A Cornell University 2005-ben feltárta egy 7 évvel korábban beültetett platán gyökérzetét úgynevezett airspade segítségével. A nagy nyomású levegő segítségével feltárt fa gyökérzete olyan növekedési erélyt mutatott, amit sima talajba ültetett társaik nem tudnak nagyon burkolt, rossz talajú városi környezetben produkálni. A Stockholm Faültetési Rendszer terjedőben Budapesten.
Utóbbiak többnyire megmaradnak a fahelyeiken belül, s mivel áthatolhatatlan akadályokba ütközik a gyökérzetük, így a lombjuk sem tud fejlődni, alig adnak árnyékot.
A belváros oly mértékben mostoha, hogy itt bárki faültetésben gondolkodik, a szokásostól eltérő módszerekkel tud csak jó eredményre jutni.
A Fővárosi Önkormányzat a Bartók Bélán kezdett először ilyen módszereket kipróbálni, az id. Antall József rakparton, a Podmaniczky utcában, a Blahán folytatta, a terveinkben a Mester utcán, a Bartókon, a Városháza parkban szerepel ilyen faültetés.
De szerencsére több kerületi példa is akad, az V. kerület még a Fővárossal együtt a Podmaniczky téren és a József Nádor téren alkalmazott gyökércellát, az Arany János utcában és a Váci utcában, Szomory Dezső téren pedig most van kivitelezésben a Stockholm Faültetési Rendszer (SFR) módszer szerinti faültetés.
A IX. kerület az első volt abban, hogy meglévő fák életminőségét javította fel szerkezeti talajjal, (Bakáts-téri projektről podcastunk itt) a VI. kerület pedig a Benczúr utcában vágott bele fahely jobbító módszerekkel fapótlásokba. S ne feledkezzünk meg a hőskorról sem: az Ötpacsirta és a Reviczky Gyula utca VIII. kerületi fasora a közművek és a fahely összehangolt rendezése nélkül sosem jöhetett volna létre.
Ezek a módszerek kezdenek polgárjogot nyerni, kezdik felismerni a döntéshozók, kezelők, üzemeltetők, hogy fát ültetni a belvárosi viszonyok közé ugyanolyan komoly közműberuházásnak számít a mostoha körülmények között, mint egy vízvezeték vagy egy csatorna elásása. És az ára is közelít ezekhez. Cserébe viszont árnyas fákat ad hosszútávon a betondzsungelben, s nem kínlódó, beteges bonsait. A közműhelyzet limitjei ellenére a faültetés számára kicsit szélesebb kapu nyílt velük, s mostanra már közműszabvány, favédelmi szabvány, ültetési szabvány is támogatja jöttüket. Hamarosan jogi aktus is, de erről majd később. Hamarosan komoly, Európai Uniós pályázati forma is kerületeknek (Egészséges utcák), de majd erről is később. Most csak nézzük meg mekkora gyökérzetet növeszt egy fa a szerkezeti talajban hét év alatt.
