Így konzultál Baán és a hatalom: bontják az épületeket a Városligetben. Elszállították a Közlekedési Múzeum tetejéről az An-2-es repülőgépet. A rendőri erők magatartása megcsúfolja a magyar jogállamot. Rendőrfőkapitány úr! Mit gondol, a rendőrségnek mi a feladata? A félelemkeltés vagy a közbiztonság szolgálata? Csárdi Antal nyílt levele Bucsek Gábor r. vezérőrnagyhoz.
Miközben a Ligetvédők napelemei, laptopjai, telefonjai és adomány-pénze, egyéb tulajdona a Hungexpo-területen maradt és óriási a rohamrendőr-készültség, elkezdték bontani a Hungexpo épületeit.
Úgy kezdődött el a volt Hungexpo-területen a házak bontása, hogy közben a Ligetvédők számos vagyontrágya az épületben maradt, vagy ismeretlen helyre „szállították”. (Köszönet még egyszer a nyolcadik kerületi jegyzőnek, a hű pártkatonának, Danada-Rimán Edinának a szabálytalan birtokvédelmi eljárásért, klasszikus pofon a demokráciának.
Még a sajtót is sikerült a rendőröknek eltávolítani a közterületről – ennyit a sajtószabadságról.) Több száz rendőr cirkál folyamatosan a Városligetben, minden Ligetvédőre jut vagy három-négy; teljes rohamfelszereléssel, gázspray-vel is fel vannak szerelve. Abszurd látvány a biciklizők, a futók és a kutyát sétáltatók között az óriási rendőri készültség, pláne a békés demonstrálókkal szemben. (Jó fotótéma.) Még abszurdabb, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt saját magát hatalmazta fel a bontásra és saját magát hatalmazza fel majd az építkezésre is.
Jogi nonszensz.
Közéleti abszurd: a budapestiektől kell megvédeni a budapestieknek készülő gigaberuházást. Így tartja vissza a hatalom a lakosságot, kényszerítő erővel, egy olyan kiemelt beruházástól, amit a budapestiek 86%-a ellenez. Úgy akar konzultálni abudapestiekkel Baán László, hogy közben szépen megvalósul a Liget Projekt. Ebből is látszik, mekkora blöff volt az egész „Zöld Liget”-sztori.– írta Csák Gergely Ligetvédő sajtó
Mi a baj a Liget Projekttel?
Nagyon fontos, hogy minél többen megértsék: nem néhány fa kivágásáról van szó.
Mi a baj a Liget-projekttel? Az, hogy megszűnik a Liget.
1. Tudatosan és szisztematikusan becsapják a közvéleményt azzal kapcsolatban, hogy mekkora volumenű lesz valójában az építkezés. Erre valók pl. a látványtervek, amelyek nem a valódi arányokat mutatják, illetve nem látszanak rajtuk, mi történik a föld alatt. (Építkezés ott is.)
2. Törvénytelen az az eljárás, amely kivonja a Városligetet az összes, egyébként mindenütt másutt érvényes (építési, várostervezési, stb.) törvény hatálya alól. A Liget nem beépíthető terület, hanem közpark. Az embereké. A Ligetvédők nem törvényt sértenek, hanem megőrzik ezt a jogot.
3. Nem egyeztettek sem a civil, sem a szakmai szervezetekkel, illetve a véleményüket nem vették figyelembe (Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Építész Kamara,Tájépítészek Szövetsége), sem pedig a lakossággal.
4. Már most 185 napot meghaladó azoknak a napoknak a száma egy évben Budapesten, amikor a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértéket.
5. Már most hiányzik 3000 fa a belvárosból, amiket ez a kormány vágott ki, és nem pótolt.
6. A lakosság 86%-a nem ért egyet azzal, hogy a kormány beruházása, amelyet számtalan olyan területen el lehetne képzelni, ami eleve építési terület, és rendelkezik kiépített infrastruktúrával (utak, közművek), pont a Ligetben valósuljon meg, ami viszont park.
7. Építkezni bárhol lehet, akár azonnal – a Ligethez hasonló közparkot létrehozni viszont másutt nem lehet, és amúgy is évtizedekbe kerülne, míg felnőnének a fák. Ezért óvják mindenütt a közparkokat. Bécsben minden fának saját száma van, mind védett.
8. Közparkban építmény maximum 3 %-nyi területen lehet. Jelenleg a beépítettség 5 %, a Hungexpo és a Petőfi csarnok lebontásával, amely épületek elavultak és diszfunkcionálisak, éppen ez a 3 %-os beépítettség jönne létre. További építkezés csak a terület átsorolásával lehetséges, "beépítésre szánt" területté. Az Országos Építészeti Szabályzat előírja, hogy a közpark, az nem beépíthető terület.
