A Szeged melletti Zsombó egy homokhátsági település, ahol felesleges az amúgy is kevés vizet sokszáz milliós uniós környezetvédelmi! pályázatból elpárologtatni. A vésztározó kikotrásánál keletkezett földből pedig esetleg egy 20 milliárd forintnyi védett növény élőhelyén hoznának létre repülőgép leszállópályát. A lokálpatrióta civilek tiltakoznak, a helyi önkormányzattól átvette a beruházást a fideszes Megyei Önkormányzat.
2021 június 9-i podcastunkban beszélt Kármán Balázs természetvédő arról, hogy sikerült megmenteni a többek között általa felkutatott/felmért összesen 20 milliárd (!) forint eszmei értékű védett növényzetet (mely főleg különböző kosbor fajokból álló) a Szegedtől nem messze fekvő Zsombó határában. Akkor mindenki örült a sikernek, hogy nem épül meg a repülőtér a falu mellett. De úgy látszik, hogy a beruházásban érdekelt körök nem adták fel, és most egy új trükköt vetettek be: EU-s pályázati pénzből egy teljesen felesleges záportározót és csatornarendszert építenek a falu másik határában, melyre az amúgy is állandóan száraz homokhátsági területen nincs is szükség.
Itt eddig kb. 200 millió forintnyi természetvédelmi kárt okozott az önkormányzati beruházás, és január 11-én a testület elfogadta a tározó területének növelését. Közben a már 600 millió forint környéki beruházás átkerült a fideszes megyei közgyűléshez, mely testület szorgalmazta eddig is ide a reptér megépítését. Szeged ellenzéki város, és az ottani repteret helyhiány miatt nem lehet bővíteni. Mit ad Isten, a vésztározóból kimarkolt föld épp annyi, mint amivel a Nagy Bara orchidea élőhelyét beteríthetnék kifutópályának. Ez ma Magyarország, ahol a politikai és gazdasági érdekek rendre felülírják az egészséges környezethez való „gránitszilárd” alaptörvénybe foglalt jogot, és fittyet hánynak a természetvédelemre. Az örkényi abszurd történetet Kármán Balázs agrármérnök, természetvédő, természetfotós, zsombói lokálpatrióta mesélte el Sarkadi Péternek.
Zsombó a Kiskunság déli részén fekvő, tipikus homokhátsági település, sík, néhány deciméteres terepszint különbségekkel, rossz, alacsony termőképességű homokvidéken, a mélyfekvésű részeken ősi szikes belvizes semlyékekkel. A nagyon rossz termőhelyeket folyamatos csapadékhiány és fokozódó szárazodás is sújtja a melegedés mellett. Valaki kitalálta hogy itt el lehet költeni (felhasználni) több száz milló Ft-nyi uniós támogatást a biodiverzitás, zöldítés és a klímacélok örve alatt. (A támogatandó cél: TOP-2.1.3-16-CS1 Települési környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztések „A biodiverzitás védelme és javítása, természetvédelem és zöld infrastruktúra, Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések, az éghajlattal kapcsolatos kockázatok (pl. erózió, tűz, árvíz, vihar és szárazság) megelőzése és kezelése, ideértve a társadalmi tudatosság növelését…”
Azt TALÁLTÁK KI, HOGY “HELYBEN TARTJÁK A CSAPADÉKVIZET,” ÚGY, HOGY VÍZELVEZETŐ ÁROK RENDSZERREL ELVEZETIK.
A létesítendőnek hazudott, valójában meglévő árokrendszerre ráolvasták, hogy milyen rettenetes mennyiségű többletvíz keletkezhet, ami indokol egy hatalmas záportározót. (Azzal sem foglalkoztak, hogy az árokrendszer nem lesz összekötve a kiásandó gödörrel!)
A gödör hatalmas, 1 km töltés öleli körbe a kiásott méteres gödröt! (AMIT MOST KÉTSZERESÉRE AKARNAK/FOGNAK NÖVELNI!)
A valóság azonban az, hogy a meglévő vízelvezető árkokon mindössze némi kozmetikát hajtottak végre, és ráadásul sok helyen megszüntették a szikkasztó, homok medrű árkokat, és befedték őket. Napnál világosabb, hogy 1 liter csapadékvíz többlet nem következik a hivatkozott “vizesárkokból”. De a kiásott sekély medrű nyílt vízfelület nem tud vizet visszatartani, már most is félig telt talajvízzel (rétegvíz) ami kitölti a tervezett kapacitás közel felét!
És itt figyelembe kell venni azt, hogy az éves párolgási veszteség egy ilyen nyílt felszínű talajvíz gödörnél meghaladja a 800mm-t, ami a duplája a lehulló egyre kevesebb évi csapadékösszegnek.
A töltéssel körbeölelt talajvízgödör a település legmélyebb részén került kialakításra amiből következik az hogy tavasszal a töltés mindkét oldalán víz fog állni!
A felszámolt gyep egy a történelmi időkben soha nem bolygatott páratlan botanikai értékű gyep. Ennek helyére lett kialakítva, minden szakmai tiltakozás ellenére az ásott gödör. A vízgazdálkodási övezetbe átsorolt Országos Ökológiai Hálózat Magterületen lévő gyepen több mint 200 millió Ft nyi védett eszmei értékű növényállomány él/élt. (plusz állatvilág)
Még el sem készült a “záportározónak hazudott” nyíltfelszínű talajvíz pazarló gödör, de felsőbb nyomásra “eldöntették”, hogy megduplázzák, azaz “meghosszabbítják Bicskéig ha kell Lovasberényig”, és a falu helyett a Megyei Önkormányzat fogja vezényelni a természetpusztítást, kizárva bármi helyi akadékoskodást.
Immár a természet, környezetpusztítást már több mint fél milliárd forintnyi Uniós pénz fogja támogatni amit eredetileg ” A biodiverzitás védelme és javítása, természetvédelem és klíma célok” érdekében adott az Unió!
Ennek a projektnek a leglelkesebb patrónusa a Csongrád- Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Szegeden, mint a vízügyi engedélyező hatóság. Szerinte ez teljesen rendben van.
Úgy mint a Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság szerint is.
Kedves katasztrófavédő srácok ez valóban “katasztrófa” ezt védenetek több mint bűn, ez hiba!
ilyen volt ilyen lett, és erre hivatkozva ássák szét a legszebb gyepet, ez ugyanaz a árokszakasz a régi és az új betonburkolattal.
Ami példátlan és árulkodó, hogy a település belterületi vízelvezető árok rendszerének felújítása túlnő a településen és azt a Megyei Önkormányzat vonja el, és veszi kézbe. Nyilvánvaló hogy itt más a cél..
Eredetileg azt kamuzták, hogy belvízvédelem, és a jelenleg kivitelezés alatt álló rendszer 25 000m3 gödörrel és árokkapirgálással megelőzi az elmúlt 10 évben okozott belvízkárt ami kb 15 millió Ft. Mire elkészül a következő ütem is, addigra elköltünk erre 600 millió Ft ot, 40 x nagyobb költség mint a megelőzhető kár, 20 éves távlatban.
Ki hiszi ezt el?
Ez a buli ami új árkokat nem fog létesíteni, de egy 50 000m3 es gödröt fog eredményezni ami pont annyi kitermelt földet jelent mint ami a Nagy Barára kellene a repülőtér felszállópálya tereprendezésre..
Ez nem véletlen egybeesés…
Megyei Önkormányzat nem foglalkozik “csak úgy” egy porfészek csapadékvíz elvezető árok rendszerével… Csak ha olyat tud, amit mi nem.
Miért kellett elvonnia a településtől a csapadékvíz elvezető hálózat fejlesztését? Miért lett ez Megyei projekt, és hogy igaz-e, hogy a Nagy Barára kívánják kifutópálya céljára elvinni az innen kitermelt földet?
Fotók: Kármán Kolos.
A 2020 április 22-én, a Föld Napján indult podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
