Egy nap alatt csaknem 1.000 fajt – állatokat, növényeket, gombákat – azonosítottak a kutatók a mecseki Cserkúton. A 11. Magyar Biodiverzitás Napok alkalmából összeállt 100 fős hazai és nemzetközi kutatócsoport tagjai a fűszálaktól a levegőig mindent átfésültek a kijelölt egy négyzetkilométeren.
A Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság május 18-19-én szervezte meg Cserkúton a 11. Magyar Biodiverzitás Napokat, ahol 100 hazai és nemzetközi kutató közel 1000 fajt (növényeket, állatokat és gombákat) talált. „Egy terület biodiverzitásának, azaz biológiai sokféleségnek felmérése, fontos alapja a természetvédelmi munkának. Következtetni lehet belőle az adott terület ökológiai állapotára, ki lehet szűrni a veszélyeztetett fajokat, és az adatok ismeretében megalapozott természetvédelmi terveket lehet készíteni. Cserkút élővilágának feltérképezésével a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság is kap értékes információkat, hisz itt korábban nem volt még ilyen széles körű élővilág-felmérés.” – mondta Dr. Kovács Tibor, a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság elnöke, az esemény szervezője.
Az élőlények begyűjtésére kíméletes eszközöket használtak: például élvefogó csapdákat a kisemlősöknek, fénycsapdát az éjszakai lepkéknek, fűhálókat, valamint vákuumszívó csapdát a pókoknak. A madarakat távcsővel figyelték meg. Többek között nászrepülő darázsölyveket, színpompás gyurgyalagokat, ami idén az év madara, és egy hetven példányból álló holló csapatot is számba vettek, ami igazi különlegességnek számít.
Az akcióban részt vevő biológusok között sokan egy-egy élőlény csoport specialistái. Volt a csapatban botanikus, zoológus, köztük madarász, álskorpió szakértő, zuzmó szakértő, pókhangya szakértő és a Természettudományi Múzeum munkatársaként, hazánk legismertebb száz- és ezerlábú kutatója Dr. Korsós Zoltán is. Ezekkel az ízeltlábúakkal az egész világon csak 80-90 ember foglalkozik, pedig nélkülözhetetlen tagjai az erdei életközösségnek. Ők azok ugyanis, akik a talajban elsőként megrágják a lehullott faleveleket, tehát nélkülük nem készülne el a növények számára alkalmas, lebomlott szerves anyag. – mondta Korsós.
biodiverzitás felmérés Cserkúton – rovarok válogatása talajmintából
Az átfésült területről előkerült egy Magyarországon nagyon ritka rovarfaj, a kétcsíkos hegyi szitakötő, amelyből több példányt is találtak, valamint a sárga gyapjasszövő, ami egész Európában veszélyeztetett lepkefaj. Az a terület, ahol ez a lepke megtalálható, bekerülhet az Európai Unió ökológiai hálózatába, a Natura 2000 hálózatba.
Biodiverzitás felmérés Cserkúton – madarak felmérése madarászhálóvalDr. Csabai Zoltán, a kutatócsoport Cserkúton lakó tagja már korábban észlelt itt egy olyan csíkbogarat, amelyet az 1900-as években írtak le utoljára, egyetlen Magyarországi élőhelyről. A növények közül értékes ritkaság volt a védett dalmát csenkesz, ami inkább a Mecsektől északra fordul elő. Az eddig azonosított fajok mellett persze számos olyan is van, amit nem lehet terepen meghatározni, mert mikroszkóp, vagy más laboreszköz szükséges hozzá. Ezeket a kutatók begyűjtötték, hogy később, megfelelő körülmények között meghatározhassák őket. A lista ennek köszönhetően még gyarapodni fog, a korábbi évek tapasztalatai alapján úgy 50-60%-kal, tehát Cserkúton körülbelül 1.700 fajra lehet számítani.
A most hétvégén 11. alkalommal megszervezett Biodiverzitás Napok jelentős esemény a hazai természetvédelmi szakemberek számára, hisz alkalmat teremt arra, hogy egy területen, egy időben nagyon sokféle szakterület képviselője dolgozzon együtt.
