Még el sem kezdődött a riói olimpia, ám máris brutális közlekedési dugók alakultak ki a városban. A játékok fő helyszínét és a várost összekötő úton megduplázódott az utazási idő. Ötkarikás játékoknál az autoriter kormányoknak áll a zászló.

A Rio de Janeirót és az olimpiai falut összekötő 35 kilométeres utat normál esetben 70 perc alatt meg lehet tenni autóval, ám az elmúlt napok nem már nem minősültek normálisnak – derül ki a Washington Post cikkéből. Két héttel a játékok kezdete előtt Ricardo de Andrade taxisofőr arról számolt be, hogy két és fél óráig araszolt az egyik végponttól a másikig. 

Sose megyek többet Barrába – panaszkodott, utalva a sportolóknak helyet adó városrészre, Barra da Tijucára. A rióiak ugyanezt az élményt élhetik át, ha el akarnak jutni az olimpiai parkot is magában foglaló helyszínre. Végeláthatatlan ideig dekkolhatnak a dugókban a forróságban. Lehet, hogy Rio mennyei strandjairól ismert, de a közlekedésre inkább a pokoli jelző illik.

"Előkelő" helyezés

A TomTom Traffic Index 295 világvárost számba vevő listáján Rio a negyedik legtúlnépesedettebb település a világon Mexikóváros, Bangkok és Isztambul után. Sokan attól tartanak, hogy a helyzet még rosszabb lesz, ha az olimpiára érkező félmillió turista elárasztja a várost.  A játékok helyszínei a város különböző részein vannak, ezek közül egyesek környezetében folyamatos közlekedési dugók vannak. Ha az új metróvonalat nem adják át augusztus 1-jén, ahogy ígérik (átadták – a szerk), akkor ezen az olimpián a buszokra való feljutásért folyó verseny lesz a legismertebb versenyszám.  A város vezetése az olimpia sportolóinak és kísérőiknek fenntartott buszsávokkal akarja enyhíteni a gondot. Az ezeken közlekedő buszok a város különböző részeiből viszik majd az emberek a versenyek helyszíneire. Aki illetéktelenül ráhajt a Rio 2016 jelű sávokra, 460 dollárnak (130 ezer forint) megfelelő bírságra számíthat. Brazíliában a minimálbér 270 dollár- írta a napi.hu.

A mának élnek

A város közlekedési anarchiájának hátterében a hosszú távú tervezés teljes hiánya áll – mondja Carlos Murdoch közgazdász, urbanisztikai szakértő. Nem gondolkodunk előre és mindent az utolsó pillanatra hagyunk – számol be a brazil néplélek egyik titkáról.  Az 1950-es években felépítették az ország autóközlekedés-centrikus fővárosát, Brazíliavárost és arra biztatták az autógyártókat, hogy építsenek üzemeket az országban. A vasutat elhanyagolták, így például ma sincs vasúti személyforgalom Brazília két legnagyobb városa Sao Paulo és Rio de Janeiro között. Egyik városban sincs vonat- vagy metrókapcsolat a repülőtér és a városközpont között.

Csak semmi kapkodás

A látogatók legjobb esélye a versenyek főhelyszíneinek elérésére az olimpia legdrágább projektje, az új metróvonal, amelyet 2014-ben kellett volna átadni, de az olimpia idejére sem lesz kész teljesen.  Csak kézi forgalomirányítással fognak járni a szerelvények, ami meglehetősen hosszúra, nyolc percre nyújtja a követési távolságukat (a budapesti metrón csúcsidőben ez csupán néhány perc). A metrón csak olimpiai jeggyel vagy megbízatással rendelkező személyek utazhatnak majd.  Nem tudták teljesíteni a szervezők azt az ígéretüket sem, hogy biciklibarát olimpiát rendeznek (szemben a londonival, amely ebben is jól teljesített). Kialakítottak ugyan 450 kilométernyi bicikliutat, ám ezek egy részén az autósokkal osztozkodnak a bringások. Egy új bicikliút a tengerparton áprilisban leomlott, megölve két embert. Azóta sem nyitották meg ezt a részt a kerékpárosok előtt.
 

Egy rentábilis olimpia akkora csoda lenne, mint a magyar foci szárnyalása

Brazília az első dél-amerikai ország, amely olimpiát rendez, de korántsem az első, amelynek súlyos pénzügyi kockázatokat jelent a házigazda szerepének vállalása. Sem a politikai, sem a gazdasági háttérnek nincs kellő stabilitása, a költségek a tervezetthez képest várhatóan Rióban is elszállnak.
Az olimpia gazdasági szempontból egy olyan furcsa vállalkozás, amelyben 1960 óta sehol sem sikerült tartani a terveket – még a Brazíliánál pénzügyileg jóval erősebb országokban sem.  Az erős és fejlett városok lakosságában egyre nagyobb az ellenállás a rendezéssel szemben. Oslo, Stockholm (2022), Boston és Hamburg (2024) pénzügyi értelemben a józan észre hivatkozva, a lakosok véleményének megkérdezése után meghátrált az olimpiától, miközben az autoriter kormányok igyekeznek kihasználni a lehetőséget arra, hogy országukat feltegyék a rendezők rangos listájára. A 2022-es téli olimpiára például már csak Kína és Kazahsztán pályázik. A budapesti közgyűlés a 2024-es olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazási javaslatot elutasította, Párizzsal, Rómával és Los Angelesszel küzdhet meg jövőre a rendezés jogáért.  Az autoriter kormányoknak áll a zászló