A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a lakosság bevonásával ismét országos erdei fülesbagoly telelőhely felmérést hirdet, amiben bárki részt vehet. Az MME január 18-21 között az egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok mellett különösen az óvodák, az általános és középiskolák részvételére számít.
Az erdei fülesbaglyok különleges viselkedése, hogy a téli időszakban csapatosan keresik fel a települések, különösen az agrárterületek falvainak és városainak belterületeit. Egy-egy ilyen telelőhelyen többnyire néhány vagy néhány tucat egyed látható, de Magyarország bagoly „fővárosában”, Túrkevén, illetve a szomszédos Kisújszálláson a telelő erdei fülesbaglyok száma az ezer példányt is meghaladhatja! Az erdei fülesbaglyok mellett a telelő csapatokhoz alkalmilag néhány réti fülesbagoly, illetve kuvik és macskabagoly is csatlakozhat.
A jelenség hátterében az érintett települések környékének gazdag kisrágcsáló (egér- és pocokfajok) zsákmányállat-kínálata áll. A baglyok pedig valószínűleg azért választják a zavartság miatt látszólag kedvezőtlenebb belterületi fákat nappali pihenőhelyül, mert a településeken ezekből általában több van, mint a szántókon, gyepeken; illetve a lakott területekről hiányoznak azok a nagyobb testű ragadozómadarak, melyek veszélyt jelentenének a bagolysokaságra.
A baglyok természetesen semmiféle fizikai veszélyt nem jelentenek az emberekre, a társ- és háziállatokra! A fák alatt jelentkező ürülék- és köpetpotyogás (felöklendezett, emészthetetlen szőr és csont „gombóc”) az általános higiénés szabályok betartása mellett nem hordoz fertőzéskockázatot, könnyen összesöpörhető, feltakarítható.
Jelenlétük ugyanakkor gazdasági, környezet- és természetvédelmi, humán-egészségvédelmi szempontból is rendkívül hasznos, ezért a település, a térség, az ország egész lakosságának jól felfogott érdeke! Ez annak köszönhető, hogy a madarak mindegyike napi három-hat kisrágcsálót is elfogyaszt, ami száz madárral és három hónapnyi teleléssel számolva akár ötvenezer mezőgazdasági kertevő egeret és pockot jelent!
Részletek az MME honlapján >>>
A felmérés akár okostelefonon is kitölthető elektronikus űrlapja >>>
Háttér
Ha a baglyok (és más ragadozómadarak) nem végeznék el ezt a rágcsálóirtást, a feladatot mi csak súlyos környezet- és természetvédelmi, humán egészségügyi kockázatot jelentő mérgek bevetésével, és akkor is csak részben tudnánk megoldani. Ráadásul az év közben ritkán látható baglyok akár tömeges megfigyelése rendkívül izgalmas élmény is a városlakó, természeti élményekre vágyó lakosság számára.
Az erdei fülesbaglyok téli gyülekezőhelyeinek felmérési programját a Nimfea Természetvédelmi Egyesület kezdte 2009-ben, amit tőlük átvéve, 2018-tól az MME Ragadozómadár-védelmi Szakosztály szervez. A telelő erdei fülesbaglyok lakossági felmérése kettős célt szolgál. Egyrészt az adatközlők szélesebb köre sokkal pontosabb országos információkat szolgáltathat a jelenség területi eloszlásáról és nagyságrendjéről, mintha a felmérést csak hivatásos szakemberek végeznék. Másrészt tájékoztatja is az embereket erről a különleges állati viselkedésről, arra buzdítva gyerekeket és felnőtteket, hogy még több időt a szabadban töltve természetvédelmileg is hasznos önkéntes munkát végezve közösen tegyünk hazánk gazdag madárvilágának védelme érdekében.
A felmérés Facebook oldala >>>
beszámoló a 2018. évi lakossági felmérés eredményeiről >>>
Baglyok érdekességek
A baglyok a madarak osztályának egyik rendje, 2 család és 217 faj tartozik ebbe a rendbe. A Kárpát-medencében 13 fajuk fordul elő. Érdekességük például, hogy a baglyok összes faja rendelkezik szemöldökkel és nem izzadnak, mivel nincs izzadságmirigyük. A bagolyalakúak főleg éjszaka aktív ragadozó madarak, puha és dús tollazatuknak köszönhetően hangtalanul repülnek, így meglepetésszerűen ütnek rajta zsákmányállataikon. Hallásuk kiváló, látásuk is kitűnő viszont a szemüket nem tudják mozgatni. Az OzoneTv Egyenlítő c. műsorának vendége Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője személy szerint nagyon kedveli a baglyokat és sok ismerettel is rendelkezik ezekről a madarakról. A műsorban szó esik többek között az erdei fülesbagolyról, az uhuról, a hóbagolyról és több kuvikról is.
Az erdei fülesbagoly a leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes méretű, tollfülei hosszúak. A múlt század első felében a varjak vadászata során sok fészekaljat kilőttek, mivel gyakran foglalja el az elhagyott varjúfészkeket költésre. A telet sokszor a településekre húzódva, általában örökzöldeken vészelik át. Egy-egy fenyőn nem ritkán több tucat egyed is nappalozik, majd sötétedéskor vadászatra indulnak.
Az uhu tipikus csúcsragadozó, a táplálkozási piramisnak ténylegesen a legmagasabb pontján helyezkedik el. Minden nála apróbb állatot elfog. Nem ritka, hogy más kisebb ragadozókat, így macskabaglyot, erdei fülesbaglyot, egerészölyvet is zsákmányol.
A füleskuvik az egyetlen Magyarországon költő bagolyfaj, amely vonuló. A telet Afrikában tölti. Hazánkba április második felében érkezik vissza, és szeptember elejére az állomány döntő többsége már el is vonul. Költési időben tápláléka rovarokból áll. Tollazata a fa kérgéhez hasonló, ezért jól el tud rejtőzni a fák lombkoronájában. Éjjel aktív. Tollfüleit nyugalmi állapotban lelapítja.
Kapcsolódó anyagok:
