A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Rákosrendező Budapest egyik aranytartaléka. Bár most elhagyott és szennyezett barnaövezet, de a 250 hektáros terület aktív része lehetne egy élhető, zöld fővárosnak. Vajon a város érdekei a fontosabbak, vagy az Orbán kormány „baráti” arab ingatlanbefektetőjének profitja?
Budapest egyik befektetői szempontból legértékesebb rozsdaterületéről a fővárosi vezetés már 2019-ben készíttetett egy tervet, melyben a döntően MÁV tulajdonú területre 8-10 ezer budapesti család otthona, és munkahelyek létesítése szerepel. A parkvárosban revitalizálnák a Rákos-patakot, tavat, és sok zöldfelületet hoznának létre. Mindezt most felülírja az Orbán-kormány simlis terve, miszerint kiemelt állami beruházással a világ egyik leggazdagabb arab ingatlanbefektetője egy dubai mintájú luxuslakóparkot építene gazdag vevőknek, 220 méternél is magasabb látkép romboló tájidegen felhőkarcolókkal. A mini-Dubajt tervező arab befektető – Mohamed Alabbar – a szomszédos Belgrádban a kormány támogatásával már lassan egy évtizede építi a hatalmas ellentmondásokkal övezett úgynevezett Belgrade Waterfront városrészt.
Karácsony Gergely főpolgármester és Balogh Samu kabinetfőnök december 8-án tartott közös háttérbeszélgetést, melyen a főváros elképzeléseit bemutatva beszéltek arról, hogy amire Budapestnek ma szüksége van, az a megfizethető otthonok és egy élhető, a 21. századi kihívásokra, pl. a klímaváltozásra választ adó élhető városrész. Podcastunk e beszélgetés Sarkadi Péter által szerkesztett változata. Itt a greenfo youtube csatornáján (amire érdemes feliratkozni) a látványtervekkel jobban érthetőek az elmondottak.
Sajtóértesüléssel indult az egész, aztán Lázár János építésügyi miniszter gyorsan meg is erősítette: a kormány azt tervezi, hogy Dubajt növeszt a lepusztult Rákosrendezőből, és nem is minit, hanem, ha a miniszeren múlik, maxit. Az elsőre legalább 5 milliárd eurósra, az újabb hírek szerint már akár 10 milliárd dollárosra saccolt projekt keretében kipucolnák a rendező pályaudvar talajából a tonnányi mérget, majd feltehetőleg a Burdzs Kalifa építőjével több mint 200 méter magas felhőkarcolókat húzatnának fel oda, ahol most szomorú hajléktalan-kunyhók düledeznek.
Az „új millenniumi városközpontnak” álmodott Rákos-Dubajból nem egyik pillanatról a másikra lesz valóság, sőt, még az is lehet, hogy semmi se lesz belőle, mert – ha hihetünk Lázárnak – még a megállapodás sincs meg a külföldi befektetővel. Egyébként is elátkozott területről van szó, amit eddig ide revitalizálás céljával terveznek, az üzembiztosan nem valósult meg. Pedig Rákosrendező múltja a ’90-es évek lerohadása előtt még dicső volt, nagyon lényeges tehervagon-elosztóként működött, sőt, néhány napig túlzás nélkül Közép-Európa és a Balkán közös középpontjává vált.
Rákosrendező őstörténete 1845. november 11-én kezdődött. A történet részletei itt: Egykor az egész Monarchia figyelte, mi történik a vágányain – mára dzsindzsás szemétlerakattá pusztult a leendő Rákos-Dubaj helyszíne
A Budapest Parkváros koncepcióról tartott beszélgetésen Karácsony Gergely főpolgármester, és Balogh Samu kabinetfőnök ismertette, hogy mik a főváros tervei- és ezzel szemben melyek az érintettek megkérdezése nélkül az Orbán-rezsim ötletei.
1 Az egyik a klímakatasztrófa. Egyrészt mindent meg kell tenni a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, másrészt fel kell készíteni a várost a klímaváltozás -ma már- elkerülhetetlen következményeire.
