A búza rozsdabetegsége (gombás megbetegedések egy csoportjának összefoglaló neve, amely odafigyelés hiányában akár a teljes terményt is elpusztíthatja), egyre több helyen üti fel fejét Európában, Afrikában és Ázsiában, olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) két új tanulmányában. A betegség Magyarországon is jelen van.
A kiadványok, melyeket a neves Nature is kiemelt, figyelmeztetnek, hogy mind a sárga- és vörösrozsda esetében új típusok jelentek meg tavaly a világ különböző pontjain. Mindeközben a már ismert rasszok továbbterjedtek más területekre, különösen a Földközi-tenger térségében, figyelmeztetve minket a megelőzés és korai lépések fontosságára. A búza az egyik legfontosabb élelmiszer- és megélhetési forrás több mint egy milliárd ember számára a fejlődő világban. Észak- és Kelet-Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia nyugati, központi és déli területei – mind célpontjai a rozsdabetegségeknek – földünk teljes búzatermelésének 37 %-át adják.
„Ezek az új, agresszív búzarozsda típusok épp akkor jelentkeztek, amikor nemzetközi partnereinkkel még a már meglévőkre koncentráltunk, ezért most gyors, de alapos megközelítést kell választanunk,” mondta a FAO növényvédelmi szakértője Fazil Düsünceli. A rozsdabetegségek a szél révén gyorsan tudnak áthidalni nagy távolságokat. Ha nem fedezik föl időben, a teljesen ép búzakalászból, akár pár héttel az aratás előtt, a fertőzés után nem marad más, csak sárga levelek és fekete, elszáradt magok. A gombaölők segíthetnek a károk enyhítésében, de a korai felismerés és a jól időzített reakció szintén fontosak. Csakúgy, mint az integrált növényvédelmi megközelítés.
A Földközi-tenger térsége a legveszélyeztetettebb
Szicília szigetén egy új szárrozsda típus (a TTTTF) több ezer hektárnyi durumbúzát fertőzött meg tavaly, ami az elmúlt évtizedek legnagyobb ilyen rozsdabetegség kitörése volt Európában. Úgy tűnik, hogy a kenyérbúza variánsokat is elérheti ez a típus. Más országok Európában, Közép-Ázsiában és Afrikában mindeközben pedig a sárgarozsda újonnan azonosított típusaival kénytelenek szembe nézni. Olaszországban és a skandináv államokban, illetve Marokkóban egy, még el nem nevezett, sárgarozsda típus jelent meg. Az első vizsgálatok alapján ez a típus különösen agresszív és jobban tűri a magasabb hőmérsékletet, mint más társai.
Mindeközben búzatermesztők Etiópiában és Üzbegisztánban az AF2012 sárgarozsda ellen hirdettek hadjáratot. Ezt megelőzően ez a típus csak Afganisztánban volt jelen, majd Északkelet-Afrikában azonosították, ahol több tízezer hektár búzát támadott meg. A FAO, partnereivel együttműködésben, az érintett országok rozsdabetegség szakértőinek biztosít továbbképzéseket a fertőzés felismerése és kezelése terén.
Az újak mellett a régiek sem tűntek el
A már jól ismert Warrior típusú sárgarozsda, amely Észak-Európában és Törökországban bukkant fel pár éve, tovább terjedt a széllel és így már az egész kontinensen és Nyugat-Ázsiában is jelen van. Mindeközben a Digalu (TIFTTF) szárrozsda rassz folytatja pusztító körútját Etiópiában, míg az Ug99 további 13 országban Kelet-Afrikában és a Közel-Keleten – legutóbb Egyiptomban azonosították.
Sárgarozsdát vizsgálnak szakértők a törökországi Izmirben
Nemzetközi összefogás nélkül nem megy
Az Aarhus tanulmány a FAO, az Aarhus Egyetem, továbbá a Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági Kutató Központja (ICARDA) és a CIMMYT együttműködése révén született meg. E szervezetek által közösen tartott tavalyi tréninget 2017-ben megismétlik, aktualizált tartalommal. Ennek helyszíne a közelmúltban a törökországi Izmirben alapított regionális kutatóközpont lesz. Mindezek a FAO négyéves globális rozsdabetegség programjának részét képezik, ami támogatja a regionális együttműködéseket és az egyes országokat megfigyelési kapacitásaik fejlesztésében. Emellett segít az országoknak a gyors reakcióban a fertőzés megjelenésekor, hogy meggátolják a széleskörű terjedést és az ezzel járó komoly károkat, főleg az élelmezésbiztonságban. Mindazonáltal, az ellenálló búzafajták nemesítése és a nemzeti akciótervek megfelelő – pénzügyi – források nélkül mit sem érnek.
A tanulmányok az alábbi linkeken érhetők el:
http://wheatrust.org/news-and-events/news-item/artikel/caution-risk-of-stem-rust-in-eastern-mediterranean-basin-in-the-forthcoming-2017-season-due-to-ou/
A gabonát fertőző gombáknak is kedvez a klímaváltozás
A Fusarium köszöni, jól érzi magát. Szántóföldi penészgomba fertőzések és a gombatoxinok növénytermesztési és egészségügyi hatásának kutatásán dolgoznak szakemberek.
Hazánkban a szántóföldi növényeket fertőző mikroszkopikus gombák számára egyre kedvezőbb a klíma a globális felmelegedés és a szélsőséges csapadékeloszlás miatt. Az állati takarmányok és az emberi táplálék jelentős része gabona alapú élelmiszer, a gombák és az általuk termelt méreganyagok hatása azonban még sok tekintetben ismeretlen. Az ELTE kutatói most egy nyertes pályázat révén lehetőséget kapnak a toxinok hatásmechanizmusának vizsgálatára és az idegrendszerre gyakorolt krónikus hatásaik elemzésére.
