A globális klímaváltozás következményeként a következő harminc-harmincöt évben húsz, de a század végére már harminccal több olyan nap várható egy évben Szegeden, amikor a maximum hőmérséklet meghaladja a 25°C-ot – derült ki az Szegedi Tudományegyetem kutatásából.
Az SZTE kutatóinak modellezési és mérési eredményei országszerte segíthetnek a klímatudatos várostervezésben, és ezáltal a városlakókat érő hőstressz mérséklésében.
A Szegedi Tudományegyetem Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének munkatársai kutatási eredményeiket a Városklíma tendenciák Közép-Európában a globális klímaváltozás tükrében című projekt bemutatkozó napján ismertették 2015. szeptember 9-én. A szegedi kutatók négy másik közép-európai város (Bécs, Krakkó, Brno, Pozsony) éghajlatkutatóival közösen készítették el a saját városukra vonatkozó prognózist a 2021-2050 közötti illetve a 2071-2100 közötti időszakokra. Míg az első 4 település, domb- és hegyvidéki területen helyezkedik el, addig Szeged az alföldi településekre hoz példát.
A projektben számos egyéb mutató mellett vizsgáltuk az ún. „nyári napok” (amikor a maximum hőmérséklet eléri a 25°C-ot) számát és területi eloszlását Szegeden az 1981-2010, a 2021-2050 és a 2071-2100 harminc éves időszakok átlagára. Az első időszak bemenő adatai a szegedi meteorológiai állomás méréseiből származnak. A jövőre vonatkozó, azaz az előre jelzett időszakok adatait éghajlati modellek szolgáltatták – magyarázza Dr. Gál Tamás, az SZTE tanszékvezető helyettese, egyetemi adjunktus.
Az elmúlt harminc év időszakában a mért adatok azt mutatják, hogy a nyári napok száma a belváros területén már most is igen magas, a 110 napot is meghaladja. A külvárosi részek felé haladva ugyan csökken ez a szám, de a legtöbb területen 80 nap fölötti értékkel kell számolhatunk. A modellezési eredmények szerint a 2021-2050 időszakban az ilyen napok száma egyértelműen növekszik valamennyi területen. A belvárosi terület kis részén már 130 nap feletti értékekkel is találkozhatunk. A 100 napot meghaladó terület kiterjedése jelentősen növekszik, amely így már a külterületi részeken is megjelenik – teszi hozzá a kutató. A 2071-2100 időszakban az előbbi tendencia folytatódik. Míg a belváros területén az érték már a 140 napot is meghaladja, Szeged túlnyomó részén 110 fölöttire emelkedik – hangsúlyozza Dr. Gál Tamás.
Eredményeink azt mutatják, hogy a hőmérsékletnövekedés már a XXI. század első felében is jelentős és erőteljesen érzékelhető lesz a napfény városban. A század végére pedig a városlakók már a peremi területeken is olyan hőstressz-szel szembesülnek, amelyben a század elején csak a belvárosi területeken élőknek volt részük. A belvárosban átlagosan mintegy 20-30 nappal több nyári nap várható, ami a jelenlegieknél több és jóval tartósabb hőhullámokban nyilvánulhat meg. A klímatudatos várostervezésnek ezekkel a kihívásokkal kell szembenéznie és hatékony módszereket keresni a városlakókat érő hőstressz mérséklésére – foglalja össze a konklúziókat a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa.
Vészesen nő városaink ökolábnyoma
2030-ra Franciaország, Németország és Spanyolország összterületével megegyező lesz a világ nagyvárosainak kiterjedése – összesen 1,5 millió négyzetkilométert borít majd nagyváros.
