“Az Egyesült Államok és Kína között nincs hiány nézetkülönbségekben, de a klímakérdésben az együttműködés jelenti az egyetlen utat a munka elvégzéséhez” – kommentálta John Kerry, az amerikaiak klíma-különmegbízottja Glasgowban a megállapodást, amit az USA és Kína kötött a klímakatasztrófa elleni együttműködésükről.
Bár a New York Times kommentárja szerint az egyezség, amit az éppen zajló klímacsúcson nagy meglepetésre megkötöttek, kevés konkrétumot tartalmaz, a szimbolikus jelentősége igen nagy. Eleve nagy meglepetés volt, hogy egyáltalán bármiben megállapodtak, még ha a megállapodás olyan gumikategóriákat tartalmaz csak, mint hogy a két ország “fokozni fogja ambícióit”, illetve hogy Kína valamit kezd a szénfelhasználásával. Hogy pontosan mit, az nem teljesen világos. Kína a megállapodás szerint nem azt vállalta, hogy kivezeti (phase out) a szenet energiatermeléséből. A szövegben a “levezetés” (phase down) fordulatot használták, aminek angolul nem sok értelme van.
Az egyezség szimbolikus jelentősége annál nagyobb.
Kerry diplomatikusan alulfogalmazott akkor, amikor nézetkülönbségeket emlegetett, az Egyesült Államok és Kína viszonya az elmúlt években egyre fagyosabbá vált. Donald Trump kormányzása idején komoly kereskedelmi háború robbant ki a két ország között, és egyre élesedik a katonai versengés is. Kína gyors léptékben fejleszti hadseregét: mélyvízi flottát építenek, ami lehetővé tenné, hogy katonai erejüket világszerte érvényesíthessék. Ugyanezt a célt szolgálja atomarzenáljuk fejlesztése is, melynek részeként idén nyáron a hírek szerint már olyan siklórakétákat fejlesztettek, amelyek a hiperszonikus sebességre gyorsulva képesek kikerülni a rakétaelhárító rendszereket is. Ezen felül szeptember óta rendszeres erődemonstrációkat tartanak Tajvan közelében.
Az amerikaiak se tétlenkedtek, az idei év egyik legnagyobb diplomáciai botrányát kirobbantva atomtengeralattjárókkal készülnek felfegyverezni az ausztrál haditengerészetet – a lépés célja a kínai mélyvízi flotta elvágása a világtengerektől. Ebben a széles kontextusban igazán meglepő volt, hogy egyáltalán bármiben képesek voltak megállapodni. Ez egyben ösztönzőleg hathat a klímacsúcs többi résztvevőjére is – 2014-ben egy hasonló, bár a mostaninál konkrétabb amerikai-kínai különegyezmény az elemzők szerint nagyban ösztönözte a világ országait abban, hogy egy éven belül mintegy kétszáz csatlakozzon a párizsi klímaegyezményhez. Most is hasonló hatást, a glasgow-i klímacsúcson előkészített újabb klímaegyezmény elfogadásának ösztönzését remélik az újabb egyezménytől.
Via 444.hu.
