Nem most veszítette el nálam Jakab István (Magosz) a szakmai hitelét, az nálam sohasem létezett. Találkoztam és beszéltem vele a 2005-ös gazdatüntetés után egy évvel az Országgyűlés Irodaházában, míg Ángyán Józsefre vártam. Valamiféle hős parasztvezéri szerepben rekedt akkorra és mesélt. Ha nem sikerül a gazdákat képviselnie, akkor hazamegy és folytatja a gazdálkodást – mondta már fékezett habzással. Illedelmes ember vagyok, nem tettem szóvá, amit produkált, csak már a gazdahacacáré verte ki nálam a biztosítékot. Mindig is használható politikai ágensnek gondoltam őt, aki a jóhiszemű Ángyán József hátán kapaszkodott fel a család gazdaságok képviseletéig, akiket aztán a tanárúr távozása után menten cserben hagyott. Persze csak szerintem, aki csak tényeknek hiszek, álmoknak, sejtéseknek és érzéseknek nem. Az létezik, amit nekem bizonyítani tudnak! A többi meskete; több értelme nincs, mint a csujogatóknak.
Az MTI röptette a hírt, hogy „Jakab István szerint a magyar társadalomnak meg kell ismernie azt a problémát, amelyet az országban rekedt ukrán gabona okoz, mert azon túl, hogy jelentősen lenyomta az árakat, az emberek egészsége is kockán forog (sic!). Azt mondta, hogy Ukrajnában olyan növényvédő szereket alkalmaznak, amelyeket harminc éve [?] kitiltottak az Európai Unió területéről. A legszigorúbb ellenőrzés alá kell venni a Magyarországon lévő készleteket, eddig a kormányhivatalok több mint nyolcszáz mintavételt végeztek – fűzte hozzá. A Magosz elnöke hangsúlyozta, hogy közösen kell fellépni az Európai Bizottságnál, ehhez a zöldek csatlakozását is várják. »Küzdjünk együtt azért, hogy minden magyar ember asztalára egészséges élelmiszer jusson [ez nekem olyan Fazekas Sándoros], és úgy segítsük az ukránokat!« – mondta. Hozzátette, hogy az összefogásban a magyar gazdatársadalom [ez saját magát jelenti], az érdekképviseletek [ez a Magosz plusz kamara] és a kamara [Győrffy Balázs vezeti] is partnere a magyar kormánynak [vagyis Nagy Istvánnak].”
Gondolom erre az MTI által terjesztett gazdahírre (háttérben kiegyenesített kellékkaszákkal) az eddig lesajnált zöldek most pattannak, Ungár (most éppen agrár) irodaház-résztulajdonos (a tetőn sok műfecskefészekkel) meghatódva a keblére öleli a szépkorú Jakabot. Persze ez merő képzelgés; vizuális típus vagyok. Nos, én – mert állítása nyomán a RASFF (Rapid Alert System for Food and Feed) kutatható adatbázisát elemeztem – kifejezetten tartok tőle, hogy tényállítása eredményesen perelhető lehet – hitelrontás címén – Ukrajna jogászai részéről, hiszen a 2020-2023 között mért európai adatokkal szolgáló referenciaadatbázisból nem tudná ezt hitelesen alátámasztani. Sőt, azokkal ellentétes a tartalma, mint amit állít. Nemzetközi bíróság bizony nem hisz a könnyeknek.
A RASFF révén Magyarország Törökország esetében élhetne efféle érvelési technikával, de nem teszi. Ennek ellenére az Auchan most is árul török zöldségeket (elsősorban paprikaféleségeket) és gyümölcsöket (elsősorban citrusféléket). Ukrajnából származót viszont nem láttam.
A török árura jellemző, hogy különféle növényvédő szerek
[acetamiprid – 100 paprika és szőlő szállítmány; prochloraz (†2021) – 60 citrom, narancs, mandarin; chlorpyrifos és származékai (†2020) – 51 citrom, narancs, grapefruit, paradicsom és paprika; formetanate – 40 paprika és padlizsán; fenvalerate (†2009) és származékai (engedélyezett esfenvalerate) – 25 mandarin és narancs; pyridaben – 19 paprika; flonicamid – 18 paprika; fosthiazate – 18 paprika; buprofezin – 13 citrom és paprika; stb.); stb.] maradékait tartalmazza [† az EU-tiltás éve].
Ukrajna szállítmányaiban három alkalommal (két búza, egy napraforgó) találtak chlorpyrifos-t. Az ukrajnai szállítmányokban még egy búzaminta szerepel 2021-ből tebuconazole maradékkal. Mire alapozva fogalmazta meg akkor az állattenyésztő Jakab István ezeket a súlyos vádakat Ukrajna kárára, ami ellentmond a RASFF méréseinek? Ha nincs ilyen minősíthető eset veszélyes kockázati szinten, akkor a Magosz elnöke miért kelt rémhírt Ukrajna élelmiszereivel kapcsolatban? Tartozik ezzel részletes magyarázattal, az említett magyar adatok EU-nak való bemutatásával, vagy nyilvános bocsánatkéréssel Ukrajnától.
