Nehéz lesz egyezséget elérni a fenntartható fejlődésről szóló és hamarosan kezdődő Rio+20 konferencián a tanácskozás főtitkára, a kínai Sa Cu-kang szerint. Magyarország komoly szerepet vállalna a vízügyek területén az ENSZ-ben.
A főtitkár, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának vezető-helyettese Rio de Janeiró-i sajtótájékoztatón elmondta: mindeddig 134 állam- és kormányfő jelezte, hogy ott lesz a június 20. és 22. közötti, nagyszabású nemzetközi konferencián a brazil nagyvárosban. Az "eltérő prioritások" és a fenntartható fejlődésben tapasztalható eltérő szintek azonban megnehezíthetik, hogy egyetértő nyilatkozatot fogadjanak el a tanácskozás végén. Sa Cu-kang emlékeztetett arra, hogy a 20 évvel ezelőtti riói konferencián "csak" 108, Johannesburgban 2002-ben pedig "mindössze" 104 magas rangú képviselővel kellett számolniuk a szervezőknek.
A Rio+20 konferencia zárónyilatkozatáról szóló egyeztetések már hetekkel ezelőtt megkezdődtek New Yorkban, ezen a héten pedig Rio de Janeiróban folytatódnak. Amennyiben háromnapi egyeztetés után péntekig nem sikerül megegyezni a dokumentumot illetően, akkor előfordulhat, hogy csak a tanácskozás előtti utolsó percekre lesz kész a nyilatkozat. Sa Cu-kang hangsúlyozta, hogy erre már korábban is volt példa. Az Egyesült Államok, Németország vagy épp Nagy-Britannia távol maradt az előkészítő tárgyalásoktól. Ezzel kapcsolatban a főtitkár megjegyezte: "Ez az adott állam belügye, de nem jelenti azt, hogy ezek az országok nem képviseltetik magukat magas szinten" a tanácskozáson. Mint mondta, nem tudja, hogy "jó vagy rossz", hogy Barack Obama amerikai elnök, Angela Merkel német kancellár és David Cameron neve nem szerepel a fenntartható fejlődésről szóló konferencia résztvevői között.
"A mostani modell a nagy népességnövekedés és az erős gazdasági bővülés miatt ellehetetlenült és nem fenntartható" – mondta a tanácskozás tétjéről. Sa Cu-kang hangsúlyozta, a konferencián meg kell újítani azokat a megegyezéseket, amelyek az 1992-es riói Föld-konferencián születtek. Az elmúlt húsz évben nagy gazdasági fejlődés ment végbe, de mindez elmaradt a társadalmi fejlődés és a környezetvédelem terén – fűzte hozzá. Nem-kormányzati szervezetek bírálatára, amely szerint a Rio+20 elvesztette tartalmát az egyeztetések folyamán, azt válaszolta: minden érdekeltet – beleértve az ipart, a társadalmat és a nem-kormányzati szervezeteket – is be akarták vonni a fenntartható fejlődésről szóló koncepció kialakításába.
Nemzeti kutatóközpontot hoz létre a klímaváltozás elleni harc segítésére Kína
Nemzeti stratégiai kutatóintézetet hoz létre Kína a klímaváltozás elleni harc segítésére – írja a Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) központi lap. A kutatóintézet a klímaváltozással kapcsolatos tárgyalásokhoz ad támogatást a döntéshozóknak, s innovatív megoldások nyújtását segíti elő a témával kapcsolatban – mondta Hszie Csen-hua, a Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) igazgatóhelyettese az intézet bemutatásakor. A kutatóközpont emellett a nemzetközi együttműködés platformjaként is szolgál majd – tette hozzá Hszie. Kulcsfontosságú szerepet játszik majd emellett az alacsony kibocsátású gazdaság kialakításához szükséges makrogazdasági stratégiák megalkotásában, s a kibocsátás-kereskedelmi rendszer megtervezésében is. Utóbbi bevezetése kísérleti jelleggel hét kínai nagyvárosban várható, ezek tapasztalatai alapján később az egész országra kiterjesztik majd a rendszert. A kínai vezetés célkitűzése, hogy a károsanyag-kibocsátását a 2005-ös szint majdnem felére csökkentse az évtized végéig, miközben a megújuló energiák részarányát az energiaelhasználáson belül 15 százalékra növelje.
