Nem vett részt az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a paksi bővítési megállapodások előkészítésében és véleményezésében – derült ki egy LMP-s írásbeli kérdésre adott kormányzati válaszból. Csakhogy a vonatkozó jogszabályok szerint a nukleáris hatóságot nem lehetett volna kihagyni az ügyletből: az, hogy az OAH szakmai kompetenciájára nem tartottak igényt, egyértelműen az ügylet politikai jellegére utal.
„Az OAH-nak nincs törvényben előírt kötelezettsége a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény előkészítésében való részvételre" – ezt a választ adta Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára az LMP-s Szél Bernadett írásbeli kérdésére, amiben a képviselő aziránt érdeklődött, hogy hogyan maradhatott ki a nukleáris hatóság az atomerőmű-bővítésből.
Az ügy előzménye, hogy a parlament a közelmúltban tárgyalta meg „Az atomenergia 2014. évi hazai alkalmazásának biztonságáról" szóló, az OAH tevékenységéről beszámoló jelentést, és a szövegből az derült ki, hogy a hatóság semmilyen szerepet nem kapott a bővítési megállapodások előkészítésében és véleményezésében. 2014 volt a magyar-orosz nukleáris együttműködési egyezmény, illetve a paksi bővítés részleteit rögzítő három szerződés, az ún. megvalósítási megállapodások aláírásának éve. Bár az említett egyezményt januárban szignálták, az OAH 2014 áprilisában találkozott először a bővítési projekttel, amikor a Paks II. Zrt. telephelyének engedélyezését megkezdte, más feladata pedig nem is volt a beruházással kapcsolatban az esztendő végéig. Ez arra utal, hogy a nukleáris hatóság egyáltalán nem vett részt a konkrét technológia kiválasztásában (illetve annak véleményezésében), sem pedig a biztonsági elvárások megfogalmazásában- írta a nol.hu.
A fentiek nincsenek szinkronban a vonatkozó magyar jogszabályokkal. Az Atomtörvény szerint „az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a kormány feladata (…) az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a kormány az Országos Atomenergia Hivatal útján gondoskodik". A nukleáris hatóság feladatköreinek felsorolásában pedig az szerepel: „Az atomtörvény és a vonatkozó jogszabályok szerint az OAH feladata az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásának megszervezése. A Hivatal jogszabályi felhatalmazás alapján ellátja az atomenergia biztonságos alkalmazása területén működő nemzetközi és kormányközi szervezetekkel folytatott együttműködésből eredő feladatokat."
A fentiek alapján az OAH-nak mindenképpen részt kellett volna vennie a bővítési megállapodás és a szerződések előkészítésében – ez ugyanis az alapfeladatai közé tartozik –; az a tény, hogy kihagyták belőle, egyrészt jogsértésre utal, másrészt pedig arra, hogy a bővítésről nem szakmai döntés született (ahhoz ugyanis szükség lett volna a releváns szakmai tudás birtokosára, a nukleáris hatóságra), hanem a politika döntött egy alapvetően politikai projektről
