Az idei lehet zsinórban a harmadik legforróbb év 2015 és 2016 után, ráadásul úgy, hogy az előző két évtől eltérően a 2017-es évet nem kísérte a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Niño jelenség.

A WMO az ENSZ két napja, a németországi Bonnban megkezdődött klímakonferenciájához időzítette bejelentését. A találkozón csaknem 200 nemzet 25 ezer tudósa, követe és környezetvédelmi aktivistája vesz részt, hogy közösen kidolgozzák a 2015 decemberében, Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket.

Idén a január elejétől szeptember végéig tartó időszakban a globális átlaghőmérséklet nagyjából fél Celsius-fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti 14,31 Celsius-fokos átlagnál. A 2013 és 2017 közötti ötéves időszak átlaghőmérséklete pedig több mint 1 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti értéket.

A WMO szerint 2017-ben az átlagosnál jóval gyakoribb esőzések sújtották egyebek között Kína nyugati részét, Dél-Amerika déli részét és az Egyesült Államok egyes területeit, továbbá az északi-sarki tengeri jég kiterjedése is jelentősen elmaradt a szokásos átlagtól.

A szakemberek szerint valószínűleg a 2017-es év lesz az eddigi legforróbb olyan év, amelyet nem kísért az El Niño jelenség, amely az elmúlt években szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét. És hát, mondják a tudosók, nem véletlen ám, hogy éppen mostanában vannak ekkora hurrikánok.

Minden térképet átrajzol a klímaváltozás

A térképkészítőknek egyre inkább figyelembe kell venniük munkájuk során a klímaváltozás hatásait, hogy az újabb térképeken az erdőirtások, a szárazföldi partvonalak és a korábban az örök jég birodalmának vélt területek határvonalainak gyors módosulását is feltüntethessék. A változás egyre gyorsabb, ezért a térképek is egyre gyorsabban avulnak el, ami magát a térképkészítés folyamatát is átalakítja.