Bírósághoz fordult a Levegő Munkacsoport, mert álláspontja szerint Budapest és környékének levegőminőségi terve a jelenlegi formájában nem alkalmas a légszennyezettség érdemi csökkentésére.
Idén áprilisban a Levegő Munkacsoport azzal a kéréssel fordult az illetékes zöldhatósághoz, hogy haladéktalanul vizsgálja felül a főváros és környéke légszennyezettségének egészségügyi határérték alá szorítására szolgáló tervet és tegye alkalmassá arra, hogy azt a lehető leghamarabb végre lehessen hajtani. A szervezetet a jogi eljárásban a ClientEarth (Ügyfél a Föld) nevű nemzetközi környezetjogi szervezet támogatja és a Környezeti Menedzsment és Jog Egyesület (EMLA) segíti.
A környezetvédelmi hatóság válaszában kifejtette: a tervben csak arra van lehetőségük, hogy összegyűjtsék az érintettek javaslatait, de kötelezően semmit nem tudnak sem előírni, sem számon kérni. Tehát a környezetvédelmi hatóság tehetetlennek és eszköztelennek nyilvánította magát. Ez az állásfoglalás azonban – a civilek álláspontja szerint – jogsértő, hiszen a hazai és uniós jogszabályok, valamint az európai bírósági gyakorlat egyértelműen arra utalnak, hogy a levegőminőségi tervnek kötelezően előírt intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyeket rövid idő alatt végre kell hajtani oly módon, hogy érdemben csökkenjen a levegő szennyezettsége.
„A hatóság álláspontjával ellentétben meggyőződésünk, hogy a levegőminőségi terv kiváló lehetőség lenne arra, hogy a hatóság az érintettek számára kötelező intézkedéseket írjon elő, és számon kérje ezek hatékony végrehajtását annak érdekében, hogy jelentősen csökkenjen a mindannyiunk egészségét fenyegető szennyezettség” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.
A zöldhatóság elutasító válaszát követően a civil szervezet keresetet nyújtott be a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz azzal a kéréssel, hogy kötelezze a hatóságot egy érdemi levegőminőségi terv kidolgozására és végrehajtásának szigorú ellenőrzésére.
„Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint évente több mint 14 ezer idő előtti haláleset írható a szennyezett levegő számlájára Magyarországon, azaz egyértelműen környezet-egészségügyi válságról beszélhetünk. Az országot az Európai Unió tagjaként jogszabály is kötelezi arra, hogy tiszteletben tartsa a levegőminőségre vonatkozó normákat, és hogy kellő gondossággal járjon el. Úgy látjuk, hogy a magyarországi levegőminőségi tervek nem hatékonyak, de bízunk benne, hogy más országokhoz hasonlóan a bíróság Magyarországon is elősegíti a kedvező változást. Ezért is támogatjuk magyar partnereinket a Budapest és környéke levegőminőségi tervével kapcsolatos perben” – fejtette ki Agnieszka Warso-Buchanan, a ClientEarth jogásza.
A ClientEarth már több európai országban támogatott hasonló jogi eljárásokat, amelyek eredményei megerősítik azt az értelmezést, hogy a terv feladata a légszennyezettség egészségügyi határérték alá csökkentése. Ezen perek eredményeként például Csehországban és Szlovákiában a bíróságok megállapították, hogy a jelenlegi levegőminőségi tervek homályosak és elégtelenenek, és előírták új tervek készítését.
