Miként lehetne gazdaságilag hitelt érdemlően igazolni, hogy tönkretesszük azon szolgáltatásokat, amiket a természet teljesen ingyen nyújt számunkra és végső soron a testi-lelki egészségünk, túlélésünk múlik rajta?
2011. július 13-án műhelymunkát szervezett a CEEweb a Biológiai Sokféleségért egyesület a természeti tőke beépítésének lehetőségeiről a gazdasági tervezési folyamatokba. A rendezvényen a kormányzat és Országgyűlés képviselői, valamint tudományos kutatók és civil szervezetek vettek részt. Tapasztalataikat és eredményeiket megosztva arról beszélgettek a jelenlévők, miként lehetne Magyarországon hangsúlyosabban figyelembe venni a természeti tőkét érintő hatásokat a döntéshozási folyamatok tervezésében. A tanácskozásnak a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája adott otthont.
Az Európai Unió biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő stratégiája a következő intézkedést írja elő a tagállamok számára: „a tagállamok a Bizottság segítségével 2014-ig feltérképezik és értékelik a területükön található ökoszisztémák és szolgáltatásaik állapotát, felmérik ezen szolgáltatások gazdasági értékét, és 2020-ig előmozdítják ezen értékeknek az uniós és nemzeti szintű számviteli és jelentéstételi rendszerekbe történő beépítését.“
Ez egy komoly elvárás az Unió részéről, amit az a felismerés indokol, hogy természetes környezetünk számos létfontosságú szolgáltatást nyújt a társadalom és a gazdasági élet számára. Ezeket az ún. ökoszisztéma szolgáltatásokat (ilyen pl. az élelmiszerek és biomassza biztosítása, éghajlat szabályozása, víztisztítás, beporzás, rekreációs szolgáltatások, ld. bővebben: ESSRG füzetek 1., 7. oldal) mindezidáig nem, vagy csak kis mértékben vették figyelembe a gazdasági döntéshozatal során, aminek eredményeképpen számos beruházás az elvárt gazdasági haszonnál jóval nagyobb kárt okozott az ún. természeti tőkében. Ez utóbbinak számszerűsítésére, és némely esetben pénzbeli értékének meghatározására léteznek közgazdasági módszerek. Az EU stratégiáján kívül az utóbbi években számos további nemzetközi folyamat indult annak előmozdítására, hogy az államok mindezt minél jobban integrálják nemzeti döntéshozatali és elszámolási rendszereikbe.
A rendezvényen sor került az ökoszisztémák és biodiverzitás gazdaságtanára vonatkozó közgazdasági módszerek áttekintésére, a Magyarország természeti tőkéjével kapcsolatban rendelkezésre álló ismeretek bemutatására és, a jelenleg zajló erőfeszítések számbavételére. A hazai továbblépés lehetőségeinek megvitatására egy panelbeszélgetés adott lehetőséget. Ennek során a résztvevők külön hangsúlyozták a megfelelő indikátorok, a stratégiai célok és napi döntéshozatal közötti kapcsolatok, a jogszabályi korlátozások kialakításának szükségességét, és mindehhez széles körű társadalmi párbeszéd elindítását.
„Hamarosan Magyarország is bizonyíthatja elkötelezettségét a vállalt természetvédelmi célkitűzések betartása és az állampolgárainak jól-léte szempontjából alapvető természeti szolgáltatások megőrzése terén, amikor majd a következő uniós költségvetési periódus támogatásainak felhasználásáról dönt. A 2013 utáni fejlesztési tervek és támogatási szempontrendszerek kidolgozásában központi szerepet kell játszania a természeti szolgáltatások megőrzésének. Hiszen miként lehetne gazdaságilag hitelt érdemlően igazolni, hogy tönkretesszük azon szolgáltatásokat, amiket a természet teljesen ingyen nyújt számunkra és végső soron a testi-lelki egészségünk, túlélésünk múlik rajta?” – teszi fel a kérdést Hajdu Klára, az egyesület főtitkára.
A természeti tőke a gazdasági és más tőkefajtákhoz hasonlóan egy olyan tőkeállományt jelent, amelyből szolgáltatások nyerünk, esetünkben az ökológiai szolgáltatásokat, vagyis a természeti tőke az ezeket biztosító és fenntartó természetes – élő vagy élettelen struktúrát jelenti.
A The Economics of Ecosystems and Biodiversity (TEEB, a biodiverzitás és ökoszisztémák közgazdaságtana) című projekt egy G8+5 által életrehívott, és az EU és ENSZ által is támogatott kezdeményezés, amelynek fő célja volt, hogy a biodiverzitás és az ökoszisztéma szolgáltatások által nyújtott gazdasági érték egyre inkább tudatosuljon. A GLOBE International által a közelmúltban publikált GLOBE Natural Capital Action Plan a politikai akaratot hivatott támogatni ahhoz, hogy a kormányzati döntéshozatal folyamatában a természeti tőke annak valós értékén szerepeljen.
További információk a CEEweb honlapján.
