A Greenpeace álláspontja szerint munkahelyeket és gazdasági fellendülést valójában a megújulók hoznak. Magyarország energetikai függetlensége így teremthető meg és nem Paks II-vel, ahogy az a magyar miniszterelnök és az orosz elnök tegnapi moszkvai találkozóján elhangzott. Csak Putyinnak van “haszna” az Orbán-vizitből
A Paks II projekttel csak tovább növekedne orosz energiafüggőségünk, amely így a 80%-ot is elérhetné. A beruházáshoz előnytelen feltételekkel nyújtott 10 milliárd eurós hitel felvétele politikai, a globálisan hanyatló atomenergiához való ragaszkodás pedig technológiai kényszerpályára állítaná az országot. A fűtőanyag-ellátást, az erőmű üzemeltetését, vagy akár a kiégett üzemanyagok kezelését illetően ez a függő viszony több mint fél évszázados kiszolgáltatottságot eredményezne Oroszországtól. Ráadásul a projektben a Roszatom lenne a partner, amely egyebek mellett a korrupciós ügyeiről, a gyakran késedelmes és a tervezettnél drágább teljesítéseiről híresült el.
Mindeközben a magyarok kétharmada tiszta energiát akar orosz energiafüggőség helyett. Ez egybevág az uniós trendekkel, melyek alapján a megújulók működőképes alternatívának bizonyulnak és számos munkahelyet teremtenek. 2014-ben a termelt villamos energia több mint negyedét szolgáltatták tiszta energiaforrások, 2015-ben az Unióban üzembe helyezett új erőművek 77%-a volt megújuló alapú, és a trendek az energiahatékonyság növekedéséről szólnak.
A paksi atomerőmű-bővítéssel Magyarország így a múltba betonozná be az energiarendszerét, és veszélyeztetné az ország jövőbeli versenyképességét.
Energetikai szempontból továbbá nincs is szükség Paks II-re. Az energiafogyasztás racionalizálásával, energiahatékonysági fejlesztésekkel, a megújuló energiaforrások nagyarányú felhasználásával és egy rugalmas, decentralizált energiarendszer kiépítésével biztonságosan kielégíthető lenne Magyarország jövőbeli energiaigénye]. „Itt az ideje belátni, hogy energetikai szempontból nem megoldás Paks II. A világban zajló energetikai átalakulással összhangban Magyarországnak is el kell kezdenie kiépíteni egy tiszta, versenyképes, az energiahatékonyságon és a megújuló energiákon alapuló energiarendszert” – mondta Perger András, a Greenpeace energiakampányosa.
A Greenpeace korábbi sajtóközleményei a témában:
A paksi atomerőmű rejtett költségei
„Áramszünet” helyett sokkal inkább államcsőd lesz, ha belevágunk Paks II-be – 7 cáfolat Aszódi Attila interjújára
Csak Putyinnak van "haszna" az Orbán-vizitből
Lázár János 2014. januári bejelentése után ezúttal Orbán Viktor nevezte az évszázad üzletének a tervezett paksi bővítést a Moszkva melletti Novo-Ogarjovóban a Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott megbeszélése után. A sajtótájékoztatón a vendéglátó sietett biztosítani magyar partnerét: a paksi projekt finanszírozása stabil. Egyébiránt mindössze egy konkrétumokat nélkülöző ígéret hangzott el arról, hogy az új blokkokat felépítik. Ez munkahelyek ezreit eredményezi majd – mondta Putyin, aki dicsérte Orbán kiállását Oroszország mellett. Ugyanakkor a két politikus sem az orosz hitel lehívásáról, sem az érdemi munkálatok megkezdéséről nem beszélt.
2016 február 17 Moszkva. Orbánt dicsérte Putyin, ám érdemi információkkal nem szolgált a két ország közös ügyeinek állásáról
Koszticsák Szilárd / MTI
Feltűnően baráti légkörben dicsérte egymást Vlagyimir Putyin orosz államfő és Orbán Viktor magyar kormányfő kettejük oroszországi tárgyalása után. Egyelőre nem látszik, volt-e bármi kézzelfogható siker, ami örömüket indokolná.
A Népszabadságnak tegnap este kormányközeli források megerősítették: a tízmilliárd eurós orosz hitel lehívása már 2016-ban elkezdődik, azaz a magyar kormány nem vár ezzel a szabálytalanságokat sejtő uniós vizsgálatok lezárásáig.
A randevú után – amelynek eleve sajátos fénytörést ad, hogy Orbán ma Brüsszelbe utazik az uniós csúcsra – a magyar kormányfő azt mondta: a paksi bővítéssel kapcsolatos nemzetközi vitákat indokolatlannak tartja, és utalt arra, hogy a magyar gazdaság gyakorlatilag életképtelen lenne az Oroszországból érkező energia nélkül.
A másik stratégiai területről, a gázellátásról annyi hangzott el, hogy 2019-ig marad a jelenlegi felállás, ami egyéves hosszabbítást jelent, mivel a 2018-ig szóló prolongálásról már tavaly Budapesten megállapodtak. Nem változik ugyanakkor az árképlet, ami Magyarország számára kimondottan előnytelen, mivel az azonnali piacon jelenleg lényegesen olcsóbb a gáz, mint amennyiért az oroszoktól vesszük. Igaz, cserébe nem kell kifizetnünk a fel nem használt mennyiséget, holott az eredeti szerződésben még ez szerepelt. A két ország viszonyát Putyin és Orbán is jónak minősítette. Egyaránt kiemelték, hogy ez a két fél érdeme, s a körülmények ellenére adódott így. A magyar kormányfő egyenesen csodának nevezte a kapcsolatok fejlődését.
Kapcsolódó anyagok:
