Dél-Európában pusztító szárazság, Skandináviában pedig akár 7 fokos hőmérséklet-emelkedés várható, amennyiben az emberiség mindenféle korlátozás nélkül használja tovább a fosszilis tüzelőanyagokat. Svájci és amerikai kutatók megnézték, hogy mi történne, ha az emberiség 11-15 milliárdosra nőne, és továbbra is szénerőműveket használna.
Meglehetősen pesszimisták azok az üvegházhatású gázok mennyiségének növekedését szimuláló modellek, amelyeket az ETH Zürich klímakutató és az amerikai Boulderben lévő Nemzeti Légkörkutató Intézet (NCAR) klímakutatói dolgoztak, ám megvalósulásuk egyáltalán nem lehetetlen. A számításokkal elsősorban azt vizsgálják a kutatók, hogy vajon extrém helyzetekben is alkalmazhatóak-e a mai klímaszimulációs programok.
"Tanulmányunk azt a jövőt vizsgálja, amelyben a fosszilis tüzelőanyagokat mindenféle korlátozás nélkül használjuk. Ebben az esetben semmi nem fékezné meg a globális felmelegedést, ami így sokkal magasabb méreteket öltene, mint az eddig az ENSZ klímatanácsa, az IPCC által vizsgált modellek szerint" – fejtette ki a vizsgálatot vezető Ben Sanderson.
Így melegedne a Föld, ha semmi sem fogná vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását
Az első, CurrentMix elnevezésű modell azt vizsgálja, mi történik, ha a fosszilis tüzelőanyagokat a mainak megfelelő mértékben használja az emberiség, a Föld népessége pedig 2100-ig a mai hétmilliárdról tizenegymilliárdra növekszik. A második modell, az AllCoal feltételezése szerint a népesség száma tizenötmilliárdra nő, ezzel egy időben pedig nő a szén iránti igény is. A szén az a tüzelőanyag, amelynek égetésével energiaegységenként a legtöbb szén-dioxid jut a légkörbe.
A kutatók számításai szerint e feltételek mellett az Északi-sarkvidéken a hőmérséklet több mint tizenkét Celsius-fokkal emelkedne, és elolvasztaná a jégsapkát (lásd a fenti ábrát). Az AllCoal megvalósulásával 2070-re teljesen jégmentessé válna az Északi-sark. Drámaian megemelkedne a tengerszint is. Észak-Európában átlagon felüli módon növekedne meg a hőmérséklet: a szakértők számításai szerint Skandináviában a nyári maximum értékek 2100-re akár 6-7 Celsius fokkal is magasabban lehetnek, mint ma.
A csapadék mennyisége is területenként változna: az AllCoal modell szerint például Dél-Európában, Közép-Amerikában és Dél-Ausztráliában 30-80 százalékkal kevesebb eső esik majd. Ezzel szemben az Északi-sarkvidéken, a Déli-sarkvidéken, Észak-Kanadában és Szibériában 50-200 százalékkal több csapadék hullhat, mint ma. A modellszámítások eredményeit az Environmental Research Letters című szaklapban foglalták össze a kutatók.
