A Greenpeace szerint a tegnap bejelentett, együttműködési megállapodás Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a Paksi Atomerőmű bővítéséről a következő legalább 70 évre rossz irányba tereli és bebetonozza hazánk energiapolitikáját. A természetvédők népszavazást követelnek!
Ilyen döntés egy demokratikus országban, társadalmi, szakmai vita és érdemi információk nélkül elfogadhatatlan. Különösen úgy, hogy a Medián reprezentatív közvéleménykutatása megmutatta, hogy a magyar lakosság kétharmada elutasítja a paksi bővítést, és szívesebben látná, ha a kormány a megújuló energiákat támogatná.
Felszólítjuk a parlamenti képviselőket, hogy ne szentesítsék a bővítésről szóló Putyin–Orbán-paktumot. Ne vegyék semmibe a választók akaratát pár hónappal a választások előtt, és főleg ne siessenek egy olyan előnytelen üzletet kötni, amit még unokáink is nyögni fognak. A kormányfőnek nincs joga ahhoz, hogy ebben az óriási horderejű kérdésben egyik napról a másikra, érdemi vita nélkül döntsön. Többek között a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa is megállapította, hogy a 2011-ben elfogadott országgyűlési határozat nem tartalmaz felhatalmazást arra, hogy bárki leszerződjön egy atomerőmű építéséről, mivel a döntés a beruházás előkészítésének megkezdéséről, nem pedig magáról a beruházásról szólt. Ráadásul – egészen a múlt hétig – a hivatalos kormányzati kommunikációban nemzetközi tenderkiírásról beszéltek, amit a kormányfő most egy mozdulattal semmissé tett, hiszen a Roszatom versenyen kívül nyerte meg az üzletet.
Orbán Viktor úgy kötelezné el az országot egy 4-6 ezer milliárd forintos beruházás mellett (ami a hazai éves költségvetés mintegy negyedét teszi ki), hogy sem a kormány, sem az atomerőmű előkészítésére indított többmilliárdos Lévai projekt tanulmányai sem adtak választ a legalapvetőbb kérdésekre, mint például arra, hogy miért most kell elindítani a gigaprojektet, és hogy hogyan nevezhetjük olcsónak azt az áramot, ami a jelenlegi piaci ár kétszeresébe kerül. Régóta hallgatjuk a kormányzat mantráját: a Paksi Atomerőmű bővítése megkerülhetetlen lépés, és tiszta, olcsó áramot hoz hazánknak. A döntéshozók mintha más energiaforrásokat nem is ismernének, érdemben nem vizsgálták az alternatívákat. A Greenpeace határozott szakmai meggyőződése szerint az új atomerőmű építése szükségtelen, túl drága; és a társadalmi egyeztetés hiánya, valamint a lényegi információk eltitkolása miatt hiteltelen és elfogadhatatlan.
Paks2: a természetvédők népszavazást követelnek!
Az Oroszországgal a paksi bővítés ügyében tegnap megkötött megállapodás tovább erősíti hazánk energiafüggőségét, évtizedekre eladósítja az országot és veszélyezteti a lakosságot. Az érdemi társadalmi vita nélkül, puccsszerűen nyélbe ütött megállapodás ügyében a Magyar Természetvédők Szövetsége népszavazást sürget. Annak ellenére, hogy tavaly még a beruházás tendereztetését ígérte a kormány, Orbán Viktor tegnap megállapodást kötött Putyin orosz elnökkel új paksi atomreaktorok építéséről. A hírről megdöbbenéssel értesült a Magyar Természetvédők Szövetsége. Magyarországnak az oroszországi energiaforrásoktól való függés erősítése, energiarendszerünk további központosítása helyett inkább az energiatakarékossági, energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásokat kellene támogatnia, amelyek helyi szinten biztosítanának több százezer munkahelyet – hangsúlyozta Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke.
A paksi bővítés ügyében megkötött megállapodás teljesen szembe megy az ország érdekeivel és a nemzetközi folyamatokkal. Miközben Japán még mindig a közel három évvel ezelőtt fukusimai nagyon súlyos nukleáris baleset következményeinek elhárításával küszködik, Németország és számos más ország az atomenergia kivezetésén dolgozik, a világ nagy részén rohamosan terjednek a szélerőművek és a napelemek, a magyar kormány a drága és veszélyes atomerőműveket erőlteti. Érthetetlen, hogy alig két héttel azután, hogy Szlovákia felállt a tárgyalóasztaltól és nemet mondott a Roszatom atomerőmű építéssel kapcsolatos követeléseire, a magyar kormány behódol Putyinnak és a Roszatomnak, s ezzel az elektromos áram árának akár 2-3 háromszoros emelkedését varrja a hazai fogyasztók nyakába.
Ha figyelembe vesszük azt, hogy a hírek szerint Oroszországtól 10-12 milliárd euró hitelt veszünk fel, továbbá a beruházás 20%-át hazánknak kell előteremtenie, akkor az azt jelenti, hogy legalább 15 milliárd euróba, vagyis kb. 4500 milliárd forintba fog kerülni az új atomerőmű építés. Akkor még nem is beszéltünk a tervezett költségvetés túllépéséről, ami az ilyen gigaberuházásokra jellemző (lásd 4-es metró vagy a közelmúlt finn és francia atomenergia beruházásai). Az egyéb járulékos beruházásokat is beszámítva pedig várhatóan 5000-6000 milliárd forintunkba fog kerülni a „paksi kaland”, vagyis ez azt jelenti, több mint egy millió forintba kerül minden egyes magyar családnak.
Elképesztő, hogy miközben a lakosság több mint fele ellenzi az új atomerőmű építéstét, egy orosz építésű atomerőművet pedig a lakosság kétharmada ellenez, a miniszterelnök érdemi társadalmi vita nélkül, puccsszerűen megállapodik Paks2 megépítéséről az orosz elnökkel! Egy ilyen nagy horderejű, unokáink életére is kiható ügyben a társadalom véleményét mindenképpen figyelembe kellene venni, ezért a Magyar Természetvédők Szövetsége népszavazást sürget – tette hozzá Farkas István.
Moszkva régóta tárgyal Magyarországgal a hitelről
Régóta folynak a tárgyalások Oroszország és Magyarország között a paksi erőmű két új reaktorblokkjának megépítésére nyújtandó orosz hitelről – közölte ma Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter. Megerősítette, hogy a Magyarországnak nyújtandó hitel feltételeiről még folynak a tárgyalások. Azt reméli, hogy az év első felében meghozzák a végső döntést. A szaktárca vezetője azt mondta, hogy Oroszország 9-10 milliárd eurós (mintegy 2,7-3 ezer milliárd forint) összegű hitelt tud nyújtani Magyarországnak. A hitelt tíz év alatt lehet lehívni, a törlesztési idő pedig 21 év. Az orosz pénzügyminiszter elismerte, hogy az orosz állami költségvetésnek jelenleg nincs 10 milliárd eurója a hitelre. "Mivel azonban minden évben keletkeznek bizonyos hitelkeret-maradványok, ezek átcsoportosításával megoldható a dolog, még akár 2014-től kezdve is". A hitel előnyös Oroszországnak, mivel az megrendelésekkel látja el az orosz vállalatokat, amelyek kiszolgálják az erőművet. Hozzátette, hogy előnyös ez a hitelezés, tekintetbe véve az adott futamidőre vonatkozó várható hitelköltségeket. Moszkva, (MTI)
Népszavazást tartana az Együtt-PM a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről – jelentette be Jávor Benedek független képviselő, a Párbeszéd Magyarországért (PM) társelnöke mai budapesti sajtótájékoztatóján. A politikus közölte: négy népszavazási kérdést nyújtanak be az Országos Választási Bizottságnak (OVB), valamint rendkívüli parlamenti ülésnapot is kezdeményeznek az ügyben.
A kormánynak nem volt felhatalmazása annak a megállapodásnak a megkötésére, amelyik évtizedekre eladósítja és tartós energetikai függésbe helyezi Magyarországot Oroszországgal szemben – indokolta lépéseiket. Jávor Benedek hangsúlyozta, hogy a kormányzat által hivatkozott 2009-es országgyűlési határozat csak a bővítés előkészítését hagyta jóvá, nem pedig egy tender nélküli, „fű alatt, stikában” megkötött megállapodást. Kiemelte, hogy a szerződés körülbelül háromezer milliárd forintos „adóssághegyet helyez a magyar költségvetés nyakába”, úgy, hogy éppen a jelenlegi kormány rögzítette az alaptörvényben az államadósság plafonját.
Tegnap a paksi bővítés mellett a Déli Áramlat megépítéséről is megállapodás született. Eszerint Magyarország minden szerződéses kötelezettségét teljesíteni akarja Oroszországgal szemben, még azokat is, amelyeket az EU az európai joggal ellentétesnek tart – hívta fel a figyelmet Jávor Benedek. Az Együtt-PM-hez tartozó képviselők kezdeményezik, hogy az Országgyűlés rendkívüli ülésen hallgassa meg a kormányt arról, hogy pontosan milyen megállapodást kötött Moszkvában – jelentette be.
Jávor Benedek elmondta, hogy eközben az Együtt-PM nevében népszavazási kérdéseket nyújt be az Országos Választási Bizottságnak.
A kérdések többek között arra irányulnak, egyetértenek-e a polgárok azzal, hogy ne épüljön orosz hitelből új atomerőművi blokk, Magyarország ne vegyen fel hitelt a beruházáshoz, a kivitelezőt nyílt közbeszerzésen válasszák ki, illetve ne szülessen végleges döntés a bővítésről 2020-ig. Senki sem tudja, hogy pontosan mit írtak alá Moszkvában, ezért azt sem lehet pontosan tudni, milyen jogi lépéseket igényelne a szerződés felbontása vagy megváltoztatása – válaszolta egy kérdésre Jávor Benedek.
Válogatás a paksi erőműbővítéssel kapcsolatos legfontosabb mai hírekből:
Az Európai Bizottság soha nem foglalt állást abban a kérdésben, hogy kell-e tendereztetni vagy sem a paksi atomerőmű tervezett bővítésének ügyében – válaszolta a testület energiaügyekért felelős szóvivője ma egy magyar újságíró kérdésre Brüsszelben.
Paksi erőmű: Brüsszel nem foglalt állást, legyen-e tendereztetés
Oroszország az utóbbi időben egyre határozottabban használja fel az energiapolitikát nemzetközi hatalmi céljai elérése érdekében – emlékeztet a Financial Times, amely idesorolja a paksi atomerőmű bővítéséről tegnap aláírt megállapodást is. FT: orosz érdekszférába kerül Magyarország
A tervezett 10-12 milliárd euró paksi hitel nagyságrendileg egyedül a 2008-as EU/IMF hitelfelvételhez hasonlítható. A 19 milliárd eurós keretből 12,8 milliárdot hívott le az állam – ám a hasonlóságok ezzel véget is érnek. A tervezett paksi hitel felvevője az MVM Zrt. lehet, így GDP 10 százalékára rúgó összeg nem növeli az államadósságot. Jön az új magyar "IMF-hitel"
Kettő atomblokkot építünk. Építenek nekünk az oroszok. 3750 milliárd forintért. 2023-ra kész is lehet az első. Legalábbis a megállapodás szerint. Megépül-e, vagy nem? Bukás lesz, vagy siker? Szavazzon! Új atomerőmű nem kell
A tegnap Moszkvában aláírt, az új paksi atomerőmű építésére vonatkozó államközi szerződés pontot tett egy évek óta lebegtetett téma első fejezetének végére. Érdemes azonban mindazt felidézni, ami 2007 óta történt addig, amíg Orbán Viktor Vlagyimir Putyin tenyerébe csapott. Meg azt is, miként is állunk a kormányzati kommunikációban ezután majd gyakran hallható érvekkel. Paks II.: Gyurcsány pálfordulásától Orbán nagy üzletéig
Paks: Orbán megpuccsolta 2008-as önmagát
Az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdése szerint nem vállalhat a magyar állam olyan pénzügyi kötelezettséget, aminek eredményeként a GDP-arányos államadósság a 2013-ashoz képest növekedne. Semmis lesz a paksi szerződés?
Oroszország a maga szempontjából jó üzletet kötött, hisz Magyarország minden gazdasági kockázatot magára vállalt a paksi atomerőmű bővítéséről aláírt tegnapi megállapodásban – vonja le a következtetést az egyelőre mozaikosan elérhető adatokból Felsmann Balázs energiaipari szakember, volt szakállamtitkár. Csúnyán ráfázhatunk a paksi bővítésre
Kapcsolódó anyagok:
Orbán menni Moszkva. Sugárzás jönni ide?
Orbánt félretájékoztatták a paksi bővítésről?
Orbán sumákol a paksi bővítésről
Orbán rosszul emlékszik a paksi bővítésre
