A közvélemény megnyugtatása és az orosz ajánlat versenyképességének bizonyítása érdekében a vámot és az áfát kihagyták a paksi bővítés eddig kommunikált árából. A nettósítás szakértők szerint részben azt is megmagyarázza, hogy miért nem tenderen választották ki a kivitelezőt: valódi versenyben a vámköteles orosz berendezések és technológiák elvérezhettek volna egy esetleges uniós versenytárssal szemben.
Adatigénylést küldött a miniszterelnökséget vezető Lázár Jánosnak Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője arról érdeklődve, benne van-e a tervezett paksi bővítés eddig ismertté vált, a kormány állítása szerint mintegy 12,5 milliárd eurós árában az áfa, vagy mostanáig csak a nettó árat közölték az adófizetőkkel.
Lázár meglehetősen paprikás hangú válasza szerint nemhogy az ár adótartalma, hanem maga a szerződéses ár is minősített adat, amit Jávor akkor sem használhatna fel semmire, ha esetleg a tudomására jutna. Az EP-képviselő azonnal ki is posztolta a válaszlevelet a Facebookra, kiegészítve azzal a kérdéssel: „Önök szerint vajon benne van az áfa a 12,5 milliárd eurós, ismert árban, vagy dobjunk még rá vagy 2 milliárd eurót?"
Az egyik komment szerint ennél valamivel nagyobb lesz a többletkiadás, mivel az erőművi projekt több mint 70 százaléka várhatóan az EU-n kívülről érkezik gépek, berendezések, munkaerő és importált technológiák formájában, vámot és többféle járulékos adót is kell fizetni utána.
Tény, hogy az egész bővítési konstrukció alapját adó orosz-magyar nukleáris megállapodás nem mentesíti a beruházást a szokásos közterhek alól: a szövegben az szerepel, hogy „a jelen Egyezménybe foglalt együttműködés végrehajtása céljából az adókat, díjakat (illetékeket) a Felek államaik törvényei szerint fizetik meg". A vámok értelemszerűen csak az EU-n kívülről érkező termékeket és szolgáltatásokat sújtják, az áfa viszont a magyar beszerzéseket is terheli. A vámról és az áfáról is elmondható, hogy a beruházást végső soron finanszírozó magyar adófizetőnek mindkettő kiadást jelent, de az állam szempontjából az áfa egy része bevételként is jelentkezik (hogy pontosan mennyi, azt a visszaigénylési lehetőség és az egyelőre ismeretlen alvállalkozói arányok miatt nehéz megmondani).
Az viszont egyértelmű, hogy a bővítéssel kapcsolatos állami kommunikáció során a bruttó ár kifejezés eddig nem hangzott el, vagyis a kormányzati illetékesek eddig minden bizonnyal a nettó árat emlegették.
A vám és az áfa (mivel az utóbbit a vámmal növelt ár után vetik ki) jelentősen megnöveli az orosz ajánlati árat: egy közbeszerzési eljárásban az orosz félnek egy uniós ajánlattevővel szemben olyan áron kell ajánlatot tennie, amely még az EU-n kívüli behozatalt terhelő kiadásokkal együtt sem drágább az uniós vetélytárs alapértelmezésben vámmentes árainál. A nol.hu által megkérdezett szakértők szerint mindez részben magyarázat lehet a magyar kormány által éveken át tervezett és előkészített paksi beruházási tender elhagyására, egy nemzetközi versenyben ugyanis az orosz pályázat elvérezhetett volna, ha van tagállami pályázó is.
