A rovat kizárólagos támogatója

A mértéktelen pusztítás a természetvédelmi terület nyugati végén az M3-as autópálya melletti Nevesincs-tónál kezdődik és több helyen újra és újra megjelenik a Szilas-patak mentén keleti irányban húzódó páratlan természeti szépségű élőhelyen. A lelkiismeretlen rombolást és ennek jelentős kiterjedtségét a maga szörnyű valóságában tárja elénk az alábbi filmösszeállítás.

A tarvágás negatív hatásai

A természetes állapotú erdők számos jellemzője közül az egyik legfontosabb, hogy fajállományuk és a növények életkori megoszlása változatos, azaz egy időben mindenféle életkorú egyed megtalálható a magonctól a fa matuzsálemekig. Mindezeknek köszönhetően a természetes erdőkben a világ legösszetettebb ökológiai rendszere alakult ki fajok tíz- és százezreivel, melyek rendkívül hosszú táplálékláncokat alkotnak. A fentiek ismeretében könnyű belátni, hogy a tarvágás, amikor napokon-heteken belül eltűnik az erdő, milyen drasztikus változást okoz. Gyakorlatilag megszűnik egy komplex élettér, ami nem csak az állat és növényfajok túlnyomó többségének eltűnésével jár, de alapvetően változtatja meg a terület klimatikus és talajtani viszonyait is. A tarvágást követő erdőfelújítás során létrejövő gazdasági erdők, különösen a faültetvények biológiai sokfélesége töredéke a természetes erdőkének. Annak ellenére, hogy bármely emberi beavatkozás szükségszerűen csökkenti az erdők természetes állapotát, a tarvágásnál léteznek kevésbé biológiai sokféleség csökkentő megoldások (például a folyamatos felújító vágás, a lékvágás vagy a szálaló vágás).

A természetvédelmi, rekreációs szempontból is jelentős és az élhető városi (budapesti) környezet biztosítása miatt is kiemelt fontosságú rákospalotai turjánvidék természeti értékeiről számos összefoglalás jelent meg ismeretterjesztő kiadványok, tanösvények és szakértői vélemények formájában.

Információs táblák a Nevesincs-tó partján (Fotó: Kriska György)

Turjánvidék

A pangóvizes, szerves anyagban dús, lápos és ásványi anyagban bővelkedő mocsári területeket nevezte az itt élő nép egykor turjánnak. A turján név a 19. század második felétől vált szakszóvá. A fogalom magyarázata a következő: „hajdani, összefüggés nélküli medermaradványokban kialakult mocsár” (Strömpl 1943). Közös vonásaik, hogy létrejöttüket a kedvező vízellátottság segítette, talajukat pedig tőzeges síklápok, lápos réti talajok, valamint réti talajok alkotják. A Duna-völgy alacsonyabb, ártéri területeit egykor gyakran elérték a nagyobb árvizek, így a turjánosok nagy része ma is itt található. A 19. században történő folyószabályozások, vízrendezések megváltoztatták a térség vízviszonyait, a talajvíz szintje csökkent, a rendszeres elöntés elmaradt, a táj szárazodásnak indult. Élővilágát természetes kettősség jellemzi. Egyrészt a Duna egykori hordalékán, a homokterületek mélyebb, úgynevezett teknőrendszerében, változatos lápi élővilágot, másrészt a homokhátakon, a szárazabb környezeti adottságok miatt pusztagyepeket találunk. A két eltérő terület között létrejövő mozaikfoltokban, erdőssztyepp-vegetáció alakult ki, mely egykor az Alföld nagyobb részére is jellemző volt. A turjánvidéken a nedves és száraz élőhelyek sora változatos növény- és állatvilágnak ad otthont. Területén sok védett és fokozottan védett állat- és növényfaj található, mindamellett, hogy maga az élőhely is egyedülálló. A Turjánvidék emiatt tehát kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Rákospalota Önkormányzatát nem lehet megvádolni érzéketlenséggel a régió környezetvédelmi- és természetvédelmi problémáival kapcsolatban. Nem csak felismerték, hogy területükön különösen értékes, nagy biológiai sokféleséggel jellemezhető természetes élőhelyek vannak, hanem igyekeznek tenni is ezek megőrzéséért. Közreműködésükkel jött létre természetvédelmi terület és kitáblázott tanösvény a Szilas-patak menti turjánoson és törekednek arra, hogy a lakosság minél szélesebb körét bevonják az itt lebonyolított ismeretterjesztő programokba.

Rákospalotai óvodások ismerkednek a Szilas-patak élővilágával a turjánvidéken 2020. augusztus 25-én (Fotó: Kriska György)

Most azonban néhány „ember” mocskos anyagi érdeke felülírta nemcsak az itt lakók, hanem a teljes budapesti lakosság létérdekét is, hiszen a rákospalotai turjánvidék erdeinek tarvágása nagyban hozzájárul Budapest élhetetlenné válásához.

A Fővárosi Közgyűlés 2019-ben módosította a Budapest helyi jelentőségű természetvédelmi területeiről szóló rendeletét és a Szilas-(Nevesincs-)tó környékét helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. Ezt követően, a Fővárosi Közgyűlés fentemlített rendeletével szembe menve a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala 2019. szeptember 2-án közel 20 hektáros területre, amely 0,30 ha kivételével természetvédelmi terület, fakitermelési engedélyt adott a tulajdonosok erdőgazdálkodási képviselőjének.

