Akadnak, akik néhány éve azzal viccelődtek, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a felmelegedés, néhány évtized múlva Európa polgárai az akkor már méltán híres svéd és norvég vörösborokat kortyolgatják majd és csak régi történetekből tudhatják meg, hogy egyszer a sivatagos mediterrán térségben is megtermett a szőlő. A DW szerint a rémálom kezd valósággá válni: a nem a meleg éghajlatáról ismert Németország egyes vidékein, például a Rajna mentén már nem tudnak jégbort készíteni, mert évek óta elmarad a fagy, amelynek meg kellene csípnie a szőlőszemeket. A németeknek talán ennek ellenére szerencséje lesz, a borászok ugyanis úgy vélik, a felmelegedés egyelőre több hasznot eredményez, mint kárt, mert sok olyan vidéken is ültethetnek szőlőt, ahol az korábban nem termett meg a hűvös időjárás miatt.
Míg a mediterrán vidékeken várhatóan évről évre csökken majd a hozam – tavaly a nyugat-európai országok közül egyedül Németországban készült több bor, mint egy évvel korábban – az előrejelzések szerint a német borvidékek még néhány évig jó évekre számíthatnak, hacsak nem jégbort kívánnak készíteni. A klímaváltozás, ami óhatatlanul együtt jár a szőlő és borfajták változásával is ugyanakkor komoly kihívás elé állítja a termelőket, akik hangsúlyozzák is, nem lehetnek elégedettek az eddig elért eredményekkel. Egyikük általános érvényességgel meg is fogalmazta, miért nem szabad elégedettlen lenni. „A jó a kiváló legnagyobb ellensége” – mondta az egyik legismertebb német borász, Frank Frenzel.
Nyitókép: a német szőlőültetvények a világ szőlőtermő területének alig több mint 1%-át teszik ki. Jannis Papadimitriou / DW
