Egy karcsú macska és egy mackó kereszteződésének ható faj az andoki felhőerdőkben, illetve egy szem nélküli csiga, amely több mint 900 méteres mélységben a föld alatt él Horvátországban – a nevezettek is megtalálhatók ama top 10 új faj között, amelyre tavaly bukkantak.
A 2008 óta évente összesített lista célja felhívni a figyelmet ama tényre, hogy a kutatók máig folyamatosan új fajokat fedeznek fel. 2013-ban közel 18 ezret találtak meg, velük bővül a tudomány számára már ismerős kétmillió. Taxonómusok és más szakemberek nemzetközi bizottsága gyűlt össze az amerikai SUNY Környezet tudományi és Erdészeti Főiskolán, hogy kiválassza a top 10-et. A lista publikációját május 23-ára, Carolus Lunnaeaus avagy Carl von Linné (1707-1778) svéd botanikus, a modern rendszertan megalapítójának születésnapjára időzítették. (Mellesleg április 22-e a biológiai sokféleség nemzetközi napja)
A kutatók úgy hiszik, hogy a természetben további 10 millió felfedezetlen faj rejtőzik az egysejtű organizmusoktól az emlősökig. Ezért aggasztja őket, hogy a fajok gyorsabban eltűnhetnek, mint ahogy azonosítják őket – mondja Quentin Wheeler entomológus. „A top 10 faj megállapításának célja felkelteni a figyelmet ama ismeretlen hősök iránt, akik a biodiverzitási krízist igyekeznek felszámolni azzal, hogy próbálják elkészíteni a földi növény-, állat- és mikrobavilág leltárát" – magyarázza. A korábbi listákhoz hasonlóan az új is feltárja, hogy még a nagyobb testű fajok is elkerülhetik a kutatók figyelmét.
A top 10-be például besorolták az olinguitót, mely egy macska és egy medve összeolvadásának tűnik, Kolumbia és Ecuador felhőerdeiben él. A két kilogrammos mosómedverokon az első ragadozó emlős, amelyet a nyugati féltekén az utóbbi 35 évben felfedeztek.
Jóval hosszabb ideig nem figyeltek fel egy még nagyobb élőlényre, a 12 méter magas thaiföldi sárkányfára, amelynek puha, kard formájú levelei és krémszínű virágai vannak narancsszínű szálakkal. A régióban élők tudtak róla, ám a kutatóknak ismeretlen volt. Szintén senki sem ismerte a top 10-es lista néhány egyéb faját. Az antarktiszi Ross-jégnyelvnél lemerülő tengeralattjáró például felfedezett egy sárga, 2,5 centiméteres szellőrózsát (más néven tengeri anemónát), amely befúrja magát a jégbe, és több tucat tapogatót nyújt ki a fagyos vízbe.
Még riasztóbb, hogy a kutatók nem is tudtak ama mikrobák létezéséről, amelyek Floridában és Francia Guyanán túlélik az űrhajók összeszereléséhez használt tisztaszobák sterilizálását, és így potyautasként más égitestekre juthatnak. Szintén új felfedezés a Costa Rica-i Tinkerbella nana darázsfaj, amely csupán 250 mikrométeres, így az egyik legkisebb ismert rovar.
Antonio Valdecasas, a top-10-es bizottság zoológus elnöke szerint még mindig nagyon messze vagyunk a földi biodiverzitás teljes ismeretétől. Amíg nem tudjuk, milyen élőlények léteznek a bolygón, az embernek arról sem lesz tudomása, ha valamely faj eltűnik, vagy ha a klímaváltozás, esetleg más környezeti zavarok miatt máshová költözik – figyelmeztet a bizottság.
