelentős lemaradást jelent.
A nitrogén-oxid kibocsátás csökkentése lényegesen nehezebb feladat, nem véletlen hogy a szigorúbb szabályozás csak az új hajókra érvényes. Hatékony kibocsátás csökkentés pedig csak akkor lenne várható, ha a teljes tengeri flottára nézve kötelező lenne a NOx kibocsátás mérséklése.
Más szállítási módokkal összevetve a hajózás relatív (1 tonna áru 1 km-es szállítása) széndioxid kibocsátását tekintve a legkisebb karbonlábnyommal rendelkezik. Nemzetközi vizsgálatok alapján ugyanolyan súly ugyanolyan távolságra történő szállítása esetén a légi szállítás 98-szor, a közúti teherszállítás 55-ször, míg a vasúti szállítás 2-szer annyi üvegházhatású gázt bocsát ki mint egy átlagos tulajdonságú teherhajóval történő vízi szállítás. (Az összehasonlítás nem tartalmazza a kapcsolódó utak és kiszolgáló egységek létesítése során kibocsátott anyagokat). A szállítási módok és útvonalak gondos megválasztása tehát jelentős befolyással lehet a szállított termék teljes értékláncának összhatása által okozott klímaváltozásra. A hajózás egyéb légszennyező anyag kibocsátásának megfelelő szabályozása hozzájárul, hogy a vízi szállítás egyéb hatásait tekintve hosszú távon is a legkörnyezetbarátabb megoldás lehessen.
Nyitrai-Cseh Melinda, Denkstatt Kft.