9. Ehhez képest újabb és újabb épületek kerülnek elő, amelyeket itt kívánnak felépíteni: pl a Hermina útra egy 3600 négyzetméter alapterületű, 4 szintes üzemeltetési központ, ehhez a Főkert gépeinek a parkolója is hozzáadódik, valamint egy zöldhulladék-lerakó. (A többiek: A Magyar Zene Háza, Néprajzi Múzeum (ez eleve 2 épületben lesz és olyan hosszú, hogy 100 méterrel hosszabb, mint a Parlament!), a Biodóm, a Városligeti Színház, az új Nemzeti Galéria (ez maga háromszor akkora alapterületű, mint a Petőfi Csarnok, az átlagmagassága 27 m, ami 8 emeletnyi), a Közlekedési Múzeum (tornya 67 m magas) amit tök feleslegesen építenek fel eredeti állapotában, mert az eredeti kicsi. Így ez csak egy kilátó lesz, a valódi kiállítótér a föld alá kerül, 3×3000 négyzetméter, és szintén a felszín alatt lesznek a mélygarázsok, területük nem ismert)
10. A Liget egy feltöltött mocsár. Hidrogeoloógiai vizsgálatok nincsenek, de ez nyilván nagyon megdrágítja az építkezést, főleg a felszín alatt. Veszélyes a park egész területére és a meglévő ill. környező épületekre is, mert az építkezés elvágja a mostani vízlevezető patak útját, így az egyik oldalon elöntheti a víz az épületek pincéit, míg a másik oldal kiszárad.
11. Jóval több fát kell kivágni, mint amennyi az építkezések összterülete lenne, mert felvonulási területekre és a gépek számára utakra is szükség van.
12. Közlekedési terv nem készült, holott azzal kellett volna kezdeni a Közlekedési Hatóság szerint. Az autós közlekedés ellehetetlenül, a környezeti terhelés megháromszorozódik.
13. A Liget, nincs közművesítve, a közmű kiépítése szintén drágítja a beruházást (máshol, építési területen ez adott), és ez azt jelenti, hogy a Liget fáinak a gyökereit mind elvágják: csak a Széchenyi Fürdő és a Kis botanikus kert környékét nem érinti a közműépítés.
EZZEL A LIGET MEGSZŰNIK LÉTEZNI.
Elszállították a Közlekedési Múzeum tetejéről az An-2-es repülőgépet
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum régi, rossz állapotú épületének bontása az előzetes ütemterveknek megfelelően halad. Nemrég a legendás első 424-es gőzmozdonyt szállították el, ma reggel pedig műtárgyvédelemi és muzeológus szakemberek jelenlétében leemelték, majd elszállították az átépítés előtt álló Múzeum tetejéről az Antonov An-2-est. A repülőgépet még 2004 tavaszán helyezték el a városligeti épület tetején. A műtárgy eredetileg a 2003-ban megrendezett „100 éves a magyar motoros repülés” című időszaki kiállítás keretén belül érkezett a múzeumba. Ezt az An-2-est három másik Antonovból (törzs, a szárny és a vezérsík) állították össze. A légiközlekedésben ilyen összeállításban természetesen soha nem vett részt. Éppen ezért a HA-… kezdetű lajstromjel helyére a Közlekedési Múzeum felirat került. A kétfedelű, könnyű vegyes feladatú repülőgép sorozatgyártását egyébként 1948-ban kezdték meg Lengyelországban. A gép személyzete két fő volt, teherterében 12 utast, vagy 14 ejtőernyőst, vagy akár 1500 kg tömegű terhet tudott szállítani. Törzse fémépítésű, a közvetlenül a törzshöz csatlakozó szárnyakat egy-egy „I” tartó és huzalok merevítik. A futómű hárompontos, nem behúzható, farokkeretes. Az AS-62 M típusú kilenchengeres csillagmotor 736 kW teljesítményre volt képes, ami 150-160 kilométeres óránkénti sebességet tett lehetővé.
A repülőgép leemeléséről készült szabadon felhasználható képek az alábbi linken érhetőek el >>>
Mint ismeretes, a Közlekedési Múzeum kívül-belül, alapjaiban születik újjá a Liget Budapest Projektnek köszönhetően. Az eddiginél kétszer nagyobb kiállítótér jön létre, amely végre lehetőséget ad egy XXI. századi követelményeknek megfelelő, interaktív, digitális technológiákkal a közlekedés múltját és jövőjét bemutató új Közlekedési Múzeum létrehozására. Jelentősen bővülő gyűjtemény és megújult épület várja majd a látogatókat a beruházás nyomán. A régi épület mára minden részletében elavult, sem kiállítótere, sem épülettechnológiája nem tette alkalmassá, hogy otthont adjon egy XXI. századi közlekedéstörténeti kiállításnak. A múzeum épületét az intézmény alapításakor, a 1899-ben megvalósult pompájában állítjuk helyre, így megidézve a II. világháború bombázásainak rombolása előtt a Városligetben állt gyönyörű építményt. Az épületen belül ugyanakkor kortárs, XXI. századi belsőépítészeti megoldásokkal új kiállítás, kilátó és közösségi tér jön létre. A Közlekedési Múzeum új épülete a Városligetben az eddiginél kisebb helyet foglal el, az épület bővítése a föld alatt történik, az eddigi 20 méter széles aszfaltozott parkoló helyén pedig zöldfelületet létesítünk. Az új Közlekedési Múzeum látványtervei a megujulaliget.hu oldalon láthatók – írta a Városliget Zrt. mai sajtóközleményében.