A hivatal ezzel a lépésével egy példátlanul súlyos természetkárosításhoz adta hozzájárulását. Vajon mik lehettek azok az érvek, amelyek dr. Zöld-Nagy Viktória járási hivatalvezetőt arra sarkallták, hogy engedélyt adjon egy jelentős értéket képviselő természetvédelmi oltalom alatt álló terület tönkretételére? A biológiai sokféleség megőrzése és a lakosság érdekeinek figyelembevétele biztosan nem szerepelt az érvek között.

A legfontosabb szabály sajnos lemaradt a tanösvényi tábláról: Ne pusztítsd el a Turjános Természetvédelmi Területet! (Fotó: Kriska György)

A Rákospalotai Önkormányzat most is, akárcsak korábban kiállt az évszázados természeti érték megőrzéséért és amint veszélybe került az ősturjános, azonnal kinyilvánította szándékát a természetvédelmi oltalom alatt álló magánterület megvásárlására. Ezügyben rögtön meg is kezdődtek az érdemi tárgyalások és egy október 1-i találkozón a terület tulajdonosai szóbeli ígéretet tettek arra, hogy ha rövid időn belül a képviselő-testület kötelezettséget vállal a terület közérdekből történő kisajátítást megelőző adás-vételi szerződés kezdeményezésére, akkor nem folytatják a fakitermelést.

Ezt követően a képviselő-testület október 6-i ülésén felkérte a polgármester, hogy készíttessen értékbecsléseket a területre vonatkozóan és kezdje meg az egyeztetést az adás-vételi szerződésekről a földtulajdonosokkal. Emellett a képviselő-testület a fakivágás azonnali megszüntetését kérte.  Mindezek után a tulajdonosok által megbízott erdőgazdálkodó október 12-én kelt levelében arról tájékoztatta Rákospalota Önkormányzatát, hogy a korábban tett szóbeli ígéretet megszegve folytatják a tarvágásokat a természetvédelmi területen. Az ügy pikantériája, hogy sok tulajdonos csak az első egyeztetésen szembesült azzal, hogy az elvileg őket „képviselő”, a haszon reményében mindenre képes erdőgazdálkodó, az ő nevükben kért és kapott tarvágásra engedélyt a Turjános Természetvédelmi Területen.

A természetkárosító cinizmusa: Tarvágás az erdő állatvilágát bemutató információs táblák mögött (Fotó: Kriska György)

Az egyeztetések hiábavalósága láttán talán már a Rákospalotai Önkormányzat számára is világossá vált, hogy pénzsóvár és szószegő tárgyalópartnerekkel lehetetlen korrekt, a természeti értékek és az élhető emberi környezet megmentését célzó egyezséget kötni.

De hát lehet egyáltalán tenni valamit a nem túl hatékony kéztördelésen és homlokráncoláson kívül? Most már végleg megállt a tudomány?

Lehetne például feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen, természetkárosítás bűncselekménye miatt a rendőrségen. Attól ugyanis, hogy egy hivatal dilettáns módon természetkárosítást engedélyez a Turjános Természetvédelmi Területen, az még továbbra is bűncselekmény marad. Persze szinte borítékolható, hogy a rendőrség bűncselekmény hiányára hivatkozva, a régi rossz reflex szerint megszünteti a még el sem kezdődött nyomozást. A döntést azonban meg lehet fellebbezni, akár a bíróságon is, olyan a terület természeti értékeit bemutató szakvélemények alapján, amelyek rendelkezésre állnak és bizonyíthatják a bűncselekmény elkövetését.

Összegezve a leírtakat úgy vélem, hogy széleskörű összefogással még mindig meg lehetne menteni a rákospalotai turjánvidék erdeit. A megoldás kulcsa a Rákospalotai Önkormányzat és legfőképpen a területet védetté nyilvánító Fővárosi Önkormányzat kezében van. Nagyon bízom abban, hogy felvállalják a kőkemény küzdelmet a természetvédelmi terület megóvásáért, nem elsősorban az itt élő „cuki állatkák” (a területen sok a mókus), hanem az élhető környezetre vágyó kerületi választóik és az összes budapesti lakos érdekében.

Még egy zárógondolat. Vajon mi lehetne az a hatékony eszköz, ami nem csak Rákospalotán, hanem egész Magyarországon visszafoghatná a pénzsóvár természetgyilkosokat. A válasz egyszerű. A természetkárosításból (most éppen tarvágásból) nyert pár milliós haszonnál nagyságrendekkel jelentősebb élőhelyrekonstrukciós költségeket fizettessék meg a bűncselekmények elkövetőivel. Élhetőbb lenne a világunk, ebben biztos vagyok.

Kriska György biológus


A Greenfo megkeresésére Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze az alábbi választ küldte:
“A területen egy erdőgazdálkodó végez a saját tulajdonán erdészeti üzemterv alapján munkát, a természetőrök szakfelügyeletével. Semmilyen módon nem gátolhatjuk ebben, ha egyébként mindenben betartja a rendelkezéseket. És betartja.”

Nyitókép: Tarvágás áldozatául esett turjános erdőrészlet képe 2020. december 25-én Fotó: Kriska György

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek