Váratlanul úgy ért véget a Rómaira tervezett mobil gát engedélyezési eljárása, hogy azonnal újra is kezdődött. Nyilatkozataik szerint sem a miniszterelnök, sem a környezetvédelmi államtitkár nem támogatják a projektet, míg a főpolgármester népszavazásról beszél.
Látszólag egyre több jel arra mutat, hogy a Római-partra tervezett mobil gát nem épül meg. Az engedélyezési eljárás során olyan súlyos tervezési hiányosságok merültek fel, illetve maga az eljárás olyan mértékű bizonytalanságra és kapkodásra utal, hogy sokakban fölvetődik: komolyan akarja-e még a főváros vezetése a projektet? A főpolgármester kommunikációja is a zavar jeleit mutatja: hol a tervezett mobil gátnak az új maximális árvízi magassághoz való igazításáról, hol a műről tartandó népszavazásról beszél. Ugyanakkor a furcsa körülmények között, szinte titokban (újra)indított engedélyezési eljárás ennek a demokratikus döntéshozatalnak épp az ellenkezőjére utal: könnyen lehet, hogy akár már az év végére váratlanul kész helyzet áll elő, azaz minden szükséges engedély a főváros kezében lesz. Ettől kezdve egyetlen politikai döntéssel bármikor elindulhat az építkezés.
Kérdés persze, hogy valóban kipipálhatja-e a közmeghallgatást mint kötelező eljárási elemet az mobil gát engedélyezése ügyében illetékes legfontosabb hatóság, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. Több felszólaló szerint ugyanis a közmeghallgatás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Többek szerint az a tény pedig, hogy délután 2 órára, egy nehezen megközelíthető étterembe szervezték az eseményt, világosan mutatja, hogy a felügyelőség még ezt a minimális társadalmi részvételt sem képes az eljárás részeként értelmezni. (Tartalmi vonatkozásban ugyanerre utal, hogy a közel száz oldalas dokumentumhoz nem készült egy laikusok számára is értelmezhető rövid összefoglaló – noha ez előírás.) Így történhetett, hogy a közvetlenül is több mint 55 ezer embert, hatásaiban pedig az egész város életét érintő mobil gát engedélyezési eljárásának eddigi egyetlen közmeghallgatásán a nagyjából 70 fős hallgatóság képviselte a vox populit. Ugyanakkor nem volt jelen az eseményen sem a beruházó főváros, sem a kerület képviselője. (Adminisztratív tévedést emlegetett Csók László, a főváros leginkább kompetens szakembere, aki magánemberként jelent meg a közmeghallgatáson.)
Egy hangos nem Részletek >>>
