Az Agrárminisztériumban megkezdődött a munka a Nemzeti Biodiverzitás Stratégián, ami a következő tíz évre meghatározza a természet védelmének itthoni irányvonalait. Ha ez egy olyan dokumentum lesz, amely nem tartalmaz konkrét vállalásokat és nem építi be az uniós biodiverzitás stratégiában kijelölt szigorú célszámokat, akkor az egyértelműen mutatja, hogy a természet védelme nem érdeke a magyar kormánynak.
A Greenpeace www.greenpeace.hu/termeszet címen indított petíciójában várja mindazok csatlakozását, akiknek fontos a hazai élővilág megóvása, és a zöld szervezettel együtt azt követelik a kormánytól, hogy a fenyegető ökológiai összeomlás elkerülése érdekében mentse meg Magyarország természetes élőhelyeit.
Hazánk élővilága rendkívül gazdag. Az Európai Unió 11 ökorégiója közül az ún. Pannon ökorégió az, amelynek döntő többségét Magyarország területe alkotja. Az EU-ban található 218 féle élőhelytípusból a Pannon ökorégióban 46 megtalálható, pedig az Unió területének mindössze 3%-át teszi ki.
A Nemzeti Biodiverzitás Stratégiának az a feladata, hogy ezeket az Európa és egész Földünk szempontjából értékes területeket megóvja, hosszú távú fennmaradásukat biztosítsa. Ezért is teljes összhangban kell lennie az Európai Unió 2020 októberében elfogadott stratégiájával. Ez a közösségi dokumentum azt határozza meg, mit kell tennünk 2030-ig, hogy elkerüljük a biológiai sokféleség drámai pusztulását, a fenyegetően közelgő ökológiai katasztrófát.
Bár az EU stratégiát a tagállamok elfogadták, a magyar agrártárca közölte, hogy nem ért egyet ennek több, fontos célkitűzésével. A magyar kormány nem kívánja 2030-ig 50%-kal csökkenteni a mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mennyiségét; nem hajlandó 25%-ra növelni az ökológiai módszerekkel, vagyis a természettel összhangban művelt területek arányát hazánkban. Pedig ezek a célok nem másról szólnak, mint az emberi egészség és a természet védelméről.
„Azzal, hogy az Agrárminisztérium nem fogadja el a közösségi stratégia fenti céljait, nyilvánvalóvá teszi, hogy nem az emberek egészségét és a hazai természeti értékeket, a termékeny talajainkat, a vizeink, levegőnk tisztaságát, valamint a kisgazdálkodókat és a családokat védi, hanem a nagyipari vegyszergyártók érdekeit képviseli. A nagy multinacionális cégek befolyása alatt áll és a kormány saját holdudvarában kialakított új, hatalmas földterületeket befektetés céljából megszerzett szűk réteget kívánja még kedvezőbb helyzetbe hozni, és a közösségi pénzeinkből támogatni. Ezzel a kormány az egész magyar társadalom érdekeivel megy szembe” – nyilatkozta Rodics Katalin, a Greenpeace biodiverzitás-védelmi kampányának felelőse.
A természet védelme a jövőnk védelme. Magunk, gyermekeink és unokáink védelme. Az emberi civilizáció védelme. Fennmaradásunk záloga.
A Greenpeace www.greenpeace.hu/termeszet címen indított petíciójával azt akarja elérni, hogy a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia összhangban legyen az európai uniós célokkal és valóban biztosítsa a biológia sokféleség védelmét Magyarországon. Ehhez arra van szükség, hogy a hazai Biodiverzitás Stratégiában szerepeljenek az alábbi pontok:
- A védett területek 10%-át nyilvánítsák fokozottan védetté, beleértve ebbe az öreg erdőket és az őserdőket is.
- Ne engedjék elszennyezni, elvezetni, beépíteni, tönkretenni a folyókat, patakokat, mocsarakat és a tavainkat.
- 2030-ig növeljék 25%-ra az élővilágot kímélő ökogazdálkodás arányát itthon is, az uniós céllal összhangban. Az összes mezőgazdasági területből 10%-ot adjanak vissza a természetnek.
- Ennek érdekében a káros növényvédő szerek használatát legalább 50%-kal csökkentsék 2030-ig.
Az EU közösségi jelentőségű, kiemelt védelmet igénylő állat- és növényfajaiból 156 hazánkban él. Ebből 29 olyan faj van, amely az egész világon csak nálunk fordul elő. Turulmadarunknak, a kerecsensólyomnak Európában legnagyobb állománya hazánkban van. Köszönhetően a hazai természetvédők több évtizedes munkájának, a faj megmenekült a kipusztulástól. Kis hüllőnk, a rákosi vipera is csak Magyarországon fordul elő, ugyanúgy, mint a gyönyörű szép pilisi len.
A Greenpeace azt várja a magyar kormánytól, hogy tegyen meg mindent Magyarország páratlanul gazdag élővilágának megmentéséért, hagyjon fel a környezetszennyezéssel, az élőhelyeket feldaraboló utak építésével, a folyók és tópartok lebetonozásával, az öreg erdők kivágásával és ne támogassa a káros vegyszerek tömegét használó nagyipari mezőgazdaságot.
„Az emberiséget két katasztrófa, az ökológiai és a klímaválság egyszerre fenyegeti. A koronavírus-fertőzés mindannyiunk számára egyértelműen bebizonyította, hogy mennyire alapvető fontosságú az egészséges táplálkozás, a tiszta levegő, a működőképes természet megléte. A kormány most válaszút előtt áll: egy jó Biodiverzitás Stratégiával megmentheti hazánk természeti kincseit, a magyar természet további pusztításával viszont az egész ország jövőjét sodorja veszélybe” – tette hozzá Rodics Katalin.
Nyitókép: Dörgő Zsuzsi /Greenpeace
