Bár a napelemek teljes egészében újrahasznosíthatóak, a kormány környezetszennyezési sarcot vetett ki rájuk. Kétszer annyit, mint az akkumulátorokra. Emellett a szélerőművek generátora és vezérlőegysége is termékdíjköteles – igaz nálunk már ezek sem épülnek. A paksi atomlobbi nyomul, vagy csak a vak pénzbehajtás?
Januártól termékdíjkötelessé váltak a környezetkímélő áramtermelésre szolgáló napelemek – szúrta ki a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség. Az új, nemzetközi viszonylatban is példátlan adónem kivetésének a pénzbehajtáson túl nincs racionális magyarázata, a használt napelem ugyanis nem veszélyes hulladék, és 100 százalékban újrahasznosítható. Egy aprócska adómódosítással az Orbán-kormány alighanem ismét kivívja a világ figyelmét: januártól környezetvédelmi termékdíjat (elvben az adott termék környezetkárosító hatását ellensúlyozó zöldadót) kell fizetni a napelemek minden kilogrammja után.
Hasonló intézkedésre sem internetes kereséssel, sem a szakmai szervezetekkel konzultálva nem találtunk példát: a Nap energiájával környezeti kibocsátás nélkül áramot termelő panelek felszerelését mindenütt adókedvezményekkel és támogatásokkal ösztönzik. Magyarországon viszont, ahol az egész EU-ban a legalacsonyabb a napenergiával termelt áram aránya, az állami elvonás miatt most jelentősen megdrágulnak a napelemek.
Veszélyesebb lenne az akkumulátoroknál?
A termékdíjtörvény eredeti céljával („hogy hozzájáruljon a környezetszennyezés megelőzéséhez illetve csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodásra irányuló tevékenységek ösztönzéséhez") ellentétesnek tűnő új adónak a mértéke is meghökkentő: kilogrammonként 114 forintot kell fizetni az alumíniumból, szilíciumból és üvegből összeállított, teljes mértékben újrahasznosítható napelemekért, miközben a savat és mérgező nehézfémeket tartalmazó akkumulátorok kilónkénti termékdíja csupán 57 forint, vagyis a törvényjavaslatot beterjesztő kormány a napelemeket kétszer veszélyesebbnek tekinti az akkumulátoroknál.
Napelem.jpgMinden napelem után 114 Ft/kg környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni 2015. január 01.-et követően, mely mintegy 2000-2500 Ft-os modul áremelést jelent.
A törvény I. számú melléklete
57. Szórakoztató elektronikai cikkek és fotovoltaikus panelek, az alkatrészek kivételével.
64. Fotovoltaikus elem 8541 40 90
5 . Szórakoztató elektronikai cikkek Termékdíjtétel (Ft/kg) 114 Ft/kg.
A III. kategóriába, a “Jelentős szennyezést okozó termék- és anyagáramok” kategóriába sorolták a napelemeket, míg pl. az akkumulátorok csak a II. kategóriát a “Szennyező termék és anyagáramok” -ba sorolták így csak 57 Ft/kg a termékdíj.
A napelemek átlagélettartama 35-40 év és teljes egészében újrahasznosíthatók, hiszen szilíciumból azaz a föld ötödik leggyakoribb eleméből és alumíniumból van a kerete. A napelemek működésük során CO2 kibocsájtást csökkentik, hiszen megújuló energiából, a nap energiájából állítják elő a villamosenergiát, kiváltva ezzel a hagyományos fosszilis és atomáramot, tehát semmiképpen sem nevezhetők környezetszennyezőnek.
Még így is – a legjobb befektetés a napelem
Még mindig a legjobb befektetés a napelem, mivel hazánkban is évi 10% a napelemes rendszerek hozama, annak ellenére, hogy az EU legmagasabb ÁFA kulcsa terheli mind a napelemeket, mind a villamosenergiát és mégis a legalacsonyabb a villamosenergia tarifája. A drasztikus mértékű környezetvédelmi termékdíj a 35.000-55.000 Ft+ÁFA összegű napelem modulokra rakodik rá, ez tovább rontja az amúgy is hazánkban leghosszabb megtérülési időt. Ma már ~700 vállalkozás több ezer munkatársa gyártja a napelemeket, tervezi, telepíti, üzemelteti a napelemes rendszereket. Jellemzően panelonként 5.000-10.000 Ft-os munkadíjért telepítik a vállalkozások a rendszereket így jelentős mértékben emelkednek a rendszerek díja.
Ennek az új termékdíjnak és a kiemelkedő ÁFA kulcsnak köszönhetően a határon túli vállalkozások kerülnek helyzeti előnybe hiszen a termékdíj csak forgalomba hozót terheli, az ÁFA meg mindenkörnyező országban jelentősen alacsonyabb. Egyre gyakrabban telepítenek szlovák cégek hazánkban napelemes rendszereket, így egyre nagyobb extra profittal….