Jakab állításának Raskó György sem hisz, bár ezt nem bizonyítja. Ha engem kérdeznek a zöldek, akkor lebeszélném őket, hogy csatlakozzanak Jakab István mozgalmához, aminek a RASFF-ban nincs nyoma. Áder János alapítványa és mások vajon, mit szólnak ehhez a nem EU-kompatibilis purparléhoz?
„Jakab István a beszélgetésben emlékeztetett: az EU által kezdeményezett szolidaritási folyosót Magyarország is megnyitotta, hogy az Ukrajnában rekedt gabona Afrikába és a Közel-Keletre is eljuthasson…” Bocsánat, azokban az országokban miért lenne egészséges szerinte ugyanaz, ami nálunk mérgező? Nem dermesztő cinizmus ez, amelyben az értelmetlenség sem akadály?
„Jakab István szerint 800 mintavételt végeztek hazánkban az ukrán árukkal kapcsolatban.” Be kell mutatnia akkor a bizonyítékait? A Nébih mérte ezt a 800 mintát? Miért nem tárja akkor az eredményeket elénk? Egyébként, Magyarország 2021-ben egy búzatétellel Svájc felé bukott ugyanezért.
Élek a gyanúperrel, hogy Jakab István felszólalásaihoz hasonlóak miatt (nincs tehát egyedül) jellemző az ukrán élelmiszerekkel szembeni bizalmatlanság azért, hogy 100 elvégzett és dokumentált vizsgálat nem jelzett veszélyes szennyezettséget. A rendkívül rossz élelmiszerbiztonsági mutatókat produkáló Törökország esetében 99 ez a száma. Miként lehet ez? Kína esetében, amely joggal bukott meg korábban sokféle okkal 234 az a rekord, ami szerintem a bizalmatlanság mutatója.
Miről szól akkor ez az Ukrajna élelmiszerbiztonsága elleni vád, mert a RASFF-szerint nem tűnik megalapozottnak? Színtiszta érdekpolitika lenne ez Jakab Istvántól, aminek célja a magyar földesurak gazdasági védelme? Hogyan váltott a családi gazdaságok helyett ez a gazdaszervezet erre a szerepre? Szerintem nagyon veszélyes agrárpolitizálás ez, mert könnyen bizonyítható a valóság az európai hivatalos adatbázisokban? Így, nem lehet csak úgy levegőbe beszélni! Pontosabban lehet, csak a hozzám hasonlók miatt (nem vagyok egyedül) nem tanácsos.
A Magosz politikai lépése persze a hazai élelmiszerárak csökkentése ellen is szól. A RASFF adatai szerint úgy néz ki, hogy az olcsó ukrán termények magyar piacon való megjelenését és árletörését akadályozza éppen Jakab István. Vajon miért lényegtelen a kormánynak a lakosság fizetőképessége?
Orbán Viktor szerint „…százezrével tenné tönkre a magyar gazdákat, ha az ukrán mezőgazdaságot beemelnék az uniós rendszerbe”. Jakab István különös állítására támaszkodik ez a miniszterelnöki bejelentés? Magyar gazdák százezrei termesztenek búzát, kukoricát és napraforgót? A hazai baromfiipar nem jobban járna, mert olcsóbb lenne a takarmány. Tévedek?
A Lázár Jánossal tartós gazdasági kapcsolatot ápoló Raskó György polifón agrárközgazda (a rendszerváltáskori nagy agrárprivatizátor, most a Momentum pénzügyi támogatója) szerint az ukránok 20-25%-kal olcsóban állítják elő a szóban forgó termékeket. Nem nevezi meg ehhez az állításához a forrásait, nem beszél a háborús gazdaság esetlegesleges árairól, a kikötőt vesztett megbénult kereskedelemről. Szerinte a búza, kukorica és olajnövények területén lenne katasztrófa a magyar gazdákra nézve Ukrajna EU-partnersége. Ukrajna ne legyen EU-tag – vonja le Orbánunk a köveztetést (akkor a kárpátaljaiakról lemondott?), még csak ne is terjessze be csatlakozását az EU. Ezt nem vitattuk ki (ettől a választékosságtól Kazinczy Ferenc is lehidalt volna), legyen inkább Ukrajna abcúg.
A magyar fogyasztó hümmög; lehetne 20-25%-kal olcsóbb a kenyér, az étolaj, valamint a kukoricás tej, sőt hús? Nem üdvözölnék ebben a tartósan lefelé tartó életszínvonalú országban az olcsóbb élelmiszereket? Kétlem. Ez a jég bizony roppant vékony; talán éppen most be is szakad. A kormány óvatlanul tipeg-topog rajta.
Darvas Béla írása a greenfonak.
Nyitókép: Az orosz rakéták megsemmisítették a gabonaraktárakat a Zaporizzsjai régióban. kép: Dmytro Smolyenko Ukrinform ZUMA régió
