A Földközi-tenger medencéjét érintő európai, afrikai és közel-keleti vadászat becslések szerint 13-37 millió, átlag mintegy 25 millió madár pusztulását okozza minden évben. Újabb szomorú szalakóta megkerülés a Közel-Keleten – egy jeladós madarunkat lőtték le Szaúd-Arábiában.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szalakótavédelmi LIFE projektjének Facebook-oldalára április végén érkezett egy videóüzenet, amin lelőtt szalakótákat, köztük egy jól leolvasható magyar gyűrűvel és jeladóval felszerelt példány tetemét pakolják ki egy papírdobozból. Az MME arab anyanyelvű önkéntese lefordította a felvétel szövegét, amelyből kiderül, hogy a vadász a Közel-Keleten gyakori pápaszemes bülbülnek gondolta a szalakótát (a két faj azonban gyakorlatilag összetéveszthetetlen), így tévedésből lőtte le.
A szalakóták hurokvonulók, az afrikai kontinens dél-délnyugati részén telelnek, de március-április visszafelé vezető útjuk során a kelet-afrikai útvonalat használják. Az Arab-félszigeten repülnek át az európai költőhelyeik felé, érintve Szaúd-Arábiát, Irakot, Szíriát és Libanont. Az MME Madárgyűrűzési Központjának adatbázisában több elpusztult, feltételezhetően lőtt vagy befogott szalakóta megkerülés szerepel a térségből, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Líbia érintett leginkább a problémában, de a Magyarországon költő szalakóta-populációt alapvetően fenyegeti a vonulási útvonalakon jelentkező vadászat.
A Földközi-tenger medencéjét érintő európai, afrikai és közel-keleti vadászat becslések szerint 13-37 millió, átlag mintegy 25 millió madár pusztulását okozza minden évben. ♦ madármészárlás a mediterráneumban Birdlife tanulmány (9,5 MB pdf.)
Természetesen az esetek kis részében történik csak olyan visszajelzés, mint a mostani. A Nemzetközi Madárvédelmi Tanács (BirdLife International, melyben Magyarországot az MME képviseli) legutóbb tavaly folytatott átfogó, nálunk Hős hetes néven futó kampányt a mediterrán madármészárlás kapcsán.
A lelőtt szalakóta hátán lévő jeladó speciális, rövid hatótávolságú UHF-adó, mely nem alkalmas távolsági adatok közlésére. Ez az adótípus 200 méter sugarú körön belül képes rádióhullámokkal kommunikálni a vevőegységgel, ezért a költőterületen mozgó madarak vizsgálatára alkalmas. A tavasszal hazatérő jeladós madarakat terepjáróval megközelítő kutatóknál lévő vevőegység „ébreszti” fel, és így tölthetjük le a mérési időszakokban gyűjtött adatokat. A jeladós madárról készült videó az interneten bejárta a világot, így a szaúdi hatóságokhoz is eljutott, akik abban segítik az MME munkatársait, hogy az adó Szaúd-Arábiából postai úton Magyarországra kerülhessen, hogy újabb madárra felszerelve tovább szolgálhassa a faj védelmét.
