Egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese. Az EU azt ajánlja Magyarországnak, hogy növelje a lakások energiahatékonyságát. Az energiahatékonyság lehet hazánk egyik legnagyobb gázlelő-helye?
Az EU Bizottság országspecifikus ajánlása szerint hazánknak komoly lépéseket kell tenni az energiahatékonyság javítására, különösen a lakóépületek terén. Az ajánlások fontos iránymutatót jelentenek az uniós források felhasználása terén. Az energiahatékonyság növelése azonban az EU ajánlásoktól függetlenül is nemzeti érdek.
„A magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik”, állapítja meg a Bizottság a június elején megjelent Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlásában. Egyúttal javasolja, hogy tegyünk komoly lépéseket az energiahatékonyság javítására, különösen a lakóépületek terén. Az országspecifikus ajánlások súlya azért jelentős, mert a jövőben nem lehet olyan projektre uniós forrást felhasználni, amely ezekkel szembemegy.
Az épületek Európa teljes energiafelhasználásának 40%-át teszik ki, pedig a házak felújításával, renoválásával 2030-ra a gázfelhasználás 60%-át meg lehetne spórolni. Megdöbbentő adat, hogy egy átlag magyar háztartás egy négyzetméterre jutó energiafelhasználása csaknem az uniós átlag kétszerese. A magyar háztartások energiaszegénységét tehát nem önmagában a jövedelmekhez képest magas energiaárak okozzák (egy átlag magyar háztartás jövedelme 16%-át adja ki rezsire, dupláját az európainak), hanem jelentős részben a huzatos ablakok, szigeteletlen falak, és öreg kazánok.
Magyarországon egyelőre hiányoznak a széles körben és tartósan elérhető, állami energiahatékonysági finanszírozási programok. Magyarország komoly mulasztásban van az Energiahatékonysági Irányelv egyes elemeinek megvalósítása terén is, nem tudjuk többek között, hogy az irányelvben előírt 1,5%-os szolgáltatói energia-megtakarítás érdekében mit tervez a kormány, a 2013 nyarára ígért épület-felújítási stratégia, illetve a 2014 februárja tervezett Panel III program is késik, pedig az energiahatékonyság emelése nemcsak a lakosok pénztárcája számára fontos, hanem a hazai vállalkozások számára komoly versenyképesség-növelő tényező is.
„Az energiahatékonyság nem más, mint hazánk legnagyobb gázlelő-helye: az épületek szigetelésével, az ablakok és kazánok lecserélésével rengeteg import-gázt válthat ki az ország, mégpedig úgy, hogy az erre fordított pénz nem hagyja el az országot, hanem itt teremt új munkahelyeket. És még a rezsink is csökken mindeközben. A Bizottság tehát csupa olyasmit javasol, ami a magyar embereknek is érdekében áll.” – nyilatkozta Bart István, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.
40 %-os rezsicsökkenés lehetne a társasházakban, ha…
A társasházi lakó mindenütt csak mutyit lát. A hazai lakások 1/3-a többlakásos épületben van, ahol akár 40 %-kal lehetne csökkenteni a rezsiköltséget, a felújításoknál jelentkező energia megtakarítással, ha lenne ehhez pályázat, pénz, és szándék. Itt a legalacsonyabb a beruházási kedv, melyen változtatni akar az Energiaklub, az "Energiahatékonyság közösen” nemzetközi projekt keretében.
Lakásaink energetikai felújítása révén átlag 22 százalékkal csökken a rezsi – derül ki az Energiaklub friss felméréséből. A legtöbben nyílászárót cserélnek, a legnagyobb hasznot viszont a homlokzatszigetelés hozza. Szakértők helyett az ismerősökre hallgatunk. Állami támogatást 7 % kapott, az idei kilátások bizonytalanok. A szlovákok ránk vernek energiatakarékosságban is.
A felújító háztartások több mint háromnegyede a vártnak megfelelő, vagy annál nagyobb megtakarítást ért el a korszerűsítésnek köszönhetően – derül ki az Energiaklub legújabb, Lakossági Energiahatékonysági Barométer 2014 című, országos, reprezentatív adatfelvételéből. Energiaklub lakossági energiahatékonysági barométer 2014 (3 MB pdf.)