Magyarország komoly szerepet vállalna a vízügyek területén az ENSZ-ben
Magyarország nagy szerepet vállalna egy vízügyi tematikájú cél kidolgozásában az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között – mondta Baranyai Gábor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A politikus az Országgyűlés európai ügyek bizottságának tegnapi ülésén a Rio+20 fenntartható fejlődésről tartandó konferenciáról szólva kiemelte: a jövő heti eseményen az egyik legfontosabb feladat az úgynevezett fenntartható fejlődési célok meghatározása lesz, és Magyarország azt szeretné, ha ezek között lenne egy kifejezetten a vízügyekkel foglalkozó cél. Ennek kidolgozásában az ország komoly szerepet vállalna, és Áder János köztársasági elnök várhatóan Rióban felajánlja, hogy 2013-ban Budapest szervezné meg az első konferenciát a témában. Ez jó "kibontakozási lehetőség" lenne az országnak.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke kiemelte, ha a kormány a magyar vízügyi tapasztalatok megosztásával akarja előmozdítani a konferencia sikerét, az ország ezzel nagy előnyt szerezhet a vízgazdálkodás területén a világpiacon is.
Ékes József (Fidesz) arról beszélt, fontos lenne egy magyar vízstratégia kidolgozása is. Mindenesetre az országnak mindenképpen ezen az irányvonalon kell maradnia, hiszen a víz jelentősége egyre nő a világban – mutatott rá.
Mile Lajos (LMP), a bizottság alelnöke szerint a magyar álláspont jónak tűnik, és üdvözölné, ha az abban szereplő szempontokat a költségvetés tervezésekor is figyelembe vennék.
Baranyai Gábor felidézte: 1992-ben rendeztek világkonferenciát hasonló témában Brazíliában, az esemény messze túlmutatott a környezetvédelem kérdésén, hiszen gazdasági és szociális témákat is megvitattak. Úgy látja, azóta sok eredményt értek el, így nagy előrelépést jelent a szegénységben, mélyszegénységben élők arányának radikális csökkenése. Igaz, a regionális különbségek nagyok, és nőnek az egyenlőtlenségek a társadalmakon belül – jegyezte meg. Kiemelte, az elmúlt húsz évben az éghajlat-változás egyre nagyobb kihívást jelent. Kitért arra is, hogy az 1992-es konferencia évfordulójára szervezett esemény időpontja sokak szerint kedvezőtlen, mivel a gazdasági válság miatt megkérdőjeleződtek az eddig elfogadott nyugati fejlődési modellek, és a nyugati országok finanszírozási hajlandósága csökkent a nehézségeik miatt. Hangsúlyozta, a riói konferencián fontos téma lesz az áttérés a zöld gazdaságra, a környezetbarát technológiákra, eljárásokra, továbbá az ezzel összefüggő intézményi kérdések. Lényeges kérdésként merülhet fel, hogy létrehozzanak-e egy fenntartható fejlődési tanácsot az ENSZ-en belül vagy inkább a meglévő struktúrát erősítsék, legyen-e szólószólója a jövő nemzedékeknek, és hogyan finanszírozzák a fenntartható fejlődési célok megvalósítását – fejtette ki.
Emlékeztetett: hamarosan lejárnak az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai, ezért 2015-ig az országoknak konszenzusra kell jutniuk az új fő irányokról. Úgy fogalmazott, a riói konferenciának igen nagy lesz a politikai súlya, mert több mint száz országból érkeznek állam- és kormányfők az eseményre.
Kapcsolódó anyagok:
