Az egyik legveszélyesebb légszennyezőnek számító szálló por koncentrációja többévnyi lassú csökkenés után újra emelkedésnek indult, a probléma megoldatlansága miatt immár ötödik éve uniós kötelezettségszegési eljárás folyik ellenünk – minderre a magyar állam hivatalos reakciója eddig egy tárcaközi bizottság felállítása volt.
Az elkötelezettség „komolyságát” az is jelzi, hogy a jövő évi költségvetésben 72 millióról 54 millió forintra csökkentették a védekezésre szánt keretet – ez az egyik legnagyobb arányú vágás a büdzsé zöldfejezetében. A tudományos definíció szerint a levegőben lévő, 10 mikron alatti szilárd vagy folyékony halmazállapotú szennyező részecskéket (PM10) nevezik szálló pornak. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tanulmánya szerint Magyarországon évente 16 ezer ember veszti idő előtt életét a szállópor-szennyezettség miatt, a megbetegedések száma pedig eléri az évi egymilliót (!), vagyis a rákkal és az érrendszeri problémákkal összemérhető súlyú kór- és halálokról van szó. A levegőben utazó szennyező anyagok izgatják a nyálkahártyákat, ami már rövid távon is köhögést és nehézlégzést válthat ki. A PM10 a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatokat indíthat el, fokozza a vér alvadékonyságát, vérrögösödést okozhat. Hosszabb távon növeli az asztma és a krónikus légcsőhurut esélyét, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedések számát is.
A parlamenti zöldbizottság számára készült idei PM10-jelentés szerint a fő légszennyező anyagok közül Magyarországon három – a talajközeli ózon, a nitrogén-oxidok és a PM10 – okoz tartós problémát. Az utóbbi csökkenő trendje az elmúlt években növekvőbe fordult, ami azzal jár, hogy rendszeresek a határérték-túllépések, emiatt az Európai Bizottság 2008-ban kötelezettségszegési eljárást indított hazánkkal szemben. A probléma megoldása érdekében tárcaközi bizottság alakult és intézkedési terv készült, ám a végrehajtás meglehetősen vontatottan halad, némelyik területen pedig látványos visszalépések történtek (ezt így nem mondja ki a jelentés, de az egyes pontok kifejtésénél azért a figyelmes olvasó megtalálja). Cikkünk a tavalyi állapotokról >>>
A dokumentum elsősorban a gáz drágulását (figyelem: a kormányzati háttérintézményekben készült anyag szerint a lakossági gáz ára 2000 óta nő) és ezzel kapcsolatban a szilárd tüzelőanyagok előtérbe kerülését, illetve – főként 2011-re fókuszálva – a különösen száraz időjárást említi az okok közül. A sorok között olvasva azonban jó néhány olyan kormányzati intézkedés is tetten érhető, amely szintén hozzátette a magáét a szállópor-probléma eszkalálódásához.
A már említett intézkedési terv egyik lényegi pontja a szmogriadótervek és a kapcsolódó jogi szabályozás elkészítése lett volna. Ehhez azonban csupán előtanulmányok készültek: a jelentés szerint „a megvalósításhoz olyan mértékű forrás kellene”, amelyet csak uniós közreműködéssel tudunk vállalni (a szövegben később az szerepel, hogy Budapest és három további nagyváros tekintetében összesen egymilliárd forintról lenne szó). Ugyancsak fontos lépésként szerepel a tervben a gépjárművek környezetvédelmi besorolási rendszerének felülvizsgálata és módosítása – ebből a felülvizsgálat megtörtént, majd minden maradt a régiben.
Sokat vártak az illetékesek egy részecskeszűrő-beszerelési programtól is, ám a hegyek itt is egeret szültek: idén 25 millió forint van rá, amiből nagyjából 15 buszt tudnak felszerelni részecskeszűrővel (ez egy mintaprojekt, ami jövőre nagyobb léptékben is folytatódhat, ha az EU ad rá pénzt).
A nehézgépjárművek forgalomkorlátozásának szigorítása lett volna a következő elképzelés, amiről maga a jelentés állapítja meg, hogy a vonatkozó szabályozás – az eredeti szándékokkal ellentétesen – sokat enyhült. Számoltak a tervezők a vasúti kombinált áruszállítás fejlesztésével is – ezen a téren az elmúlt években annyi történt, hogy a kamionok vasúti szállítása gyakorlatilag megszűnt. „A kombinált forgalmi beruházásokat a Gazdaságfejlesztés Operatív Program pályázata segítette (…) a pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a forráskeret kimerülése miatt 2012. október 15-én felfüggesztette” – olvasható erről a jelentésben.
A környezetet kevésbé károsító alternatív hajtóanyagok és hajtásrendszerek részarányának növelése volt a következő nagyobb volumenű fejlesztési elképzelés az intézkedési tervben. Itt az „eredmény” szintén a negatív tartományban mozog: a jelentés szerint az állam semmit nem tett az elektromos hajtás elterjesztéséért – a néhány üzemelő töltőállomás az energiaszolgáltatóknak köszönhető, és inkább reklámprojekt, mint valódi szolgáltatás –, hidrogénkút továbbra sincs az országban, az etanolos autózást pedig egy jókora adóemeléssel gyakorlatilag kivégezték.
A kerti hulladékégetés tiltásától és a házi komposztálás rendszerének kiépítésétől is sokat reméltek az intézkedési terv összeállítói, de sem a szükséges jogszabályváltozás, sem a támogatási program nem indult el. A vonatkozó uniós szabályok szerint egy évben legfeljebb 35 napig haladhatja meg a levegő PM10-szennyezése az egészségügyi határértéket. Magyarország ezt a küszöböt évről évre túllépi, a leggyakrabban Budapesten és térségében, a Sajó völgyében, Nyíregyházán és Szegeden. Az Európai Bizottság 2010. október 28-án figyelmeztette a magyar kormányt, és két hónap haladékot adott, hogy érdemi intézkedések történjenek a levegőminőségi határértékek betartására. A határidő régóta lejárt érdemi előrelépés nélkül – most már csak az EU bizottságán múlik, hogy mikor terjeszti az ügyet az Európai Bíróság elé – írta a nol.hu-n Hargitai Miklós.
Kapcsolódó anyagok:
Eddig eredménytelen az 1 éves PM10 intézkedési program