2 A második nagy kihívás a fenntartható mobilitásra való átállás feladata. Az elmúlt évtizedben 40%-kal nőtt Pest megyében a gépjárművek száma. Ma Budapest útjain minden második autóval megtett kilométert az agglomerációból indulós és esete oda visszatérő autók tesznek meg. Ez fenntarthatatlan. Budapest nem csak a légszennyezés és a dugók miatt nem visel el ennyi autót: a véges mennyiségű közterületen a mainál több helyet kell adni a zöldfelületeknek és a fenntartható közlekedésnek. Budapest célja az, hogy 2030-ra a fenntartható mobilitás aránya 80% legyen.
3 A harmadik kihívás a népességfogyás. Budapest lakossága, különösen a belsőbb városrészek lakossága fogy, miközben az agglomeráció lakossága meredeken növekszik. Ha ez a folyamat nem áll meg, ha nem lehet Budapest lakosságát növelni és az agglomeráció népességnövekedését megállítani, az urbanisztikai katasztrófát jelent az egész várostérség számára. Beépített szántóföldek, kivágott erdők, vízhiány, szétfolyó települések az egyik oldalon, kiüresedő város a másik oldalon és dugó a kettő között.
A modern urbanisztika mind a három problémára kínál megoldás-elemeket: ilyenek többek között az árnyas, fás közterek, a vasúti közlekedés fejlesztése az agglomerációban, vagy a zöldmezős építkezések korlátozása. Ezek kiemelt fontosságúak, de nem adnak egységes, átfogó választ a három fő kihívásra.
Teremtsük meg a városban azokat az előnyöket, amiket keresve tízezrek hagyják ma el Budapestet! Ez az a cél, ami mentén ma fejleszteni kell Budapestet. Ez részben a meglévő városszövetben jelent beavatkozásokat, részben pedig új városrészek átgondolt tervezését jelenti. Budapestnek ugyanis vannak olyan területei, ahol a három legnagyobb kihívásra egyszerre lehet választ találni.
Budapesten összesen körülbelül 2800 hektár barnamezős terület van. Ezek azok a területek, ahol a korábbi, jellemzően ipari használat megszűnt. Feleslegessé vált teherpályaudvarok, felszámolt gyárak. Ezek az egykori ipari területek gyűrűként veszik körbe a belvárost. Jellemzően jól megközelíthetőek, több mint 80%-uk elérhető kötöttpályás közlekedéssel. Méretük, elhelyezkedésük miatt ideális területei a város növekedésének, fejlődésének. Tény ugyanakkor, hogy a nagy méret nagy beruházási költséget is jelent, a sokszor szennyezett talaj kármentesítése, az értékes ipari épületek megóvása drága, de fontos feladat. A barnamezős területeken belül a Főváros 360 hektár olyan területet azonosított, ami azonnal fejleszthető és további 1100 hektár olyan területet, ami közép és hosszú távon fejleszthető. Ezek Budapest aranytartalékai. Ezek azok a területek, ahol megteremthetőek azok az előnyök, amiket az agglomerációba költözők jellemzően keresnek: megfizethető lakhatás, zöld környezet. Ezen kívül egyszerre lehet kisvárosias, barátságos környezetet és nagyvárosi pezsgést teremteni. Utóbbiak Budapest legnépszerűbb, legkeresettebb lakóterületeinek jellemzői ma is.
A rozsdazónák életre keltésére számtalan nemzetközi példa ismert. A követendő, pozitív példák közös jellemzője a vegyes beépítés, magyarán az, hogy lakások és munkahelyek is létrejönnek, valamint kiépülnek a mindennapi élethez szükséges szolgáltatások is. Fontosak a nagy, egybefüggő parkok és azok megközelíthetősége, a korábbi ipari hasznosításból megmaradt értékes épületek megóvása és hasznosítása, valamint a fenntartható közlekedési módok előtérbe helyezése. Több példa van arra is, amikor ezek a fejlesztések célzottan támogatták a megfizethető lakhatást, a különböző támogatott lakhatási formákat is.
Budapest Parkváros
A Fővárosi Önkormányzat tervet készíttetett Rákosrendező fejlesztésére és több tanulmányban vizsgálta a terület lehetséges jövőképét. Ezekből a munkákból rajzolódott ki egy fenntartható ökovárosrész képe nagyméretű új városi közparkkal és a Rákos-patak vizéből felduzzasztott tóval. Ez Budapest Parkváros.
