Váratlanul nagy nap- és szélerőmű beruházási tervek érkeztek a második közzétételi eljárásban, és azért, hogy a zöld energia terjedése folytatódjon, de ne járjon túlzott mértékű hálózatfejlesztésekkel, nem kapnak csatlakozási időpontot az ipari méretű új naperőművek – derült ki egy szerda éjjeli kormányrendeletből és az Energiaügyi Minisztérium közleményéből.
A Portfolio cikkével összhangban valóban a szélenergiás kapacitásbővítés, illetve a korábban tervezett nap- és szélenergia projektek végrehajtása áll a csatlakozási preferencialista élén, és jön egy új térkép az Energiahivatal oldalán, illetve jelentős, 5%-os, kiegészítő pénzügyi biztosítékot is le kell tenniük az érintett szereplőknek. Új információ, hogy a kormány a 2500 MW feletti szélerőmű beruházási tervekből legalább 670 MW-ot engedni fog, de csak úgy, hogy egyetlen hálózati csomópontra tereli őket össze.
Ez a lényege az új bejelentéseknek
A Portfolio értesüléseit sok ponton megerősítő energiaügyi minisztériumi közlemény és kormányrendelet jelent meg március 6-án, szerdán éjjel a második közzétételi eljárással kapcsolatban, amely tavaly november 30-án indult el.
ÍGY TEHÁT TÉNYLEG VÁRATLANUL SOK, 10 GW FELETTI, MEGÚJULÓ ENERGIÁS IPARI KAPACITÁS KIÉPÍTÉSÉT JELEZTÉK A BERUHÁZÓK.
Ez konkrétan azt jelenti, megerősítve értesüléseinket, hogy új naperőművi kapacitásokból 5 GW-nyi tervet jeleztek az ipari beruházók, szélerőművekből és energiatárolókból pedig nagyságrendileg 2,5-2,5 gigawatt telepítésére jelezték szándékukat.
Amint levezettük: ezek így együttesen túl sok új megújuló energiás kapacitást jelentenének a 2030-ra várható áramszükséglethez képest, illetve irdatlan méretű további hálózatfejlesztési kiadást is generálnának. Éppen ezzel függ össze a minisztérium, illetve a kormány döntése.
A KORMÁNYDÖNTÉS LÉNYEGE AZ, HOGY A MÁSODIK KÖZZÉTÉTELI ELJÁRÁSBAN NEM KAPNAK CSATLAKOZÁSI LEHETŐSÉGET A HÁLÓZATRA BETÁPLÁLÓ ÚJ IPARI MÉRETŰ NAPERŐMŰ PROJEKTEK. AZ ÚJ SZÉLERŐMŰ KAPACITÁSOKNAK IS CSAK EGY KIS RÉSZE KAP LEHETŐSÉGET (A BŐ 2500 MW-BÓL LEGALÁBB 670 MW), A PROJEKTEKET PEDIG EGYETLEN HÁLÓZATI CSOMÓPONTRA ÖSSZETERELIK.
Előbbi azt jelenti, hogy a visszwattos megoldású, tehát a hálózatra nem betápláló új ipari naperőműveket igenis engedni fogja a kormány, és ahogy a portfolio megírta: ezzel a megoldással épülhetnek ki a nagy kínai és egyéb beruházások mellett az energiatermelést szolgáló megoldások.
A szélerőműves megoldással pedig azt éri el a kormány, hogy a jelenlegi, 330 megawattos szélerőművi kapacitás megháromszorozódhat 2030-ig. Az egy hálózati csomópontra összeterelés mögött két fő ok lehet: egyrészt ne kelljen sokfelé hálózatot fejleszteni az országban, másrészt ki lehessen pipálni a felülvizsgált energiastratégiában 2030-ra vállalt 1000 MW-os szélenergiás tervet is.
Az energiatárolók várható kapacitásnövekedése kapcsán a közlemény megjegyzi: a jelenleg mindössze 20 megawattos kapacitás 2026-ra a hússzorosára, 2030-ra pedig az ötvenszeresére, azaz 1000 MW-ra bővülhet Magyarországon. Ez egyúttal azt is jelenti: a beömlött 2500 MW energiatároló telepítési tervnek csak szintén kis részét engedi a kormány, összhangban a felülvizsgált energiastratégiával.
Az új ipari méretű naperőművek hálózati csatlakozásának blokkolását és az új szeles kapacitások preferálását a tárca közleménye úgy vezeti fel: “a még nyitott közzétételi eljárásban a legkésőbb 2030-ban rendszerbe illeszthető új szélerőművi kapacitások és a korábbi eljárásokból fennmaradt (megújuló energiás – a szerk.) igénylések kaphatnak csatlakozási engedélyt a következő 60 napban.”
A közlemény úgy folytatódik: “Ezek az igénybejelentők a benyújtott igényüket az erőmű beépített teljesítményének csökkentésével módosíthatják, vagy akár vissza is vonhatják annak érdekében, hogy kevesebb projekttel bár, de nagyobb eséllyel kaphassanak 2030-as csatlakozási lehetőséget. A 2030 utánra ütemezhető igényeket egységesen, külön elbírálás nélkül elutasítják a hálózati engedélyesek.”
Ezek az iránymutatások a következő hetekben felpezsdíthetik a nap- és szélerőművek adásvételi tranzakcióit, amint mindenki végig gondolja, hogy a saját hálózati csatlakozási kapacitása, vagy megszerzett csatlakozási joga, illetve az igénybejelentés mentén mit tegyen a friss biztosítéknyújtási szabályok láttán. Mindezt elősegítendő létrejön 30 napon belül egy új térkép az Energiahivatal oldalán az elérhető csatlakozási pontokról, illetve az üzembe helyezés előtt álló csatlakozási pontok adatairól, hogy jobban lehessen tervezni. A negyedévente frissülő, térképes adatszolgáltatás elősegíti, hogy az ipari beruházók a meglévő kapacitásokhoz és a hálózat teherbíró-képességéhez igazodva, kölcsönösen előnyös együttműködésekben folytathassák fejlesztéseiket.
Aki ezek láttán meggondolja magát, eláll az igénybejelentésben megfogalmazott projektjétől, azok felé “a befizetett biztosítékokat visszafizetik, bankgarancia esetén azt felszabadítják” – rögzíti a tárca. Emellett azt is írja, hogy a jövőben is támogatja és ösztönzi a zöldenergia kapacitások létesítését. Ennek kapcsán leszögezi: “A szükséges hálózatfejlesztések ésszerűsítése érdekében az új termelőket, tárolókat elsősorban az eddig kiépült vagy már jóváhagyott csatlakozási pontokhoz érdemes telepíteni, ahol akár még 2030 előtt, és alacsonyabb csatlakozási költséggel valósíthatják meg beruházásaikat, mintha új csatlakozási pontot építenének ki”.
A fentiek után a tárca jelzi: nem lesz hathavonta újabb közzétételi eljárás, “a későbbiekben a hálózati szabad kapacitások meghatározása és kiosztása új szabályok alapján történik majd, amelyeket 2024 végéig kell kidolgozni.”
Folytatás: Lássuk a részleteket a kormányrendelet alapján!
