Paksi atomvergődés: Putyin és Orbán aranyhala az EU szákjában

Annak, hogy Orbán tíz körömmel ragaszkodik a Putyinnal közös nukleáris projekthez, semmi köze az energetikához. Ez mindig is egy koszos politikai alku volt, az erkölcstelenebb fajtából, sok éve sok szempontból vállalhatatlannak tartottam, most meg tényleg nincs tovább.

1. Roszatom nem egy energetikai cég, hanem egy félig minisztérium, félig nagyvállalat típusú szovjet-orosz konglomerátum, amelynek a nukleáris energia csak az egyik melléküzemága. Ez a gólem gyártja azokat az orosz atomfegyvereket is, amelyekkel Putyin épp most fenyegeti a világot — abból a profitból, amit az energetikai üzletág termel. Van ember Magyarországon (Orbánon kívül), aki komolyan gondolja, hogy ebben a helyzetben a magyar adófizetőknek számlázhat ez a cég?
2. Ahogy kitört a háború, Finnország azonnal leállította Paks2 testvérprojektjét. Helyesen tette. Ráadásul az alkatrészek némelyike Ukrajna 2014-be megszállt területén készül, így eleve a gazdasági szankciók alatt áll. Van ember Magyarországon (Orbánon kívül), aki komolyan gondolja, hogy onnan fogunk vásárolni, megsértve a nyugati világ által a mielőbbi béke érdekében közösen elfogadott szankciókat?
3. Jelenleg Európa legnagyobb problémája a közvetlen háborús kockázaton túl a szélsőségesen magas orosz energiafüggés. Magyarország az olaj 80 és a földgáz 75%-át, a jelenlegi Paksi Atomerőmű üzemanyagának pedig 100%-át Oroszországtól szerzi be. Ha most még építünk egy szintén orosz üzemanyagot és technológiát használó másik atomerőművet, akkor mi leszünk az az ország Európában, amelyik a legjobban ki van szolgáltatva energetikailag Oroszországnak. Jelenleg is a másodikok vagyunk. Van ember Magyarországon (Orbánon kívül), aki komolyan gondolja, hogy ezt a függőséget még fokozni kell?
4. Ki fog fizetni és miből? A Paks2-t hitelező Vnyesekonombank azonnal szankciós listára került, onnan tehát nem jön a finanszírozás. Az Orbán-kormány viszont nincs abban a helyzetben, hogy ma a nemzetközi pénzpiacon egy orosz atomerőműre hitelt kapjon. A magyar államadósság elszállt, egy év alatt 37%-kal nőtt, és jelenleg is napi 15 milliárd forinttal nő. Az adósság mértéke százalékban már ugyanannyi, mint a 2010-es kormányváltáskor volt, forintban pedig több mint a duplája. Nincs az a nemzetközi pénzintézet, amelyik egy ilyen bizonytalan gazdasági helyzetű országnak egy ilyen bizonytalan kimenetelű vállalkozásra pénzt adjon.
   Nincs tovább és az is hiba volt, hogy eddig ment. Orbán kidobott 300 milliárd forintot és 8 évet, ami alatt akár a magyar energiafüggetlenségen is dolgozhatott volna. Persze úgy is fogalmazhatunk, hogy odadobta a pénzt az oligarcháknak, meg az esélyt Putyinnak, hogy legyen egy könnyen áttolható nukleáris projektje az unióban. Az élet felülírta a számításait, de legfőképpen Putyin meg a mocskos háborúja. Nekünk meg ideje a saját lábunkra állni, az unióban ehhez minden adott. Egy új kormányfő viszont hiányzik — április 3-ig…

   Nyitókép: Paks2 parlamenti csörte 2019 Szél Bernadett. fotó: MTI/Kovács Attila