Egy friss elemzése szerint a közösségi kerékpár-szolgáltatók dinamikusan növekednek, évi 20 százalékkal. Jelenleg mintegy 600 közösségi kerékpár-szolgáltató működik a világ különböző pontjain, több mint 640 000 kerékpárral, és 1,3 milliárd eurót meghaladó piaci volumennel.
A közösségi kerékpárszolgáltató rendszerek globális forgalma a várakozások szerint 2020-ra akár az 5,3 milliárd eurót is elérheti, az EBIT-ráta valószínűsíthetően 10 – 15 százalék között fog alakulni. A Roland Berger szakértői hat tényezőt emeltek ki a közösségi kerékpár-szolgáltató modellek sikerességével kapcsolatban. Véleményük szerint a digitális technológiák jelenléte és a stratégiai partnerségi megállapodások fogják a jövőben a legnagyobb mértékben befolyásolni a piacot.
Az innovatív közlekedési lehetőségek és a változó fogyasztói szokások következtében folyamatosan alakulnak át a lakóhely körüli közlekedés hagyományos formái. A lakosság egyre nagyobb hányada választja a közösségi kerékpár-szolgáltató rendszereket, amelyek igénybevételével gyorsan és kedvezőbb áron utazhatnak az emberek. A kerékpárkölcsönző szolgáltatások emiatt az elkövetkező években erős, átlagosan évi 20 százalékos növekedésre számíthatnak. A közösségi kerékpárszolgáltató rendszerek globális piacának értéke 2020-ra várhatóan 3,6 és 5,3 milliárd euró között alakul majd. Ez az egyik fontos megállapítása a Roland Berger stratégiai tanácsadó cég, „Közösségi kerékpárkölcsönzés 4.0” címet viselő friss elemzésének.
Közösségi kerékpár kitekintés (pdf 1,4 MB)
"A közösségi kerékpár-szolgáltató megoldásokban a világ minden táján hatalmas potenciál rejlik" – véli Schannen Frigyes, a Roland Berger partnere. "A siker érdekében azonban a szolgáltatást nyújtóknak a folyamat minden egyes elemét alaposan meg kell tervezniük és fejleszteniük."
Különböző finanszírozási modellek
A nagyvárosokban már az utóbbi években is megfigyelhető volt a biciklihasználat irányába történő elmozdulás. Csak 2008 és 2013 között évi 34 százalékkal bővült a globális közösségi kerékpárszolgáltatás, elérve az 1,3 milliárd eurós összvolument. A kölcsönzőrendszerek által használt kerékpárok száma a mintegy 24 000-es bázisértékről több mint 640 000-re ugrott. Ázsia a legerősebb piac, 460 000 kölcsönözhető biciklivel. Közép-Európa a második helyen áll megközelítőleg 147 000 kétkerekűvel.
Egy megfelelő, adott városra szabott üzleti modellel komoly nyereséget lehet elérni, a legjobban teljesítőknél az EBIT-ráta a 10-15 százalékot is elérheti. „A siker természetesen nagymértékben függ a kereslettől, de éppoly fontos a helyesen definiált finanszírozási modell” – mondta el Schannen Frigyes. „Bár a területbérleti illetve biztosítási díjak, a működési-karbantartási és egyéb költségek önmagukban nem jelentenek kiugróan nagy kiadást, mindenképpen arányban kell állniuk a tervezett és elérhető kihasználtsági mutatókkal.”
A finanszírozást az esetek 95%-ában a szolgáltatásért beszedett díjakból oldják meg: egyrészt az egyszeri regisztrációs díjból, másrészt az alkalmanként fizetendő kölcsönzési díjból. A piac szereplőinek 90%-a ezen felül részben hirdetési bevételekből tartja fenn cégét, egyharmaduk haszonélvezője állami támogatásnak vagy közvetlen tőkebefektetésnek.
Bécs Citybike
A nyereséges közösségi kerékpárszolgáltatók hat ismérve
A Roland Berger szakértői megvizsgálták a különböző üzleti modelleket, hogy beazonosítsák, mitől lesznek sikeresek közösségi kerékpárszolgáltatók. Hat kulcstényező alapvetően meghatározza, hogy milyen sikereket tud majd elérni az adott szolgáltató.