Rákosrendező területe alkalmas egy olyan új, fenntartható városrész kiépítésére, ahol 8-10 ezer budapesti család lel otthonra, és munkahelyek tízezrei jönnek létre. Az új negyedben egy 30-40 hektáros városi közpark épül, benne a negyeden átfolyó Rákos-patak vizéből felduzzasztott tóval. A már rendelkezésre álló és fejlesztendő kötöttpályás közlekedésnek, az új gyalogos és kerékpáros tengelyeknek köszönhetően a közlekedés is fenntartható módon zajlik.
Az új városnegyed a budapestieké kell, hogy legyen. Feladata nem az, hogy megoldandó problémákat hozzon létre, hanem az, hogy létező problémákat oldjon meg. Ezért szükség van benne a különböző csoportokat (fiatalokat, családot alapítókat, időseket) célzó támogatott lakhatási formákra is. Szükség van klímabarát megoldásokra, és olyan méretű parkra, utcai zöldfelületekre, amelyek bár nagyvonalúnak tűnnek, valójában az alapját jelentik annak, hogy Rákosrendezőn valóban Budapest jövője épülhessen.
Ahhoz, hogy Budapest Parkváros megvalósulhasson partnerségre van szükség a Főváros, az érintett kerületek, a Magyar Állam és a piaci befektetők között. Konszenzusosan elfogadott, magas társadalmi támogatottságot élvező tervek nélkül -ahogy azt számtalan hazai és nemzetközi példa mutatja- a tervezett fejlesztések könnyen elakadnak, vagy a város számára káros irányt vesznek.
A Főváros által bemutatott terv több lehetséges változatot, a terv 2019-es elkészülte óta tovább tervezett, pontosított részletet tartalmaz, a városnegyedet meghatározó alapelvekben és célokban viszont nincsen különbség. Rákosrendezőt fenntartható módon, a budapestiek érdekeit szem előtt tartva kell fejleszteni.
De mégis, mi alapján?
Egy fejlesztést (ideális esetben) részletes előkészítő munka előz meg. Ez a nyilvánosság számára kevésbé izgalmas, de alapvető fontosságú, éveken át tartó tervezési folyamat alapozhatja meg Rákosrendező esetében is az, hogy a budapesti városszövetbe illeszkedő, a budapestiek érdekét szolgáló fejlesztések valósulhassanak meg.
Rákosrendező jövőjét korábbi tervelőzményeken, stratégiai anyagokon felül elsősorban az alábbiakban bemutatott négy tanulmány határozza meg, melyek közül a legfontosabb a még 2019-ben készített fejlesztési tanulmányterv. Ezt és a többi tervet, tanulmányt is a Főváros várostervezéssel foglalkozó cége, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. (BFVT) készítette.
A Budapest aranytartalékát jelentő rozsdaövezetek lehetséges hasznosításáról 2020-ban készült átfogó tanulmány. A Főváros városfejlesztési céljait meghatározó, egységes rendszerbe foglaló Otthon Budapesten – Integrált Településfejlesztési Stratégiát 2021-ben fogadta el a Fővárosi Közgyűlés. Ez a stratégia rögzíti azokat a kihívásokat, amelyekkel Budapestnek az elkövetkező években, évtizedekben szembe kell néznie, és azokra válaszul részben rövid és közép távú intézkedéseket fogalmaz meg, részben általános a stratégia 2027-ig tartó időtávlatán túlnyúló célokat fogalmaz meg.
Már az Otthon Budapesten stratégiát szem előtt tartva 2022-ben született Budapest fenntartható új városrészeiről egy az alapelveket rögzítő tanulmány, egy kézikönyv és egy Budapest számára mintaértékű nemzetközi példákat feldolgozó anyag. Budapest fejlődése szempontjából az az ideális, ha a Rákosrendező területén épülő új városnegyed az ebben rögzítetteknek megfelelően épül föl.
A Budapestet a budai oldal dombos-hegyes részeitől kiindulva majd délen oda megérkezve körülölelő, rozsdaövezetekben bővelkedő széles gyűrű fejlesztését a Mellékközpontok városfejlesztési térségéről szóló tanulmány vizsgálta részletesebb városszerkezeti kontextusban 2023 elején.
Budapest nem Dubaj – Újpest polgármestere is kritizálja a tervezett „Mini-Dubaj” projektet
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
