A Tiszta Levegő Munkacsoport (Clean Air Task Force) nevű civil szervezet eddig nem ismert metánszivárgást filmezett le több magyarországi kőolaj- és földgáztelepen. Találomra kiválasztott tíz helyszínen mértek, ebből nyolc esetében mutattak ki a jelentős mértékű metánszivárgást.
Mindenhol – a Mol, az Fgsz Földgázszállító Zrt., a Hexum Földgáz és a Magyar Földgáztároló (Mfgt) telephelyein – a földgáz-, illetve kőolajipari infrastruktúra egyes eszközeiből származott a metánkibocsátás – számolt be a Napi.hu.
A szivárgás detektálására egy olyan infravörös színtartomány megjelenítésére és rögzítésére képes kamerát használtak, amelyet eredetileg az iparági szabványok alapján hibás, nem jól tömítő olaj- és gázipari rendszerelemek kiszűrésére használnak a szektorban. Az összes felvétel a kampány oldalán érhető el, példaként itt az algyői gázüzemnél detektált szivárgás:
James Turitto, a felvételeket készítő kutató így kommentálta az eredményeket: „Meglepődtem, hogy szinte minden meglátogatott helyszínen tapasztaltam metánkibocsátást és szivárgást. Ez neki azt jelenti, hogy valójában azt sem tudjuk, hogy a hivatalosan bevallottnál mennyivel több metánt bocsát ki Magyarország.”
A metán a szén-dioxidnál 84-szer erősebb üvegházhatású gáz, emiatt különösen fontos lenne visszafogni a kibocsátását a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Egy közelmúltban megjelent ENSZ-jelentés szerint a következő évtizedben nagyjából a felére kellene csökkennie a globális metángáz-kibocsátásának, hogy legyen esélyünk kezelhető keretek között tartani a felmelegedést. A metánkibocsátás fő emberi forrásai a fosszilis üzemanyagok ipara (melynek a teljes emisszió 34 százaléka írható a számlájára), a mezőgazdaság (40 százalék) és a hulladékszektor (20 százalék).
A telex megkérdezte a Molt – amelynek infrastruktúráján a legtöbb vizsgált telep üzemel -, hitelesnek tartják-e a mérési eredményeket, és ha igen, terveznek-e fellépni a szivárgás ellen, amint reagálnak, frissítik a cikket.