1. Nagy sűrűségű hálózat: A közösségi kerékpárszolgáltató rendszereket gyakrabban használják, ha nagyszámú, könnyen megközelíthető gyűjtőállomás áll az emberek rendelkezésére. A vasút-, illetve buszállomásokon is fontos biztosítani a kerékpárkölcsönzés lehetőségét, amivel még vonzóbbá lehet tenni a tömegközlekedést. A legfontosabb összefüggés az állomások sűrűsége és a használat gyakorisága között figyelhető meg, amely szempontból a hazai BUBI nem is teljesít rosszul. Bár még nem állnak rendelkezésre teljes éves adatok, de már jól látható, hogy Bécs és London közötti éves használati gyakoriságot (per kerékpár) várhatunk. Az európai mezőnyt a Vélib Párizs vezeti 17 gyűjtőállomás/km2 sűrűséggel amihez ca 1460 utazás/kerékpár/év mutató párosul. A Bubi a gyűjtőállomások és biciklik telepítésével jó irányba halad a használat növelését illetően.
2. Multimodális integráció: A közösségi kerékpárszolgáltató rendszereket érdemes összekapcsolni a helyi tömegközlekedési hálózattal. Így elérhető, hogy az átszállási lehetőségek, a díjfizetési rendszer és a gyűjtőállomások optimálisan, egymással összhangban kerüljenek kialakításra.
3. Egyszerű kezelhetőség: Biztosítani kell, hogy a kerékpározók a nap bármely szakában könnyedén és rugalmasan hozzájuthassanak a biciklikhez, és ugyanilyen könnyedén és rugalmasan le is tehessék azokat. Növeli a rendszer elfogadottságát, ha hitelkártyával vagy helyi/távolsági közlekedési menetjeggyel is lehetséges a regisztráció.
4. Kedvező árképzés: Mind az alkalmi, mind a hosszú távú felhasználók számára vonzóbbá lehet tenni a rendszert, ha alacsonyak a regisztráció költségei, illetve ha a kölcsönzés időtartamából néhány perc ingyenes. Az is fontos ezen túl, hogy az árak ne haladják meg az adott relációban alternatívát jelentő busz- és vonatjegyek költségeit.
5. Jó minőségű kerékpárok: Korszerű, megbízható, időjárásálló bicikliket kell biztosítani az utazás kényelmessé tétele és a karbantartási költségek csökkentése érdekében.
6. A helyi önkormányzatok támogatása: A közösségi kerékpárszolgáltató rendszerek sikerességének egyik kulcsfontosságú eleme az együttműködés a helyi önkormányzatokkal, ugyanis ők létesítik a kerékpárutakat, és a gyűjtőállomások helyszíneit is ők biztosítják.
A piacok motorja a digitális technológiák jelenléte
A közösségi kerékpárszolgáltatók piacának gyors ütemű fejlődése más szereplőkben is fokozott érdeklődést kelt. "A magánbefektetők számára is új lehetőségek körvonalazódnak a jó megtérülési rátával kecsegtető közösségi kerékpárkölcsönző ágazatban” – fejtette ki Schannen Frigyes. „Az is látszik viszont, hogy a közösségi kerékpárkölcsönzés piacán a jövőben teljesen más profilú cégek is be fognak kapcsolódni az értékláncba.”
A digitális és technológiai innovációk nagymértékben befolyásolni fogják a kínált szolgáltatások körét. A navigációs és egyéb hálózati készülékek használata például megkönnyíti a felhasználók számára a tájékozódást és a kapcsolódó, értéknövelt szolgáltatások igénybevételét. A kerékpárokra felszerelt digitális készülékek akár a gyűjtőállomásokon rendelkezésre álló biciklikről, a szabad dokkolókról vagy a tömegközlekedési eszközök menetrendjéről is szolgálhatnak információval. A közösségi kerékpárszolgáltató cégek ezért stratégiai megállapodásokat fognak kötni informatikai szolgáltatókkal, pl online sofőrszolgálatokkal és közösségi oldalakkal. Az e-mobilitási megoldásokon dolgozók elektromos kerékpárok biztosításával járulnak majd hozzá a közösségi kerékpárszolgáltató ágazat sikeréhez, és ők is részesedni fognak ebből az egyre jelentősebbé váló piacból.
És egy merőben szokatlan – egyenlőre szóló – közbringa módszer Dániából: Ennél jobb fej dolog nincs: valaki ingyenes bringamegosztót csinált >>>