A nol.hu kérdésére Kiss Ernő, a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség elnöke megerősítette, hogy a januártól hatályos módosított termékdíjtörvény valóban a napelemek termékdíjasítását tartalmazza, amit a törvényszövegben szereplő megnevezés mellett a vámtarifaszám is egyértelművé tesz. A szakember azt is nyomatékosította, hogy hasonló, a napelemeket sújtó zöldadókat más országokban nem ismer, inkább a kedvezmények dominálnak.
Korábban Magyarországon is létezett adókedvezmény – speciális áfakulcs formájában –, ezt azonban mostanra eltörölték, helyette a világ legmagasabb, 27 százalékos áfáját, és mostantól a termékdíjat is fizethetik a magyar napelem-vásárlók. Sőt, márciustól egy újabb költséggel is számolniuk kell: az otthoni napelem-beruházások esetén kötelező lesz az úgynevezett távműködtetésű tűzvédelmi főkapcsoló beépítése. Ez arra szolgál, hogy tűz esetén a napelemet is leválasztja az épület elektromos hálózatáról, megakadályozva, hogy a tűzoltók a nap-áram miatt szenvedjenek áramütést. (Úgy tudjuk, a kapcsoló beépítése Németországban kötelező, a legtöbb uniós tagállamban azonban inkább egy filléres eszközzel oldják meg a problémát: a tűzoltó-felszereléshez tartozó habbal lefújják a napelemet, így az nem termel több áramot az oltás idején.)
A két változás, vagyis a termékdíj és a kötelezően beépítendő tűzvédelmi eszköz együttesen akár 40 százalékkal is megdrágíthat egy háztartási napelem-beruházást: egy tavalyig 1-1,2 millió forintba kerülő rendszer üzembe állításáért márciustól nagyjából 400 ezer forinttal kell többet fizetni. Az ügy további érdekessége, hogy a szélerőművek fődarabjai közül a generátor és a vezérlőegység is termékdíjköteles lett a törvénymódosítás nyomán, így mostantól a szélerőművek építtetőinek is kell környezetvédelmi adót fizetniük – igaz, mivel a kormány évek óta nem ad ki új szélerőmű-építési engedélyt, ez egyelőre csak elvi akadályt jelent.
Tíz év sem lesz elég a megtérülésre
2014-es adatok szerint Magyarországon a napenergiával működő háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítménye 32,1 megawatt (szemben az ausztriai mintegy 800 megawattal), ami azt jelenti, hogy a mintegy 4 millió magyar háztartás elenyésző hányada, legfeljebb 15-20 ezer lakóegység rendelkezik napelemmel. Ez a szám a belátható jövőben nem is fog érezhetően bővülni, mivel már a mostani drasztikus emelés előtt is tíz év körül volt egy otthoni napelemes beruházás megtérülési ideje.
Az LMP-nek sem tetszik
Az LMP szerint elfogadhatatlan, hogy az Orbán-kormány környezetvédelmi adóval akarja drágítani a környezetkímélő napelemeket. A párt törvénymódosító javaslatot nyújt be a termékdíj-törvény megváltoztatására, a köztársasági elnököt pedig arra kéri, hogy valóban tegyen a környezetvédelemért, és akadályozza meg a napelemek megadóztatását. A napelemekre kivetett termékdíj az Orbán-kormány egyik legsötétebb ötlete: egyértelműen megmutatja, hogy a kormánytöbbség a jövőt bármikor hajlandó némi aprópénzre váltani. A PM írásbeli kérdést tesz föl az érintett minisztereknek, hogy megtudja, mi az oka a környezetvédelem megadóztatásának, és mit kívánnak tenni a nyilvánvalóan elhibázott szabályozás korrekciója érdekében.
FRISSÍTÉS január 11: Az LMP, az Együtt és a Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) is tiltakozik a napelemekre most kivetett környezetvédelmi termékdíj ellen. V. Németh Zsolt hungarikumokért és környezetügyért is felelős államtitkár szerint majd ebből ártalmatlanítják a tönkrement napelemeket. Azt meg egy épeszű halandó sem érti, hogy a savas akkumulátorokért miért csak a felét kell fizetni. A pártok is kiakadtak a napelemek termékdíján >>>
Nem lehet csak naperőmű, mert éjjel is kell áram – állítja L. Simon
Az LMP kezdeményezésére a paksi bővítésről tartottak tegnap parlamenti vitanapot. Szijjártó Péter szerint a paksi beruházás garantálja a fenntarthatóságot, a versenyképességet és a biztonságos energiaellátást. Szél Bernadett szerint egy munkahely 750 millió forintba kerülne. Jávor: A paksi bővítést észérvekkel képtelenség megvédeni
