Helyezzék hatályon kívül a környezet védelmének általános szabályairól szóló, immár több mint 20 esztendős törvénynek azt a részét, amely a települési önkormányzatok képviselő-testületei számára lehetővé teszi, hogy helyi rendeletekkel részben eltérjenek a hulladékégetés általános tilalmától.
Ezt javasolja a környezetügyért is felelős Nagy István agrárminiszternek közös jelentésében az alapvető jogok biztosa Székely László és a jövő nemzedékek szószólója Bándi Gyula.
Az ombudsman és a szószóló a háztartási hulladék részeként keletkező zöldhulladék (avar és kerti hulladék) égetésére vonatkozó szabályok önkormányzati rendelettel történő megállapításával kapcsolatos korábbi jelentés utóvizsgálatának jelentésében tette meg javaslatát.
A kezdeményezést arra alapozza, hogy míg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás 2015. január 1-től hatályos szabályozása pontosan meghatározza az ingatlanhasználók zöldhulladékkal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, azoknak részben ellentmond a környezet védelmének általános szabályairól szóló, huszonhárom évvel ezelőtt kihirdetett, máig hatályos törvény egy bekezdése.
A környezetvédelmi törvény mára már idejétmúlt rendelkezése még lehetővé teszi a települési önkormányzatoknak, hogy helyi rendeletben szabályozzák a zöldhulladék égetésének feltételeit, miközben a levegő védelméről szóló jogszabály általánosan megtiltja a hulladék égetését, közöttük a zöldhulladékét égetését is. Maga a levegővédelmi rendelet ugyan ad eltérési lehetőséget a tilalomtól, indokolt esetekben – mint növény-egészségügyi, vagy erdészeti okok miatt -, ám ezek a kivételes, mindenképpen közérdekből megvalósuló égetések nem lakóterületeken történnek, így nem jelentenek közvetlen veszélyt a településen élők egészségére.
Az Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából 2017-ben készített kimutatást „Az illegális hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatai” címmel, ahol egyebek között az olvasható, hogy „Az avar égetése során nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, kisméretű részecske (PM), nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének (metil-etil-keton, etil-benzol, sztirén, fenol, dioxinok, benz[a]pirén).” Ezek a szennyezőanyagok az avar, zöldhulladék égetésének hatásterületén élők számára közvetlen egészségügyi kockázatot jelentenek. Az általános, a levegőterheltségi szintet meghatározó egészségügyi határértékek nem biztosítják a zöldhulladék-égetésből származó levegőszennyezés hatásainak kitett lakosság megfelelő védelmét, miközben az avarégetés során felszabaduló levegőszennyező anyagok egészségre veszélyesek.
Az sem rendezett, hogy az ingatlanhasználók a háztartási hulladék részeként keletkezett zöldhulladékok között miként és milyen megkülönböztető ismérvek alapján tehetnek különbséget annak érdekében, hogy eldönthessék, melyeket kell a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében gyűjteni és a közszolgáltatónak átadni, és melyeket lehet nyílt téri, kerti elégetéssel ártalmatlanítani, ha az önkormányzati rendelet ezt lehetővé teszi.
Közös jelentés az avarégetést szabályozó önkormányzati rendeletekkel összefüggésben (1,5 MB pdf.)
A jelentés arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok nem hozhatnak olyan rendelkezést, amely a jogszabályokban foglaltaknál kevésbé szigorú környezeti előírást tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a levegővédelmi kormányrendelet a (zöld)hulladék égetését általánosan tiltja, az önkormányzatok ezt a tilalmat nem oldhatják fel, és nem tehetnek egy tiltott magatartást megengedetté. A jelentés szerint a szabályozás ellentmondásai sértik az Alaptörvényben biztosított egészséges környezethez való jogot és az Alkotmánybíróság több határozatában kimondott visszalépés tilalmába ütköznek. Mindeközben pedig nem kevesebbről van szó, mint a településen élők egészségének védelméről. Ennek alapján a biztos és a szószóló javasolta a környezetügyért felelős agrárminiszternek, hogy kezdeményezze a rendelkezés hatályon kívül helyezését.