Csárdi Antal LMP-s fővárosi képviselő nyílt levele Budapest Rendőrfőkapitányának
Bucsek Gábor r. vezérőrnagy, Budapesti Rendőrfőkapitány részére
Tisztelt Rendőrfőkapitány Úr!
Az elmúlt időszakban sajnos több megkérdőjelezhető, esetenként egyértelműen részrehajló rendőri fellépés borzolja a budapestiek kedélyét. A Városligetben tapasztalt rendőri hozzáállás ugyanakkor nem minden előzmény nélküli, elég a Választási Irodánál történtekre gondolni. Mostanra odáig fajult a városligeti rendőri jelenlét kapcsán tapasztalható intézkedések sorozata, hogy kijelenthető a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai kettős mércét alkalmaznak, amikor megítélik a biztonsági szolgálat illetve a Ligetvédők tetteit.
Teljesen érthetetlen, hogy a BRFK VI. kerületi Rendőrkapitánysága eljárása során súlyosan megsérül a szólásszabadságot gyakorló Sebestyén Eszter, de a birtokvédelmi eljárás során nem biztosítják a tiltakozók vagyonbiztonságát. Mint bizonyára ön előtt is ismert tény, a tiltakozók a mai napig nem kapták vissza a saját tulajdonukat képező eszközöket, mint ahogy az sem költői kérdés, hogy a birtokvédelmi eljárás során miért nem készült jegyzőkönyv a területen található eszközökről (telefonok, laptopok stb.). A rendőrség nem biztosította a 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet 1. és 17. §-ban foglaltak megvalósulását!
Döbbenetes az, hogy a rendőrség látszólagos egyetértésével a biztonsági őrök súlyosan bántalmazhatták Komáromy Gergelyt, míg sok békés tüntetőt, például Moldován László, VII. kerületi önkormányzati képviselőt teljesen alaptalanul vádolnak meg garázdasággal.
A rendőri erők magatartása megcsúfolja a magyar jogállamot.
A BRFK munkatársai a hatályos jogszabályok egyértelmű áthágásával vitték el a területről Csillag Ádámot, aki (igazoltan) sajtó munkatársként van jelen és szabálysértéssel gyanúsítják meg. Ezzel az önök eljárása súlyosan megsérti a sajtószabadságot. Ugyanakkor érdekes módon, pont Csillag Ádám felvétele bizonyítja, hogy önök hamisan vádoltak meg egy francia állampolgárt, hiszen pont Csillag Ádám felvételből derül ki egyértelműen, hogy a rendőrség állításával szemben a tiltakozó fiatalember nem rúgott meg senkit.
Érdekes, de a fent leírtak után nem meglepő, hogy a rendőrség helyett az orvos tett feljelentést, miután a Ligetbe kivezényelt biztonsági őrök súlyosan bántalmazták, az ennek következtében nyolc napon túl gyógyuló sérülést elszenvedő Gulyás Márton aktivistát is. A kettős mércére a legjobb példa, hogy míg a tiltakozókkal szemben a szükségesnél határozottabban lépett fel a rendőrség akár a jogszabályok áthágásával, akkor semmilyen formában nem járt el, amikor a biztonsági szolgálat emberei könnygázzal fújtak a rendőri erőkre. Tisztelt
Rendőrfőkapitány úr! Mit gondol, a rendőrségnek mi a feladata? A félelemkeltés vagy a közbiztonság szolgálata?
Mi indokolja, hogy a BRFK soraihoz tartozó állomány úgy vonult fel biztosítani egy békés tüntetést, hogy hátulról belekönyököl a tüntetésen résztvevőkbe? (Ezt személyesen volt szerencsém megélni.) Ez megítélésem szerint, nem szolgált más célt, minthogy a területen szintén jelenlevő biztonsági őrökkel együtt félelmet keltsen a megjelentekben.
Mi a véleménye kapitány úrnak a biztonsági őrök, „a kopaszok” vagy minden magyar állampolgár partnere kell, hogy legyen a rendőrség? Mára oda jutottunk, hogy súlyosan megingott a budapestiek bizalma a rendőrségben. Ezért azt kérem Öntől, hogy a levelemben felsoroltakat azonnal vizsgáltassa ki és tájékoztassa az eredményről a közvéleményt, hiszen érdekeink közösek.
Tisztelettel: Csárdi Antal, fővárosi képviselő
Budapest, 2016. július 12.
