A süllyedés mértékéről nincsenek adatok, de az Országos Atomenergia Hivatal korábban a talajsüllyedést mérő módszereinek pontosítására kérte az atomerőművet, amikor meghosszabbította a négyes blokk engedélyét. Sokasodnak a geológiai problémák, a lösztalaj alkalmatlannak látszik az újabb blokkok felépítésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint rémhírterjesztés zajlik “Paks süllyedése” körül.
A Népszava szerint sokasodnak a geológiai problémák a paksi atomerőmű körül, és az ottani lösztalaj alkalmatlannak látszik az újabb blokkok felépítésére. Bizonyos adatok arra utalnak, hogy a süllyedés mértéke a vártnál jelentősebb a blokknál, és egyes külső szerkezeti elemek „kihasználtsága” 2025-re meghaladhatja a 105 százalékot. Nincsenek megfelelő tervek arra az esetre sem, ha a négyes blokk reaktortartályának síkja másfél milliméternél nagyobb mértékben megdőlne – olvasható a lap mai számában.
A dokumentumok alapján a napokban Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető Seszták Miklós nemzeti fejlesztési tárcavezetőhöz, illetve Süli János tárca nélküli miniszterhez fordult, hogy megkérdezze, miért, milyen mértékben süllyed a Paksi Atomerőmű. Válaszok még nincsenek.
A cikk szerint az atomerőművet ellenőrző Országos Atomenergia Hivatal hivatalos dokumentumai kimértek és tágan értelmezhetőek ugyan, de a négyes blokkra kiadott engedély sorai közül mégis kisejlenek a talajsüllyedési mérésekkel kapcsolatos ellenérzések. Októberben a paksiak megígérték, hogy pontosítják a süllyedésméréssel kapcsolatos módszereiket, így a négyes blokk megkapta a hosszabbítási engedélyt, és 2037 végéig üzemelhet tovább. Arról, hogy milyen mértékben süllyed a négyes blokk vagy akár a teljes atomerőmű, mennyire dől a reaktortartály és mindez mekkora eltérés az előrejelzésektől, nem közöltek adatot.
Földrengés? Nem gond!
Az új blokkokat pont egy olyan tektonikai törésvonal fölé építenék, ahol akár 10 ezer éven belül is lehetett földrengés – idézett a nyáron az Átlátszó egy, a Paks II. Zrt. által 2016-ban készíttetett geológiai tanulmányt. A kormány ebben ugyanakkor nem lát érdemi veszélyt: közlésük szerint a tervekben ennek eshetőségét is figyelembe vették.
A talajmozgási gondokra a 2011-es fukusimai atomerőmű-katasztrófa kapcsán készített, egy esetleges földrengésre vonatkozó tanulmányuk is kitér. Eszerint az atomerőmű alatt futó vezetékeket nem kellően készítették fel ilyen esetre. A 10 centinél kisebb átmérőjű csövek esetében már haladnak a problémaelhárítással. A nagyobb méretűek esetén viszont „csúszhat a teljesítés a megfelelő műszaki megoldás megtalálása és a közbeszerzési eljárás várható elhúzódása miatt”.
Homokra épült vár
A jelenlegi és a tervezett atomerőmű alatti talaj kedvezőtlen geológiai tulajdonságai Paks 2 tervezőinek is sok fejtörést okoztak. „A fedőréteget löszök, löszös homokok, futóhomokok, folyóvízi-tavi-mocsári üledékek építik fel” – olvasható Paks 2 környezeti hatástanulmányában, amiből a laikus olvasónak úgy tűnik: ez nem feltétlenül az a talajtípus, amelyre érdemes atomerőművet építeni. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője szerint a geológiai vizsgálatok további veszélyeket is feltártak, a Duna tartósan magas vízállása például jelentősen csökkenti a talaj szilárdságát. Jávor arra is felhívta a figyelmet, hogy az általa kikért anyagokból a geológiai kockázatokra vonatkozó összes információt kitakarták „a Roszatom üzleti érdekeire” hivatkozva.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint rémhírterjesztés zajlik "Paks süllyedése" körül.
A minisztérium mai reakciójában hangsúlyozza, az építmények súlya a talaj összenyomódását okozza, süllyedésük tehát nem szokatlan jelenség, annak mértéke az idővel arányosan csökken. A prognosztizált süllyedésnek nincs olyan hatása, amely veszélyeztetné a blokk nukleáris biztonságát. Megfelelő műszaki megoldás alkalmazása mellett az új blokkok létesítése során sem kell számolni a negyedik blokk süllyedésének gyorsulásával- írták.
A paksi atomerőmű negyedik blokkjának mozgását 130 mérőponton ellenőrzik. Az Országos Atomenergia Hivatal 2017. december 19-én kelt határozatában adott engedélyt a blokk további 20 éves üzemeltetésére. Az engedélyezési eljárás során a szakhatóság megállapította, hogy a biztonságos üzemeltethetőséget korlátozó tényező nem áll fenn – emlékeztetett a tárca.
